Főrendiházi napló, 1910. II. kötet • 1912. június 19–1913. márczius 15.

Ülésnapok - 1910-36

m A FŐRENDIHÁZ XXXVI, ÜLÉSE. agrártermelést igyekezzünk fejleszteni, hanem ép oly mértékben azonfelül az ipari termelést is. Ipari termelésünk emelése pedig másként nem történhetik meg, mintha Keleten szerzünk uj piaczokat. Nyugat felé nem mehetünk, Ausztria j>edig saját területünkön szőrit bennünket, valahol tehát a magyar iparnak kell utat nyitni. A dolog természetéből folyólag geograpfiai helyzetünk, közelségünk, összeköttetésünk a Keletre utal bennünket. Ily körülmények között természetesnek és szükségesnek találom, hogy a kormány befolyása a meginduló tárgyalások alkalmával abban az irányban fog érvényesíttetni, hogy ipari kivitelünk az eddiginél kedvezőbb positióba jusson a keleti államokban, amit én elsőrendű állami érdeknek tekintek. (Helyeslés.) Az az aggály merült fel, hogy ezen felhatalmazásból az agrártermelésre nagy veszélyek származhatnak. A törvényjavaslat indokolása megmondja, hogy a kormány az 1913. év végéig kér felhatalmazást, és addig ideiglenesen életbeléptetheti a megállapodásokat, az 1913. éven tul azonban kell hogy a törvényhozás beleegyezését megnyerje a kötendő szerződésekhez. Ha tehát olyan szerződést kötne a kormány, mely az emiitett feltevést igazolná, meg vagyok győződve róla, hogy a törvényhozás azt nem fogná beozikkelyezni. Prónay Dezső b.: Majd pavlikoznak ! Chorin Ferencz : De van még egy biztosítékunk. A kormányjavaslat indokolásában kijelenti, hogy azokat az alapelveket, amelyeken a legutóbbi szerződés nyugszik, most is meg fogja tartani. Azt hiszem, ez kellő biztositékul szolgál arra, hogy a fennálló kiegyezés alapelveitől a kormány nem fog eltérni. (Helyeslés.) Én tehát a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot nem a bizalom szempontjából, hanem az ország érdekében megszavazom. (Helyeslés.) Matlekovits Sándor: Félreértett szavaim értelmének helyreigazitására kérek szót. Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek ! Én előbbi nyilatkozatomban korántsem mondottam azt, hogy a jelenleg Ausztriával érvényes vám- és kereskedelmi szerződést a Széli-kormány vagy a Fejérváry-kormány csinálta volna. Én arra utaltam, hogy a jelenleg érvényes és a magyar gazdák számára előnyös vámpolitikai helyzetet igenis a Széli-kormány csinálta és a Fejérvárykormány léptette életbe, minthogy a ma érvényben levő vámtarifa 1906 márczius elején lépett életbe, akkor pedig a coalitiós kormány még nem létezett. Ezt kötelességemnek tartottam kijelenteni. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, az átalános vitát bezárom. Serényi Béla gr. földmivelésiigyi minister: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Méltóztassanak megengedni, hogy az előttem szóló méltóságos főrendek észrevételeire és aggályaira némely kijelentéseket tehessek. (Halljuk.! Halljuk!) Hoyos gróf ő méltósága elsősorban felpanaszolta hogy az országban egy vámpolitikai központ létesült, amely egyenesen az agrár-érdekek ellen van hivatva működni. Én azt hiszem, hogy ez az ország kicsiny arra, hogy gazdasági tekintetben mentől több válaszfalat húzzunk fel egymás között; de nem lehet eltagadni annak létjogosultságát, hogy minden gazdaság factornak joga van egyesülést létesíteni, és ott a saját maga érdekeit hangsúlyozni és érvényesíteni. Én azt hiszem, hogy a kormánynak feladata a különböző érdekeket mérlegelve, megállapítani az országos érdekeket, és ebből a consequentiákat levonni. Ami különben a vámpolitikai központtal szembenálló mezőgazdasági factort illeti, már budgetbeszédemben bátor voltam ráutalni, hogy én a külforgalmi tanácsot létesítettem, mely hasonló szempontból agrár irányban van hivatva a kormánynak a mezőgazdasági vámpolitika terén felvilágosítással szolgálni. Dessewffy gróf ő excellentiájának felszólalására bátor vagyok kijelenteni, hogy a felhatalmazási törvény semmiben sem tér el azoktól a törvényektől, amiket az előző kormány három izben igénybe vett, és amelyekkel a szerb szerződést a szerb conflietus idejéig, 1909-i márczius haváig tényleg életbe is léptette. Méltóságos főrendek ! Aki bizalmatlan és politikai kérdést csinál ebből a dologból, azt a legnagyobb ékesszólással sem lesz képes senki a világon megnyugtatni. Aki azonban jóindulattal és abból a becsületes szándékból nézi a dolgokat, melyből a kormány ezt inaugurálta, annak mindenféle aggálya el fog múlni. A kormánynak elsősorban az volt az intentiója, hogy az előző kormány idejéből még teljesen rendezetlen bolgár szerződésre vonatkozólag felhatalmazása legyen különösen arra a szerződésre, melyet már a képviselőház asztalára letett—másodsorban a görögszerződésre. Amipedigatöbbi Balkánszerződések ügyét illeti, a kereskedelemüeyi minister ur a házban is, a bizottságban is talán kétszerháromszor mutatott rá arra, hogy a kormány semmiféle nagyobbszabásu elvi eltéréseket az eddig fennálló vámtörvényektől eszközölni nem szándékozik. Méltóságos főrendek ! Mikor egy olyan nagy transformaíio előtt áll közvetlen szomszédunk, messzemenő és talán túlságosan kiterjedt kijelentéseket sem egy törvényjavaslatban, melynek határideje egy esztendőre szól, sem más kijelentésekben tenni nem lehet, mert hiszen tudvalevő, hogy minden kormánynak szárazon kell tartania azon eszközöket, melyeket a szerződéskötés alkalmával felhasználhat. De azt hiszem, hogy akinek legkisebb aggálya is van, megnyugodhat abban a tisztességes kijelentésben, melyet a kereskedelemügyi minister ur tett: hogy azoktól az elvi alapoktól, melyek nagyban és egészben ma fennállanak, ezen rövid felhatalmazás alapján sem kivan eltérni. Ami már most Dessewffy gróf ő excellentiájának a titkos pótegyezményre vonatkozó szives