Főrendiházi napló, 1910. II. kötet • 1912. június 19–1913. márczius 15.

Ülésnapok - 1910-34

A FŐRENDIHÁZ XXXIV. ÜLÉSE. 41 nitania a politikai meggyőződését? Hisz nem mehet a salónokba dictiózni! (Mozgás.) Rosner Ervin b.: Én az utczát politikai tényezőnek nem ismerhetem el. esak azokat az alkotmányos jogokat ismerem el, amelyek a törvényen alapulnak. Hadik János gr.: Ahoz tartozik a gyülekezési jog respectálása! (Halljuk! Halljuk !) Rosner Ervin b.: És méltóztassék elhinni, átalános közérdek is a parlament szabad működésének biztosítása, mert az utcza kegye nagyon ingatag és változékony. Hodie mini, cras tibi. Hadik János gr.: A csendőröké sokkal biztosabb ! (Halljuk ! Halljuk!) Rosner Ervin b.: Közérdek az, hogy biztosítsuk minden esetleges beavatkozással, minden egyes pressióval, minden véletlen meglepetéssel szemben,, a képviselőház szabad működését. De méltóztassanak megengedni, hogy megjegyezzem, hogy oly nehéz napokat élünk most, oly súlyos a helyzet, oly borús a láthatár, hogy igazán időszerű, hogy elhagyjunk mindent, ami nehézséget okoz. . . Hadik János gr.: Hagyják el! Vonják vissza a javaslatot. Rosner Ervin b.: . . . mindent, ami elválaszt. Ha látjuk azt, mily éles ellentéteknek és küzdelmeknek szinterévé vált a politikai jelen, ha mi látjuk azt, mily izzó szenvedélyeket ós gyülölségeket tudunk ott kiváltani és éleszteni, akkor kell, hogy igazán eszünkbe, jusson az is, hogy elvégre ez az egész csak egy múló perez a nemzet életében, bármennyire is lekösse figyelmünket, bármennyire is irányítsa akaratunk alakulását, mégis csak egy mulő perez a nemzet életében és ebben a rövidke perezben is oly gyorsan, oly hirtelenül következhetnek be a változások, hogy igazán nem tudhatjuk ma, hogy mit hoz a liolnajj és bármennyire égessük fel magunk mögött a hidakat, amelyek az egyetértéshez vagy legalább a békés egymás mellett való parlamenti működéshez vezetnének, nem tudjuk, nem hoz-e a holnap oly változásokat, amelyek a hazaszeretetnél fogva lehetetlenné fogják tenni, hogy egymással szemben olyan intransigensek legyünk. A. javaslatot elfogadom. (Élénk helyeslés.) Degenfeld PáS gr. jegyző : Hadik János gróf! Hadik János gr.: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Az imént is hallottuk azt a felfogást, hogy a javaslat, igenis, joggal rendezi ós magyarázza a 48-iki törvényt. Csodálkozom, hogy a mai vitában a kormánypárt részéről felszólalt szónok ur teljesen megfeledkezik arról és azokról, amiket szomszédja, Vavrik ő excellentiája, ha jól tudom, a júniusi főrendiházi vitában, kifejtett. Hogy világosan lássuk, mi volt ő excellentíájának akkor az álláspontja, legyen szabad beszédéből néhány passust felolvasnom (olvassa) : Főrendiházi napló. 1910-1915. II. kötet. »A kisebbségi határozati javaslat továbbá — ugymondá — azt is mondja, hogy azon képviselőházi határozat, amelylyel a véderőtörvényjavaslat el lett intézve, a jogszabályok kétségtelen megsértésével jött létre. Ez alatt már lappang valami, ami nincs világosan kimondva, pedig épen ebben rejlik a kérdés fontossága. Jogszabály ugyanis többféle van, nemcsak magának a jognak különböző ágazatai szerint — magánjog vagy közjog és azok részei —, hanem annak a jognak hatálya szempontjából. Hogy ha erről az oldalról vizsgálom a kérdést, akkor azt kérdem, milyen természetű jogszabályról van ebben szó. Jogszabály lehet a törvény, jogszabály lehet a házszabály, jogszabály lehet a statútum.« (Lukács ministerelnök ur akkor arra az álláspontra helyezkedett: kérem, ez csak statútum. — Ezzel természetesen azt akarta mondani: esak nem fogunk a statútumba beavatkozni, ez a képviselőháznak autonóm jogkörébe tartozik. Akkor ugyanis az volt az álláspont és az volt a kormány érdeke, hogy ne avatkozzunk bele és ne vizsgáljuk 0 — (Tovább olvassa): »Itt tehát valaki azt értheti, valóságos országos törvényről van szó, ami ki van zárva. A jelen esetben tehát mit kell érteni alatta ? A képviselőház házszabályait ? Nos tehát: hic Rodus hic salta. Tehát a házszabály sértetett meg, ezért nem bir az alkotmányosság szükségszerű kellékeivel.* Itt aztán felolvassa a 48-iki törvény 15. §-át és azt mondja (Olvassa;) »Belügyek. Meg fog határoztatni. Mi tehát ennek a jelentősége. Itt többé nem czélszerüségi, nem politikai, hanem stricte jogi, közjogi kérdésről van szó. Ennek értelme más nem lehet, mint az: képviselőház, főrendiház, magad csináld meg magad számára azokat a szabályokat, amely szabályok szerint te a tanácskozásnál és a határozat hozatalára vonatkozó szavazásoknál souverain módon jársz el. Magának hozta. Hát nem maga a bírája annak, amit hozott ? Lehet más, mint ő maga ? Máskép hol van a függetlenség, hol van az önállóság, azt kérdem. A levegőben!* Bocsánat, akkor ő excellentiája nem akarta azt, hogy a főrendiház tudomásul vegye, hogy a házszabályok megsértettek. Védte a képviselőháznak autonóm jogát és souverainitását. Most pedig hozzájárulnak az urak egy oly törvényjavaslathoz, amely igenis sérti a képviselőház autonómiáját és amely ennek következtében jogfosztást képez. (Ugy van! Ugy van ! a jobboldalon.) Mert bocsánatot kérek, talán azt állítják az urak, hogy időszerű most az, hogy a 48-iki törvényeket, amelyek egész modern alkotmányosságunkat megalapozzák, megváltoztassák csonka parlamenttel, őrizve száz csendőr és szurony által ? (Igaz! Ugy van!) Hiszen akkor talán legközelebb a hatvanhetet is igy fogják megváltoztatni házilag! (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon!) Az 1848: IV. t.-cz. 1-5. §-a biztosítja a két 6