Főrendiházi napló, 1910. II. kötet • 1912. június 19–1913. márczius 15.
Ülésnapok - 1910-34
1910—1915 A FŐRENDIHÁZ XXXIV. ÜLÉSE 1912 deczember 14-én, szombaton, Jósika Sámuel báró elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Részvét Luitpold bajor regensherczeg, — nemkülönben Gáli József főrendiházi tag elhunyta alkalmából,— Csáky Albin gróf búcsúlevele. — Szentesitett törvény. — Királyi meghívó. — Vaszary Kolos hercegprímás lemondása, — Csernoch János hercegprímássá kineveztetése. — Az igazoló-bizottság jelentésének tárgyalása. — A főrendiház egy jegyzői állásának, továbbá a bizottságaiban, illetőleg bíróságaiban megüresedett tagsági helyek betöltése. — A főrendiház bíróságaiba megválasztott s még esküt nem tett tagok eskütétele. — A mentelmi bizottság jelentésének, — az 1913. évre kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslatnak és a honvédelmi minister által ezzel kapcsolatosan előterjesztett jelentéseknek, — továbbá az erőhatalomnak a váltón, a kereskedelmi utalványon és cheque-ken alapuló jogokra való hatására. — a bérlő és haszonbérlő által elvállalt adófizetési kötelezettség teljesítésére, — a háború esetére szóló kivételes intézkedésekre, — a hadi szolgáltatásokra, — a lovak és járművek szolgáltatására — és a képviselőházi őrség felállítására vonatkozó törvényjavaslatok tárgyalása. — A jegyzőkönyv hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Lukács László, Teleszky János, Zichy János gróf, Hazai Samu báró, Székely Ferencz, Josipovich Géza. A belügyminisztérium részéről: Jakabffy Imre államtitkár. (Az ülés kezdődik d. u. 4 órakor.) Elnök : Méltóságos főrendek! Az ülést megnyitom. A jegyzőkönyv vezetésére Zichy Rafael gróf jegyző urat kérem fel. A szólni kívánók neveit Vigyázó Ferencz gróf jegyző ur jegyzi. Jelentem a méltóságos főrendeknek, hogy a naplóbiráló-bizottság folyó évi deczember és jövő évi január hónapokra naplókitelesitőkké Rákosi Jenő és Radvánszky Albert báró bizottsági tag urakat küldötte ki. Tudomásul szolgál. Méltóságos főrendek! Az egész müveit világon élénk és benső részvétet keltett az a gyászhír, amely Luitpold bajor regensherczeg ő fenségének tegnapelőtt bekövetkezett elhunytát tudatta. Kiváló emberi és uralkodói erények tették a megboldogultat nemcsak népe rajongó szeretetére, hanem országa határain túl is mindazok tiszteletére és hálájára méltóvá, akik a művelődésnek, a nemes eszmények cultrtsának lelkes előmozdítóit az emberiség legnagyobb jótevői közé számítják. Kekünk magyaroknak ezenfelül különös okaink is vannak őszinte megilletődéssel osztoznunk annak a dynastiának gyászában, melyhez Felséges királyunkat és uralkodóházunkat benső családi kötelékek fűzték s mely nekünk felejthetetlen Erzsébet királynénkat adta. Ezek a kegyeletes érzelmek bizonyára a ház minden tagját áthatják, és ezért meg vagyok győződve róla, hogy a méltóságos főrendek egyértelmű hozzájárulásával fogok találkozni, midőn bejelentem, hogy a gyászeset alkalmából a főrendiház őszinte részvétét még a tegnapi napon táviratilag közöltem a bajor országgyűlés felső házának elnökségével. (Átalános helyeslés.) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a méltóságos főrendek ezen bejelentésemet egyértelmű hozzájárulásokkal méltóztatnak tudomásul venni. (Helyeslés.) Ezzel kapcsolatosan bemutatom a bajor főrendiház elnökének, Fugger grófnak a mai napon érkezett sürgönyét, melyben a kifejezett részvétért az elnöklete alatt álló ház nevében is mélyen érzett köszönetét nyilvánítja.