Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.

Ülésnapok - 1910-54

208 A FŐRENDIHÁZ LIV. ÜLÉSE. Degenfeld Pál gr. jegyző: Prónay Dezső báró! Prónay Dezső b.: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Méltóztassanak megengedni, hogy az országgyűlési képviselő választókerületek számának megállapításáról szóló törvényjavaslatnál ismét igénybe vegyem a méltóságos főrendek türelmét néhány percznyi rövid felszólalásra. (Halljuk.) Eddig a választókerületek megállapítása a törvényhatóságok jogkörébe tartozott. A törvény megállapította az egyes törvényhatóságokra eső országgyűlési képviselők számát és a törvényhatóságok maguk állapították meg az egyes választókerületek beosztását. Ez kétségkívül figyelemmel történt a történelmi fejlődésre, történt kétségkívül azért, mert a múltban maguk a törvényhatóságok mint olyanok birtak azzal joggal, hogy az országgyűlésre követet küldhettek. A mai napirendre kitűzött törvényjavaslat szerint a választókerületek megállapítása a ministeriumnak van fentartva. Azzal indokolták ezt az intézkedést, hogy a vármegyék el sem készülhetnének a választókerületek beosztásával, a választókerületek beosztását pedig abba a törvényjavaslatba felvenni, amely a választókerületek számát megállapítja, a törvényt igen terjedelmessé tette volna, mert ha tudjuk, hogy körülbelül 16.000 a községek száma az országban, tehát ] 6.000 nevet kellett volna a törvényjavaslatba belefoglalni és mindegyik községről megállapítani, hogy melyik választókerülethez tartozik. A választókerületek beosztásáról szóló törvényjavaslat szerint némely vármegyében a választókerületek száma az eddig fennálló választókerületek számával összehasonlítva változást nem szenved. Ahol tehát változás nincs és ahol az uj választójogi törvény figyelembevétele mellett az egyes kerületek választói joggal biró honpolgárainak számaránya lényegesen nem változik, ott tulajdonképen a választókerületek határainak megváltoztatására nem forog fenn semmi ok. Kétséget nem szenved, hogy a választókerületeket olykép megállapítani hosszabb időre, hogy minden választókerületben a jogosultsággal biró honpolgárok száma mathematikai pontossággal teljesen egyenlő legyen, lehetetlen, mert hiszen a népszám némely helyen jóformán évről-évre változik, de különösen változik a választói jogosultsággal bíró honpolgárok száma és egymáshoz való aránya. A választókerületek megállapításánál tehát mindig csak a méltányos arányt lehet szem előtt tartani. Ennek a helyes aránynak megállapítására és megítélésére azonban teljesen megfelelő közeg a törvényhatóság. És midőn ez a törvényjavaslat azt a jogot, amelylyel eddig a törvényhatóságok birtak, a ministeriumra ruházza, azzal a szerintem gyenge indokolással, hogy a törvényhatóságok nem készülhettek volna el kellő időben a kerületek beosztásával, ismét csak a törvényhatóságok jogkörét csorbítja és a ministerium hatáskörét és ezzel hatalmát is öregbiti. Hadik János gr.: És önkényét! Prónay Dezső b.: Kétségtelen, hogy ezáltal joggal szolgáltat okot a javaslat arra a feltevésre, hogy itt is pártpolitikai tendentiák vezetik a kormányt. Nem akarom én a méltóságos főrendek türelmét azzal igénybe venni, hogy rámutassak azokra a feltűnő aránytalanságokra, amelyek az egyes választókerületek között a számarány tekintetében fennállanak, azonban egész általánosságban mégis ki kell emelnem azt, hogy aránylag sokkal kevesebb választóval biró kerületek esnek a nem magyar lakta vidékekre, mint a magyar lakta vidékekre. Vannak egyes kerületek, ahol magyar lakta vidéken is valamivel az átlag alatt marad egy-egy magyar kerület számaránya, azonban nagyban és egészben az átlagot tekintve ez a kerületi beosztás, ugy, amint a törvényjavaslatban foglaltatik, kétségkívül kedvez azoknak a vidékeknek, amelyekben a lakosság zöme nem magyar, tehát hátrányos a javaslat azokra a vidékekre nézve, amelyekben kizárólag vagy túlnyomóan inagyarajku honpolgárok alkotják a lakosságot. Valóban ez igen aggodalmas jelenség. Azt tartom, hogy nemcsak az osztó igazság és a méltányosság, de a magyar nemzet helyesen felfogott érdeke is azt kívánja, hogy lehetőleg méltányosan járjunk el a nem magyar ajkú honpolgárokkal szemben, politikai jogaik tekintetében, de már odáig nem szabad menni, hogy ez a méltányosság túllépje azt a politikai súlyt, amely a magyarságot számarányánál, közgazdasági és közművelődési fejlettségénél fogva megilleti. Mert a törvényjavaslat oly mértékben tette ezt az országgyűlési képviselőválasztókerületek tekintetében a nem magyarajku lakta vidékeken, hogy a számarány, a magyarság országos átlagát tekintve, kedvezőtlen. Méltóságos főrendek! Sajátságosnak tartom azt, ha azt hozzák fel okul, hogy a törvényjavaslatba az egész beosztást nem lehetett volna beilleszteni s ezért azt ministeri rendelet számára kellett fentartani. Ivem tudom, mennyire haladt előre ez a beosztási munkálat . . . Hadik János gr.: Készen van! Elrejtik! Prónay Dezső b.: . . . melynek keresztülvitelét rendeletben fogják nyilvánosságra hozni. Talán nem nagyon tévedek, hogy azok a tekintélyes actacsomók, melyek itt a házban megvannak, már mintegy tartalmazzák, ha nem is minden részletét, de a lényegét annak az anyagnak, mely majd Í\> ministeri rendeletben fel lesz használva. De tudom azt is, méltóságos főrendek, hogy a választókerületek beosztására nézve — nem tudom, országszerte-e, de Pest vármegyében így történt és nem hihetem, hogy Pest vármegyét