Főrendiházi napló, 1910. II. kötet • 1912. június 19–1913. márczius 15.
Ülésnapok - 1910-39
108 A FŐRENDIHÁZ XXXIX. ÜLÉSE. craticus irányban, és ez a jogkiterjesztés megy addig a pontig, ameddig az ország jólfelfogott érdekében a magyar állam egysége és nemzeti jellegének megóvása mellett, továbbá a Magyarországon levő társadalmi osztályok egyensúlyának megzavarása nélkül elmehet. Emellett azokat az osztályokat, amelyeknek eddig választói joguk nem volt, szintén részesiti választói jogban oly mértékben, amint azt az ország közállapotai megengedik. Ennek következtében már abból a szempontból is, bogy ez a javaslat megfelel a nemzet valódi érdekeinek, kívánatos, hogy az mennél előbb törvényerőre emelkedjék. Ebből a szempontból vagyok bátor a nagyméltóságú főrendiháznak javaslatba hozni, hogy a kérvényt irattárba helyeztetni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni Abauj-Torna vármegye feliratához ? Prónay Dezső b.: Jelentkeztem, nagyméltóságú elnök ur, előre. Kértem, hogy AbaujTorna vármegye kérvényének tárgyalásánál méltóztassék feljegyeztetni. Radvánszky báró jegyző urat is kértem. Radvánszky Albert b. jegyző: Prónay Dezső báró! Elnök: Prónay Dezső báró egy indítványt adott be az előadói véleménynyel szemben. Méltóztassék az indítványt felolvasni ós Prónay Dezső báró urat azután indítványának indokolására hivom fel. Radvánszky Albert b. jegyző: Prónay Dezső báró indítványa a következő (olvassa): »A főrendiház Abauj-Torua vármegye kérvényét örömmel veszi tudomásul és azt figyelembe veszi. A választójogról szóló törvényjavaslatot átalános tárgyalás alapjául nem fogadja el.« Prónay Dezső b.: Méltóságos főrendek! A törvényhatóságok jogkörét ujabb időben a fejlődés bármennyire megszorította légyen is, tudjuk, hogy a törvényhatóságok hazánk történetében még mindig milyen nagy jelentőségűek. Különösen azt mondhatom, Abauj-Torna vármegyének a közel múltban tanúsított magatartása nemcsak figyelemreméltó, de kell, hogy mindannyiunknak megerősítse azt a meggyőződését, hogy a törvényhatóságok ma is a szorosan vett közigazgatási hatáskörökön túlterjedő nagyjelentőségű tényezői alkotmányos életünknek. Az alkotmány sértetlensége és épsége feletti őrködés, amelyet a múltban a törvényhatóságok egyik feladatuknak tekintettek, meg van örökítve törvénytárunkban is, midőn a nagyemlékű 1848. évi törvények között a vármegyék az alkotmány védbástyáinak neveztetnek. Fájdalom, az ujabb idők fejleményei jelentőségükből sokat elvettek. De annál inkább kell örülnünk, ha van Magyarország törvényhatóságai között olyan, amely a mai lankadt közéletnek ébrentartásában mégis kiváló szerepet játszik. Méltán mondották Abauj-Torna vármegyéről, midőn az egy fontos határozatot hozott, hogy abban úgyszólván a nemzet lelkiismerete szólal meg. Azt mondották, hogy Abauj-Torna vármegye az a pont, amelyeiimég az ország közvéleménye szabadon lélegzik. Figyelemmel kiséri e törvényhatóság az egész ország közvéleményét. Örömmel vettem tudomást arról, hogy midőn most úgyszólván a legutolsó órában felemeli intő szavát, kérvénynyel fordul a főrendiházhoz, hogy ne fogadja el az országgyűlési képviselők választásáról, a választójogról a főrendiház előtt fekvő törvényjavaslatot. Méltóságos főrendek! Kijelentettem már többször, hogy mindazon képviselőházi határozatokat, amelyek törvény alkotását czélozzák, az 1912. évi június hó 4-ike óta a képviselőház egészen sajátszerű, de mindenesetre abnormis helyzeténél fogva a kéjrviselőház tanácskozási szabadságának karhatalommal való korlátozásánál fogva, amely az egész országgyűlés tanácskozási szabadsága korlátozásának jelentőségével bir, amelynek egyik jelentőségét ma abban is látjuk, hogy a főrendiház tanácskozásai alatt is, akár a főrendiház háznagyának hatáskörébe utalt helyiségekben, vagy azokon kivül, de a főrendiház tőszomszédságában szuronyos csendőrök állnak készenlétben a mai kormányzatnak nem valami nagy dicsőségére: hogy ilyen körülmények közt választójogról tárgyalni, akár a képviselőházban, akár a főrendiházban, visszás dolog, de nem felel meg azon fontosságnak sem, és nem felel meg annak a szabályszerűségnek sem, amelynek fenn kell forognia akár fontos, akár kevésbbé fontos törvényhozási aktusról van szó. (Helyeslés a jobbközepén.) Ezen oknál fogva tisztelettel indítványozom, mondja ki a főrendiház határozatilag, hogy Abauj-Torna vármegye határozatának megfelelőleg és annak alapján ideküldött kérvényt a főrendiház örömmel veszi tudomásul. A kérvény tárgya pedig az, hogy a választójogról szóló törvényjavaslatnak tárgyalása ez idő szerint nem actualis, de annálfogva, hogy mivel úgyis már a viszonyok kényszerűsége alatt a méltóságos főrendek figyelmét ós türelmét kénytelen voltam ismételten igénybevenni, a főrendiházban jjedig a választói jognak érdemleges tárgyalásánál különben sem kivánok részt venni, mert a képviselőháznak e tekintetben hozott látszólagos határozatát (Igaz! Ugy van ! a, jobbközépen.) a benn rejlő alaki hiányoknál fogva nem tekintem olj annak, hogy az törvényalkotás alapjául szolgálhatna: ennélfogva az Abauj-Torna vármegye részéről egyhangúlag elfogadott kérvényének figyelembe vétele mellett azt indítványozom, hogy a méltóságos főrendek a választójogról szóló törvényjavaslatot az átalános tárgyalás alajuául se fogadja el. (Helyeslés a jobbközépen.) Hadik János gr.: Kemsokára úgyis a papírkosárba kerül! .......
