Főrendiházi napló, 1910. II. kötet • 1912. június 19–1913. márczius 15.

Ülésnapok - 1910-34

40 A FŐRENDIHÁZ XXXIV. ÜLÉSE. székhelyének Parisba való visszahelyezéséről. Akkor e törvényjavaslat szövegébe szószerinti szövegével minden változtatás nélkül, átvette a házszabályok azon rendelkezéseit, amelyek a fegyveres erőnek a parlamenti karhatalom igénybevételére vonatkoznak és a törvényjavaslat indokolása azt mondja, hogy kívánatos volt ez azért, mert e szabályoknak nagyobb tekintélyűk lesz, hogyha a törvénynek jellegét öltik. A képviselőházi tárgyalás alkalmával Lepére belügyminister még megtoldotta ezt az érvet azzal, hogy kívánatos ez már azért is, hogy ennek révén el legyenek oszlathatók azoknak az aggályai, akik a legszigorúbb törvényesség szempontjából azt a kérdést vetették fel, vajon érvényesek-e, hatályosak-e a képviselőház szabályai a képviselőház 'belterületén túl, a képviselőházi palota négy falán túl. Van tehát bizonyíték arra, hogy nemcsak lehet, hanem helyes is, sőt tovább megyek, nemcsak lehet és nemcsak helyes, de nem is lehet máskép, mert e jelen javaslat oly intézkedéseket is tartalmaz, amelyek túlterjednek a képviselőház autonómiájának jogkörén. így nevezetesen egyik tartalma ennek a törvényjavaslatnak az, hogy hiteles magyarázatát nyújtja a vitássá tett 1848 : IV. t.-cz.-nek. Authentica interpretatio : ebez senkinek másnak nincs joga, mint magának a törvényhozásnak. És hogy itt mellesleg megjegyezzem, akármiképen gondolkozzunk is, akármilyen nézeteltérések válaszszanak is el minket, mégis csak örülni kell, ha ebben a kérdésben definitivum teremtetik, mert definitivum ellen czéltalan, hasztalan a harcz, és így definitivumtól lehet remélni a békének alajjját. De túlterjed a képviselőház autonómiájának jogkörén, illetőleg nem egészen abba illő, hogy máskép fejezzem ki magamat, nem lenne ugyanaz a hatálya, ha a képviselőház házszabályaiban lett volna kimondva a 4. §., amely azt mondja, hogy »amennyiben a képviselőházi őrség megerösitése válnék szükségessé, a képviselőház elnöke erre a kormány utján a karhatalom közreműködését veheti igénybe«. Ez a törvényben van kimondva. Hadik János gr.: Csendőrszurony kevés önöknek. Rosner Ervin b.:... minden karhatalom igénybevétele törvényesen van statuálva, a képviselőház szabadságának, függetlenségének egyik biztositékául. Más államokban is látunk erre példát. Hivatkozom Angliára, a legősibb alkotmány és a legszabadabb jiarlament országára, ahol szintén rendőrség teljesiti a szolgálatot. Utalok azokra az időkre, amikor a féniek mozgalmai voltak s attentátumoktól féltek, hogy milyen óriási számban vették igénybe a rendőrséget. Hadik János gr.: Ott más viszonyok vannak, más alkotmányos felfogás! Rosner Ervin b.; Én szavaimat abban foglalhatom össze, hogy mi nem bírálhatjuk felül azt, ami a képviselőházban történt, mi még a cognitióval sem birunk, abba bele sem szólhatunk és ez események szempontjából nem szabad a törvényt bírálnunk, hanem tisztán és kizárólag belső érdemleges tartalmát kell néznünk. De ebből nem következik, hogy a törvényhozásnak nem volna jogában ebben a tárgyban törvényt hozni, még az sem következik, hogy a törvényhozás ezzel talán tiszteletlenséget tanúsítana a kéjjviselőház autonómiájával szemben: ezt legfeljebb akkor tanúsítaná, ha elvetné azt a törvényjavaslatot, amely kizárólag a képviselőházra vonatkozik és a képviselőház által elfogadtatott. Akkor lehetne azt mondani, hogy a parlamenti courtoisie ellen vét, amikor nem respectálja a kéjjviselőház akaratát. Ennek a gondolatnak kifejezést adott egyszer a lordok házában lord Ilosebcry, midőn azt mondotta: a lordok házának kétségtelen joga van arra, hogy a szőnyegen fekvő törvényjavaslatot, amely kizárólag a képviselőházra vonatkozik és a képviselőház által elfogadtatott, elvesse; de hiányzik ebez minden normális jogczim. Már jüedig ha erre az álláspontra állunk, ha tisztán csak érdemlegesen bíráljuk a törvényt, ha tisztán csak annak czéljait nézzük és semmi egyebet, akkor el fogjuk kerülni azt is, amiről ő nagyméltósága, gróf Dessewffy Aurél épen az előbb szólott, t. i. hogy ezen törvényjavaslat megszavazása állásfoglalást jelentene a főrendiház részéről a képviselőházban történtek tekintetében. Magának ennek a törvényjavaslatnak szövegében egy árva betűvel sincs megemlékezés azokról a képviselőházi eseményekről s nem a javaslat szövege teszi azt a szavazás ütköző pontjává. Ha pedig eltekintünk minden ilyen körülménytől, amely nem tartozik szorosan a javaslathoz, hanem csupán csak a nagy czélt nézzük, amelyet ez a törvényjavaslat biztosítani akar, akkor azt fogjuk mondhatni, hogy az nem alkotmánytiprás, hanem alkotmánybiztositék. Mert az már csakugyan minden parlamentarismusnak életérdeke, hogy a parlament függetlensége, szabadsága meg legyen óva és biztosítva minden külső pressioval és behatással szemben. (Mozgás) A történelem elég szomorú példákat jegyzett fel arra, hogy milyen végzetes következményekre vezethet az, ha az erről való gondoskodást elmulasztják. Hogy csak két jjéldát említsek, kérdem, vájjon halálra ítélték volna-e XVI. Lajos királyt, vagy a bakó kezébe kiszolgáltatták volna-e a girondistákat, ha az illető franczia assemblée-k nem állottak volna akkor a terror hatása alatt? (Ugy van! Ugy van!) És ma már a terror nemcsak forradalmi jelenség, ma már az utcza békés időben is politikai tényezővé vált. Hadik János gr.: És ez baj ? (Felkiáltásul : Baj!) Miért ? A népnek nem szabad nyílva-