Főrendiházi napló, 1910. II. kötet • 1912. június 19–1913. márczius 15.

Ülésnapok - 1910-34

A FŐRENDIHÁZ XXXIV. ÜLÉSE. 43 De hiszen miről is van szó ebben a törvényjavaslatban? Arról van-e szó, hogy mi beleavatkozzunk a képviselőház autonómiájába? Bocsánatot kérek, nem. Az az autonómia, ha ez törvénynyé válik, vagy ha ugy tetszik: az a souverenitás épugy megmarad, mintha ezt a törvényjavaslatot nem méltóztatnak elfogadni. A képviselőháznak házszabályai nem lesznek érintve. Hiszen méltóztassanak csak meggondolni, hogy ugyan miképen fognak azok változást szenvedni ezen törvényjavaslat mellett? Legfeljebb a 255. §-ban fog a házszabály valami változást szenvedni, ahol az van mondva, hogy sürgős esetben a képviselőház elnökének mi a joga. Ez pedig valóságban csekélység. Ugyanazok a házszabályok ugy, amint ma állanak, fognak hatályban maradhatni ezen törvényjavaslatnak törvényereje mellett is, mint enélkül. Egy hang: Júniusban is megmaradhattak volna! (Derültség.) Vavrik Béla: Azt mondja az 1. §., hogy »a képviselőház elnöke az 1848: IV. t.-cz. 10. és 11. szakaszain és a képviselőházi házszabályokon alapuló jogánál és kötelességénél fogva« stb. Mit jelent ez? Ez nem azt jelenti, hogy a képviselőház elnöke a ház szabályai értelmében, hanem azt jelenti, hogy az 1848 : IV. t.-czikknek itten felsorolt szakaszai alapján jár el. És miért mondtam én azt, hogy a képviselőház házszabályai épen ugy intacte maradnak akkor, ha ezen törvényjavaslat hatályba lép. mintha ez nem következik be ? Annak egyszerű oka az, mert ami ezen törvényjavaslatban van, az nem a ház szabályaiban van, hanem a törvényben. Itt van a különbség. Hadik János gr. Az indokolás azt mondja, hogy a házszabályt módosítják. Méltóztassék elolvasni. Vavrik Béla: Bocsánatot kérek, a döntő az, ami a törvényjavaslatban magában van. A törvényjavaslat pedig egyenesen a törvényre hivatkozik, amint már emiitettem, a 10. és 11. §-okra. Tehát mi ennek értelme, mi ennek jelentősége ? Az, hogy a házszabályok, amint ma fennállanak, egyáltalában érintve nem lesznek. Már most az a kérdés, hogy vajon az, ami ebben a törvényjavaslatban van, beleütközik-e a képviselőtestület házszabályaiba, vagy pedig hogy az, ami itt mondva van és amit felolvastam, megfelel-e annak a fogalomnak, amit mi legális vagy pedig autentica interpretatiónak veszünk. Méltóságos főrendek! Itt mi nem vizsgáljuk, hogy mi van a képviselőház házszabályaiban, sem azt nem vizsgáljuk, hogy vájjon a képviselőház elnöke helyesen járt-e el, törvény szerint járt-e el, házszabályok szerint járt-e el, amely eljárása az ellenzék részéről annyira meg van támadva. Hanem mi itt, ezen törvényjavaslatnál, csak azt vizsgáljuk, vájjon benne foglaltatnak-e azok, amik itten felsorolva vannak, az 1848-ik törvényczikkben, az idézett szakaszokban. Tehát, méltóságos főrendek, ezt kell vizsgálnunk, nem azt, hogy miképen kezelte a házszabályokat az elnök, hogy a törvényt miképen alkalmazta. És abban az esetben, ha ezen törvényjavaslat törvényerőre fog emelkedni, éjjen olyan souverain módon fogja alkalmazni ezt a törvényt a képviselőház elnöke, mint ahogy az alkalmazza a házszabályt. Valamint tehát most sem avatkozhatunk bele abba, hogy a képviselőház elnöke akár a képviselőház házszabályait, akár pedig az 1848-iki törvény idézett szakaszait miképen alkalmazza, ép oly kevéssé lesz jogunk beavatkozni, ha ezen törvényjavaslat törvénynyé válik, annak alkalmazásába. A helyzet tehát ugyanaz marad, ami ma, és ebben a tekintetben változás egyáltalában nem lesz. Hadik János gr.: Csak lelövik azokat a képviselőket, akik nem tetszenek az elnöknek! Kis változás. (Derültség és mozgás. Halljuk! Halljuh!) Elnök: Kérem, ne méltóztassék a szónokot zavarni. Vavrik Béla: A lelő vesékkel nem akarok argumentálni, jjedig azt hiszem, nagyon háládatos dolog volna. (Ügy van!) Azt hiszem tehát, hogy egyszerűen meg kell vizsgálnunk azt, hogy vájjon az, ami ezen törvényjavaslat szakaszaiban, és pedig különösen az 1. §-ban foglaltatik, valóban lényegileg, érdemileg, tartalmilag megegyezik-e az 1848 : IV. t.-czikk 10—14. §§-aival; tisztán csak ez a kérdés. Mert itt egyáltalában nincs szó házszabályváltoztatásról avagy törvényváltoztatásról, hanem precizirozásról, az 1848 : IV. t.-czikk most idézett szakaszai tartalmának szabatos megállapításáról van szó. Ha tehát megegyezik ezen törvényjavaslat, és pedig elsősorban ennek 1. §-a, az 1848-iki törvény szakaszaival, akkor azt el kell fogadnunk. Ha pedig nem egyezik meg, — feltéve, hogy nem a czélszerüségi, hanem a jogi szemjjontokat tartjuk szem előtt — akkor nem lehet, nem szabad elfogadnunk, nem pedig azért, mert akkor beleütköznénk mindjárt e javaslat 1. §-ának első alinejába, amely ugy szól, hogy (olvassa) : »A képviselőház elnöke az 1848 : IV. t.-czikk 10—14. §§-ain és a képviselőházi házszabályokon alapuló jogánál és kötelességénél fogva.* Erre tehát ismét azt mondhatom, amit júniusi beszédemben mondtam, hogy: »Hic Rhodus, hic salta,« és azt hiszem, hogy igenis oly csekély, oly minutiosus eltérésről van szó, — mert tartalmilag megegyezik a javaslat az 1848-iki törvénynyel, — hogy itt valamely lényeges változtatást vagy eltérést felismernünk egyáltalában nem lehet. Ha pedig ez igy van, akkor teljesen megdől az a vád, hogy itt a képviselőházat meg akarjuk fosztani függetlenségétől, önállóságától; hogy mi annak souverainitását szűkíteni akarjuk, és hogy ennélfogva itt mintegy az alkotmány