Főrendiházi napló, 1910. II. kötet • 1912. június 19–1913. márczius 15.

Ülésnapok - 1910-32

20 A FŐRENDIHÁZ XXXII. ÜLÉSE mai szomorú korszakában sem tarthatja fenn magát sokáig a megtévesztéssel és intrikákkal dolgozó békeapostol jiolitikája. Legalább a végső katasztrófától mentse meg az országot, álljon félre, hagyja ott a ministeri széket, és ezáltal tegye lehetővé, hogy az alkotmányos rend helyreálljon. Lukács László ministerelnök : Nagyméltóságú Elnök ur! Méltóságos főrendek! Habár jól tudom, hogy a méltóságos ház szabályai értelmében a napirend előtti felszólalás semmiféle decisióra nem vezethet és ki van zárva, hogy ennek alapján valamely határozat hozassák, azt hiszem, a méltóságos főrendek lesznek kegyesek nekem megengedni, hogy azok után az erős szavak után, amelyek itt velem szemben elhangzottak, egy pár szót én is, — nem. a magam védelmére, mert ennek szükségét nem érzem, hanem a helyzet tisztázására, — elmondjak. (Haü;iuJc! Halljuk!) 0 excellentiája azt mondja, hogy a tegnapi napon az országgyűlés különböző szégyenteljes jeleneteknek volt szintere. Tökéletesen egyetértek ő excellentiájával, csakhogy én a szégyenteljes jelenetek alatt nem azokat értem és nem azt látom szégyenteljesnek, hogy egy parlament elnöksége és többsége a tanácskozási rendnek lehetővé tétele czéljából alkalmazza azokat az eszközöket, amelyek, fájdalom, jobb hiányában, rendelkezésérc állnak, mert ezt tennie az ország érdekében, a parlament tisztessége érdekében, a tanácskozás szabadsága és rendje érdekében kötelessége ; hanem szégyenteljesnek találom azt, midőn a törvényhozók ahelyett, hogy komoly feladatukat teljesítenék, sippal, dobbal, trombitákkal és a leglehetetlenebb botrányokkal (Igaz

1 Ugy vem! balfelöl.) igyekeznek minden szót, az elnöknek minden szavát és minden jogosult factornak bármely felszólalását vagy megnyilatkozását megakadályozni. Ez a botrány és ez a botrányos eljárás. És méltóztassék elhinni, hogy saját halálos ítéletét irná alá az a testület, legyen az j)arlanient vagy akármi, mely nem találna eszközöket arra, hogy az ilyen fellépésekkel szemben erélyesen eljárva a rendet helyreállítsa. (Helyeslés balfelöl.) Már sokszor hallottam arról az oldalról, ugy az ő excellentiá.jákoz közelálló journalisticában, valamint felszólalásokban is azt, hogy én nem tudom kit ámítottam békeigéretekkel. és azután ezeket a békeigéreteket megszegtem. Hát én arra kérem ő excellentiáját, hogy ha egy ilyen kényes thémában tisztán akar látni, ne méltóztassék egyes ujságezikkek után indulni, melyek többé-kevésbbé mégsem precízen adják vissza a nyilatkozatokat. Hadik János gr.: Szószerinti nyilatkozatok azok, melyeket nem méltóztatott megezáfolni.. Lukács László ministerelnök: Bocsánatot kérek, ha én mindent, ami az újságokban rólam megjelenik, meg akarnék czáfolni, akkor én egyebet sem csinálnék, mint reggeltől estig csak czáfölnék. (Derültség balfelöl.) Hadik János gr.: Szószerinti idézetek! Lukács László ministerelnök: Bocsánatot kérek, nem szószerinti idézetek. Aki ismeri az interview módját, tudja, hogy ilyenkor egy újságíró 500 kérdést intéz valakihez és anélkül, hogy stenografálná a hallott válaszokat, esetleg egy órai discursust később emlékezetből ír le. Ezért határozottan tiltakozom, hogy az újságokban megjelenő ilyen mende-mondák az én saját szavaimnak tekintessenek. Ha valaki meg akar győződni arról, hogy az én álláspontom mi volt, méltóztassék authenticus nyilatkozatokat keresni, melyek szintén állnak rendelkezésre. Az egyik az az átirat, melyet hivatalos alakban ministerelnöki minőségemben az egyesült ellenzékhez intéztem, akkor, midőn a béketárgyalások folyamatban voltak, és midőn az ellenzék által hozzám intézett projiositiókra megadtam a választ. Ezért vállalom a felelősséget. Második hivatalos nyilatkozatom az, melyet beszámolóbeszédemben Xagyenyeden tettem, melyért szintén vállalom a felelősséget. A harmadik, az utolsó az, melyet tegnapelőtt tettem a munkapárti körben, hol szintén hivatalosan nyilatkoztam ezekről a kérdésekről. Ezeknek minden szaváért hajlandó vagyok a felelősséget vállalni. Én minden alkalommal a legnagyobb objectivitással igyekeztem megjelölni azt az alapot, amelyen meggyőződésem szerint a békés kibontakozás lehetséges. Kijelentettem azt, hogy olyanféle kibontakozásba, amely a megalkotott és szentesitett törvényeknek érvényét direct vagy indirect módon kétségbe vonja, véleményem szerint a többség bele nem mehet, miután ez, eltekintve attól, hogy a főrendiház tekintélyét is érintené, a korona tekintélyét a legnagyobb mértékben sértené. Ilyen dologra pedig mi kaphatók nem vagyunk. Kijelentettem azt is, hogy a házszabályrevisiót szintén törvényesnek, szabályszerűen létrejöttnek tekintem és ennek következtében abba sem vélek belemehetni, hogy azért, mert a kisebbség, amelynek joga lett volna jelen lenni és részt venni a tanácskozásban, absentálta magát, a többségi határozat érvényessége kétségbe legyen vonható, mert hiszen ha erre az álláspontra helyezkednénk, egyátalán lehetetlenné volna téve minden testületi határozat. Ettől eltekintve azonban igen szívesen hajlandó lettem volna hozzájárulni ahoz. hogy minden garantia megadassák a képviselők szólásszabadságára, az elnöki jogok jxrecizirozásával, az elnöki hatáskörnek körülbástyázásával. .. Hadik János gr.: Milyen irányban? Lukács László ministerelnök: Abban az irányban, kérem, hogy az elnök ne legyen kénytelen a parlament rendjének biztosítása szempontjából a házon kívül levő factorokat igénybe venni, hanem hogy olyan eszközök álljanak az