Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.

Ülésnapok - 1910-52

120 A FŐRENDIHÁZ LII. ÜLÉSE. biztosítására szükséges intézkedéseket; azt a képviselőt«, — nincs főrendiházi tag, nem is lehet, mert csak a képviselőházra csináltak törvényt — »aki a rendet és csendet a tanácskozást teljesen meghiúsító módon tartósan zavarja, ugy hogy rögtöni eltávolítás nélkül az ülés egyáltalán nem folytatható, karhatalom alkalmazásával is kivezetteti és a képviselőháznak vagy bizottságnak erről az üléséről távol tartja. Ez a szakasz is világosan mutatja, hogy csak a képviselőház elnökének van joga rendelkezni a parlamenti őrség felett még a bizottságokban is. Tehát ha megállna az a felfogás, hogy e törvény intézkedései a delegatióra is értetnek, akkor igenis, ott kellett volna ülnie a képviselőház elnökének is Bécsben és lesni, hogy mikor van szükség ő rá, hogy az őrséget berendelje. Ugyanakkor ki van mondva világosan, hogy csak képviselő értetik itten. Tehát ez is bizonyítja, hogy ennél a szakasznál semmi esetre sem gondoltak azok az urak, akik ezt a törvényt codificálták, arra. hogy itt főrendiházi tagokról is lehet szó. Az 1. §-ban van még egy további passus (olvassa): »A 4. pont esetében az elnök köteles intézkedését a képviselő eltávolítása után azonnal jóváhagyás végett a képviselőház elé terjeszteni, mely a felett vita nélkül, egyszerű szavazással határoz.« En kérdem, — s azokban a kérdésekben, amelyeket a ministerelnök urnak fel fogok tenni, benne is van e kérdés — kérdem, ha ottan a delegatióban törvényszerüleg működik a parlamenti őrség: vajon akkor, amikor ott egy főrendiházi tag vezettetik ki, a képviselőháznak fog-e jelentést tenni a delegatio elnöke és a képviselőház fog-e egyszerű szavazással dönteni a felett, jogos volt-e annak a főrendiházi tagnak a kitiltása? Hát van ebben ratio, van ennek értelme ? Vagy ha azt mondja a minister ur, hogy természetes dolog, hogy miután a törvény képviselőről szól, ez csak képviselőre vonatkozik, akkor is szépen állunk. Mert a képviselőnek, a kit a delegatio elnöke kivezettet, van még egy kilátása a jogorvoslásra: az ő ügye a parlament elé lesz utasítva és ott esetleg a többség kimondhatja, hogy jogtalan volt a kiutasítás és ő megkapja a satisfactiót. A főrendiházi tag nem mehet sehova, mert erről nem történt intézkedés, azt egyszerűen kidobják. (Derültség jobbfelöl.) Egy'hang (jobbfelöl): Ez a mai rendszer! Hadik János gr.: A törvényben tehát nincs semmiféle olyan intézkedés, amely arra engedne következtetést, hogy a delegatióban is alkalmazható az őrség; semmiféle olyan intézkedés nincs, amely bárkit is felhatalmazna arra, hogy másutt alkalmazza- a képviselőházi őrséget, mint magában a képviselőházban és hogy az másnak állana rendelkezésére, mint magának a ház elnökének. Hiszen, amint előbb voltam bátor említeni, még a bizottságokban sem ruházhatja a bizottsági elnökökre a rendelkezési jogot, hanem ott is maga a házelnök rendelkezik és intézkedik, ha az őrségre szükség van. JSfézzük a szervezeti szabályzatot, amelyet a törvény értelmében a ministerelnök és a honvédelmi minister adtak ki. Ott még semmi nyomát sem találjuk annak, hogy az őrséget a delegatióban is akarják alkalmazni. A harmadik szakasz így szól (olvassa): »A képviselőházi őrség rendeltetése az, hogy az 1912 : LXVII. t.-cz. 1. §-ában megirt intézkedéseket foganatosítsa, amennyiben ezekhez a képviselőház elnökének karhatalom alkalmazására van szüksége. A képviselőházi őrség csak a törvényben megjelölt czélokra alkalmazható, ettől a működéstől senki által, semmi más czélra, ideiglenesen sem vonható el«. Itt is csak a képviselőházat mondja tehát, és semmi egyebet. Ha azután nézzük ennek az őrségnek az ügyviteli szabályzatát, amelyet az akkori házelnök, Tisza István gróf adott ki, ott már találunk egy szakaszt, amelyben az van, hogy (olvassa) : »eljárni jogosult az őrség a főrendiház elnökének hozzájárulásával a közösügyek tárgyalására kiküldött magyar országos bizottság tanácskozásainak czéljaira szolgáló épület belső területén, ugy a budapesti, mint a bécsi bizottsági tanácskozások alkalmával.« Itt megint találkozunk Tisza István gróf rendszerével. 0 nem törődik vele, vajon az a törvény, amelyet maga szerkesztett, a főrendiház elnökének jogot ad-e erre, vagy sem, ő jónak látja, vagy valaki talán figyelmezteti, hogy kimaradt a törvényből a delegatio. valamit tehát csinálni kell és csinál olyan ügyviteli szabályzatot, hogy jogot statuál a törvónynyel ellenkezően, a delegatióval szemben, a főrendiházi tagokkal szemben. (Ugy van ! Ugy van! a jobboldalon.) Bocsánat, kifelejtettem a törvény indokolását. Ott is van egy passus, amely világosan megerősíti az én álláspontomat. Az első szakaszhoz szóló indokolás azt mondja (olvassa): »Az 1. §-ban foglalt felsorolással a javaslat nem bőviti a képviselőházi elnök jogkörét, hanem csak részletezi a képviselőházi elnök jogkörére néz ve máris fennálló törvényes rendelkezéseket.« Tehát részletezi azokat a törvényes rendelkezéseket, amelyek még a törvény megalkotása;előtt nem léteztek.Azt hiszem, ez is világos bizonyíték és ennek alapján minden objective gondolkozó ember előtt minden körülmények között kell, hogy világos legyen, hogy a törvény szövegezésénél a delegatióra nem> gondoltak, ha pedig gondoltak, ügyetlenek voltak, kifelejtették, ha pedig kifelejtették a törvényből, annak nem az a módja, hogy a képviselőházi elnök ügyrendben reparálja, vagy tollal beszurkáljanak a javaslatba dolgokat, mint ahogy hallom, hogy tették az esküdtszékről szóló javaslat tárgyalásánál a bizottságban, hanem annak