Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.

Ülésnapok - 1910-53

A FŐRENDIHÁZ LIIT. ÜLÉSE. 149 Következik a részletes tárgyalás. Kérem a czim és a szakaszok felolvasását. Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—4. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: A törvényjavaslat eképen részletei­ben is letárgyaltatván, felkérem azokat, akik azt végszerkezetben is elfogadják, méltóztassa­nak felállni. (Megtörténik.) A törvényjavaslatot a képviselőház szövegezése szerint végszerkezeté­ben is elfogadottnak jelentem ki, miről a kep­viselőkáz a szokott módon értesíttetni fog. Következik a napirend 12. pontja, a hon­védelmi ministernek az 1912—1913. évben tény­leges szolgálatban állott közös hadseregbeli és honvéd egyévi önkéntesek tiszti vizsgájának eredményéről, az 1912 — 1913-ik szolgálati év folyamán a közös hadsereg magyarországi csa­patainál és intézeteinél, •valamint a magy. kir. honvédségnél előfordult öngyilkossági esetekről, végül a cs. és kir. közös hadsereg magyar ho­nosságú tisztjeinek számáról és szolgálati beosz­tásáról. A közjogi és törvénykezési bizottság e három jelentésre nézve együttesen terjesztette elő jelentését, ennélfogva a ház hozzájárulásával ezek együttesen fognak tárgyaltatni. Kérem a bizottsági jelentés felolvasását. Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Kivan valaki a jelentéshez szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kér­dem elsősorban, méltóztatik-e tudomásul venni a honvédelmi minister urnak az 1912—1913. évben tényleges szolgálatban állott közöshad­seregbeli és honvéd egyévi önkéntesek tiszti vizsgájának eredményéről szóló jelentését ? (Tudo­másul vesszük !) Kimondom határozatképen, hogy a jelentés tudomásul vétetik. Kérdem továbbá, méltóztatik-e tudomásul venni az 1912—1913. szolgálati év folyamán a közös hadsereg magyarországi csapatainál és intézeteinél, valamint a magy. kir. honvédség­nél előfordult öngyilkossági esetekről szóló hon­védelmi ministeri jelentést ? (Tudomásul vesszük!) Határozatképen kimondom, hogy a jelentés tu­domásul vétetik. Végül kérdem, méltóztatik-e tudomásul venni.a cs. és kir. közös hadsereg magyar ho­nosságú tisztjeinek számáról és a szolgálati beosztásról előterjesztett honvédelmi ministeri jelentést ? (Tudomásul vesszük!) Kimondom határozatképen, hogy a jelentés tudomásul vétetik. Ez a jelentés is tudomásul vétetvén, kimon­dom a határozatot, hogy a főrendiház mind­három jelenté.s tudomásul vételével hozzájárul a képviselőháznak 6919., 6920. és 6921. jegyző­könyvi számú határozataihoz és azokat országos határozat erejére emeli, miről a képviselőház értesittetni fog. Következik a vasúti szolgálati rendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Jelentem a méltóságos főrendeknek, hogy a kereskedelemügyi minister ur a törvényjavas­lat tárgyalásánál megbízottjaként Neumann Károly ministeri tanácsos urat jelentette be. Kérem a bizottsági jelentés felolvasását. Degenfeld Pál gr. jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Kivan valaki átalánosságbau szólni a törvényjavaslathoz ? Degenfeld Pál gr. jegyző: Mihalovich Antal! Mihalovich Antal (néhány bevezető horvát szó után igy folytatja) : Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! A dalmát-horvát­szlavón országgyűlési kiküldöttek nevében van szerencsém a napirenden lévő törvény javaslatra vonatkozólag a következő nyilatkozatot tenni. (Olvassa.) »A főrendiháznak 1907. évi Julius hó 11-iki ülésén a dalmát-horvát-slavon országgyűlés ki­küldöttei, mint e magas testület tagjai, tiltakoz­tak a vasúti szolgálati rendtartásról szóló tör­vényjavaslat ellen, mivel ezen törvényjavaslat a Magyarország és Dalmát-Horvát-Szlavonországok közös állami alaptörvényének, az 1868. évi XXX, illetve I. t.-cz.-nek rendelkezéseit egy­oldalúkig megváltoztatta, illetve mivel ez a törvényjavaslat a horvát nyelvnek mint a tör­vényileg biztosított hivatalos nyelvnek kizáróla­gos használatát tagadásba vette. A Magyar­ország és Dalmát-Horvát-Szlavonországok kö­zött az előbb említett állami alaptörvénynek megsértése folytán előállott súrlódások és ellen­tétek a két ország közötti testvéri viszonyt hosszú időre megrendítették. »Tisza István gróf t. ministerelnök ur ál­lamférfiúi bölcs belátásának köszönhető, (Elénk éljenzés.) liogy a m. kir. kormány a vasúti szolgálati rendtartásról uj törvényjavaslatot ter­jesztett be, amelyből kihagyattak azok a nyelvi rendelkezések, amelyekben mi az állami alap­törvénynek — amelynek álláspontjához szilár­dan ragaszkodunk — súlyos megsértését láttuk. »Ezzel részünkre meg van adva a lehetősége annak, hogy tiszta és őszinte szívvel e magas testületben ugy hazánk, Horvát-Szlavonországok, mint a Szent István koronájához tartozó összes országok állami közössége javára tevékenysé­günket folytathassuk. »Tekintettel azonban a törvényjavaslathoz csatolt indokolásra, határozottan hangsúlyoznunk kell, miszerint visszavonhatatlan álláspontunk az, hogy a horvát nyelv — a Magyarország és Horvátország közötti kiegyezésre vonatkozó ál­lami alaptörvény 9. és 57. §-aira való tekin­tettel — hivatalos nyelve a Horvátország területén lévő vasutaknak is. Ezen elvi álláspontunkból következik, hogy a Horvátország területén lévő vasutakon a nyelv kérdésének közbevetőleg ren­deleti utón való szabályozását, amint azt a be­terjesztett törvényjavaslat indokolása kilátásba helyezi s amely a horvát nyelvnek több tért I enged, mint az eddigi rendeleti szabályozás.

Next

/
Thumbnails
Contents