Főrendiházi napló, 1910. IV. kötet • 1914. április 22–1917. július 3.
Ülésnapok - 1910-91
A FŐRENDIHÁZ XGI. ÜLÉSE, 30? Elnök : Kivan valaki a jelentéshez szólni ? Ha szólni senki sem kíván, kérdem: méltóztatik-e a bizottság javaslatához hozzájárulni, még pedig elsősorban Széchényi Frigyes gróf főrendiházi tag mentelmi ügyére vonatkozólag ? (Igen !) Kimondom tehát a határozatot, hogy a főrendiház Széchényi Frigyes gróf főrendiházi tag mentelmi jogát a megkeresés tárgyát képező ügyre nézve nem függeszti fel. Kérdem továbbá : elfogadják-e a méltóságos főrendek a mentelmi bizottság javaslatát Zichy Béla Rezső gróf főrendiházi tag mentelmi ügyére vonatkozólag ? (Igen !) Kimondom tehát a határozatot, hogy a főrendiház Zichy Béla Rezső gróf főrendiházi tag mentelmi jogát a fenforgó esetre nézve hasonlóképen nem függeszti föl. Következik a gazdasági bizottság jelentése a főrendiház 1917/18. évi költségvetési előirányzata tárgyában. Kérem annak felolvasását. Vigyázó Ferencz gr. jegyző (olvassa a gazdasági bizottság jelentését). Elnök : Kivan valaki általánosságban a jelentéshez hozzászólni ? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, kérdem : méltóztatnak-e a gazdasági bizottság jelentését általánosságban elfogadni. (Igen!) A jelentést, illetőleg az abban foglalt javaslatokat általánosságban elfogadottaknak jelentem ki. Következik a főrendiház 1917/18. évi költségelőirányzatának részletes tárgyalása. Kérem a részletek felolvasását. Széchényi Viktor gr. jegyző (olvassa a költségelőirányzatot pontonként). Elnök : Kérdem most már : méltóztatnak-e a főrendiház 1917/18. évi költségelőirányzatát részleteiben is elfogadni ? (Igen !) Ha igen, határozatképen kimondom, hogy a méltóságos főrendek a főrendiháznak az 1917/18. évre szóló költségelőirányzatát a gazdasági bizottság által előterjesztett szerkezetben állapitják meg és felhatalmazzák az elnökséget, hogy az utalványozásokat ebben a keretben eszközölje ; egyben pedig megadják a »Személyi járandóságok* és a »Dologi kiadások« között, — kivéve a »Családi pótlékok« alrovatát, — a szokásos átruházási jogot. A főrendiháznak ekként elfogadott 1917/18. évi költségelőirányzata a gazdasági bizottság jelentésével együtt meg fog küldetni a pénzügyminister urnak. Következik a ministerelnöknek a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételére vonatkozólag előterjesztett ötödik jelentése és az ennek tárgyában hozott képviselőházi határozat. Kérem a bizottság jelentésének felolvasását. (Az elnöki széket Jósika Samu báró foglalja él.) Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa a közjogi és törvénykezési bizottság jelentését.). Elnök : Majláth József gróf ő nagyméltósága ! Majláth József gr. .* Sokkal komolyabb időket élünk most, sokkal közelebb vagyunk ahhoz az időponthoz, amikor mindenki hazafias aggodalomból kell, hogy az utolsó erejét megfeszítse a végleges győzelem kivívásához, semhogy azt a luxust megengedhetném magamnak, hogy itt e helyen hosszú beszédet mondjak. Csak igen rövid ideig fogom a méltóságos főrendek figyelmét igénybe venni. (Halljuk ! Halljuk !) Mindenekelőtt azt a kérdést vagyok bátor intézni a nagyméltóságú elnök úrhoz, hogy miért részesül a magyar főrendiház abban a kiváltságos elbánásban, hogy az ötödik hadi kormányjelentést, melyet a törvényhozás másik háza, a képviselőház, már augusztusban és szeptemberben letárgyalt, csak most, egy félév múlva tárgyalja le ? Azt hiszem, a főrendiház vérmérsékleténél, összetételénél, koránál, higgadtságánál, élettapasztalatánál és a nem túlzott pártszempontok szerint való tagozódásánál fogva megérdemli azt, hogy az egyenlő elbánás elvét alkalmazzák ő reá, mert különben anacronismusnak esik áldozatul. Áttérve már most a kormány jelentésére, »a méltóságos főrendek engedelmével egy. actualis kérdéssel fogok foglalkozni, mely szoros összefüggésben van a jelentéssel, t. i. a földbirtokpolitikával. (Halljuk! Halljuk !) A magyar államnak, a magyar társadalomnak, egyszóval egész Magyarországnak érdekében áll, hogy azokat, akik a hazáért így, tehát értünk, földünkért vérüket, egészségüket, nyugalmukat, talán mindenüket feláldozták, hogy azokat és hozzátartozóikat a háború végével oly helyzetbe juttassuk, hogy megérezzék a magyar államnak, a magyar társadalomnak jóindulatú, védő karját. Ezért szükséges, hogy az állam a földbirtokpolitikai kérdéseket kezébe, vegye és irányt szabjon. Ez a politika szorosan összefügg a harctérről majd visszatérő hős katonáinknak, — kiknek nagyrésze rokkant lesz, — sorsával. (Halljuk! Halljuk!) Nem szükséges hangsúlyoznom, méltóságos főrendek, hogy ez most egyike a legfontosabb és legégetőbb kérdéseknek, mutatja ezt már az a nagy hullámzás, mely a magyar föld forgalma körül megindult. Azoknak kell vele foglalkozni, akiknek módjuk van hozzá és akiknek ez kötelessége, mert nem lehet közönyös a kat'exochén, mezőgazdasági országban, milyen vágányra terelődik ez a kérdés. Á főrendiház bizottsági ülésében már biztató kijelentését hallottam a kormánynak, hogy még a jelenlegi ülésszak alatt fogja a kormány a törvényhozással a birtokpolitikái reformokra vonatkozó törvényjavaslatát ismertetni. Megnyugvással fogadtam a kormánynak azt a kijelentését is, hogy a kormány tudatában van a birtokpolitikai reformok szükségességének és leszögezni kívánom a pénzügyminister azon kijelentését, hogy meg kell akadályozni, hogy a föld közönséges áruezikk legyen. Ázt is aláírom, hogy ennél a kérdésnél a túlzott kényszerintézkedések nem czélszerüek, mert a mindenkori kor39 l
