Főrendiházi napló, 1910. IV. kötet • 1914. április 22–1917. július 3.
Ülésnapok - 1910-89
276 A FŐRENDIHÁZ LXXXIX. ÜLÉSE. dozás nélkül való hordozásával bizony-bizony politikai kortársai felett messze magasan kiemelkedik. Minden garantiánk megvan arra, hogy király és nemzet közötti bizalom áldásos gyümölcsöket fog teremni. S ez a bizalom a boldog jövőnek egyedüli kulcsa. Mivel ezt a bizalmat a koronázási hitlevél lényeges elemeinek változatlanul hagyásával bensőbben és melegebben látom és érzem kifejezve, ezért a beterjesztett hitlevélszöveget általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés balfelöl.) Radvánszky Albert b. jegyző: Széchényi Aladár gróf! Széchényi Aladár gr.: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Engedtessék meg nekem, hogy egész röviden csak néhány szóval kiegészítsem azokat, amiket az előttem szólott t. barátom, Hadik János gróf elmondott és amikhez minden tekintetben hozzájárulok. .Nagyon jól tudom, hogy az örökös királyok által kiadandó hitlevelek tartalma lényegére nézve egymástól különböző nem lehet, mindegyiknek tartalmaznia kell az örökösödés alkalmával megállapított feltételeket. Ebből azonban nem következik az, hogy mindegyik örökös király által kiadott hitlevélnek szórói-szóra egymással egyezőnek és ugyanannak kell lennie. Lehet a király és az országgyűlés közmegegyezésével a hitlevelén olyan változtatást eszközölni, amely az örökösödés alkalmával megállapított feltételekkel nem ellenkezik, mint pl., — hogy csak egy példát mondjak, — az alkotmánynak némely király által megrövidített, vagy meg nem tartott egyik, vagy másik pontját határozottabban körülírni és világosabban kifejezni. Éj^en az előttem felszólalt méltóságos főrendházi tag ur a regnicolaris bizottság tárgyalásai alkalmával szerintem nagyon helyesen jegyezte meg, hogy a koronázó hitlevél: kritika az elhunyt király személyével szemben és a bizalom kérdése az uj király személye iránt. Épen ezekből kifolyólag helytelenítem és nem tudom magamévá tenni, hogy az előttünk fekvő koronázó királyi hitlevélben nyoma sincsen annak a körülménynek, hogy 1867 óta voltak alkotmányos zavarok, voltak alkotmányellenes kísérletek, sőt alkotmányellenes cselekedetek is, amelyek ellen védekezni szerintem e nemzetnek alkotmánybiztositó kötelessége volna. Ezeket voltam bátor röviden elmondani és csak annyit jelentek ki: nagyon sajnálom, hogy nincs kilátás arra, hogy ezek az általam mondottak a királyi hitlevélbe bele is kerüljenek. Elnök: Kíván még valaki általánosságban szólni ? (Nem!) Ha nem,, akkor a vitát bezárom. A ministerelnök ur ő nagyméltósága kivan szólni. Tisza István gr. ministerelnök: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Hadik János grőf ő nagyméltósága három kifogást tett az előterjesztett hitlevélszöveg ellen. Amidőn ezekkel a kifogásokkal lehetőleg röviden foglalkozom és az ő felszólalásának sorrendjét követve elsősorban az 1900: XXIV. t.-czikkről emlékezem meg, arra kérem ő nagyméltóságát, hogy igazán ne kicsinyes Rechthabereinak tulajdonítsa, ha egy általa használt kifejezést teszek mindenekelőtt megjegyzés tárgyává, de olyan kérdés körül forog az eszmecsere, amelynél a szabatos kifejezések használata életbevágó fontosságú, ugy hogy igazán azt hiszem, az ügy fontossága és természete kívánja meg azt, hogy ebben a tekintetben minden félreértésnek elejét vegyük. O nagyméltósága azt mondta volt, hogy az 1900: XXIV. t.-cz. az öröklési rend változását czikkelyezte be. Hadik János gr.: Nem! Xem! Tisza István gr. ministerelnök: Megvagyok győződve, hogy ő nagyméltósága sem igy értette, de mégis kénytelen vagyok ezt szóbahozni azért, nehogy ebből bármikor később helytelen következtetéseket lehessen levonni. Mert hiszen az 1900: XXIV. t.-cz., amint ő nagyméltósága is igen helyesen elmondta Szilágyi Dezső nyomán, hiteles törvénymagyarázatot adott; egyszerűen constatálta azt a tényt, hogy az érvényben levő öröklési rend értelmében nem a boldogult akkori trónörökös házasságából születendő gyermekeket, hanem az utána sorrendben következő, íőherczegi ranggal biró uralkodóházi tagokat illeti meg a trónöröklés. Épen ezzel kapcsolatban még azt is bátor vagyok megjegyezni, hogy ő nagyméltósága ott sem egészen helyesen jellemezte a helyzetet, amidőn azt mondta, hogy én a törvónyczikket idéztem és a törvényczikkre hivatkoztam, amidőn azt mondtam, hogy ez a kérdés a törvényczikk megalkotásakor tisztába hozatott. Én ezt nem a törvényczikkre értettem; nem azt mondtam, hogy ez a kérdés a törvényczikkben hozatott tisztába, mert hiszen a törvényczikk nem tartalmaz semmi egyebet, mint egy teljesen tisztába hozott ténynek constatálását; hanem azt mondtam, hogy tisztába hozatott abban a vitában, amely a törvényczikk megalkotásakor lefolyt, tisztába hozatott épen Szilágyi Dezső felszólalásával, aki az akkor élő magyarok között mindenesetre leghivatottabb volt ilyen kérdésekre világosságot deríteni. • Méltóságos főrendek, én azt gondomramindenesetre szükséges volna a hitlevélben megemlékezni minden olyan eseményről, amelyik módosítja, vagy érinti a trónöröklés sorrendjét. Az az esemény azonban, amely az 1900 : XXIV. t.-czikkben foglaltatott, a trónöröklés rendjét egyáltalában nem érintette, nem módosította, ez a törvény egyszerűen declarativ természetű volt s ennek folytán nem is forog fenn annak szüksége, hogy ez a kérdés a hitlevélben megvilágittassék. Sőt ha ezt tennők, ez talán olyan téves következtetésekre nyújtana lehetőséget,
