Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-14

A FŐRENDIHÁZ XIV. ÜLÉSE. 91 közévé, ezzel egyszersmind kimondották szüksé­gességét a népiskolának a legutolsó szegény községben is. Még az elnyomatás korszakában is folyton munkálkodtak, terjesztették tovább az iskolákat, ez által a felvilágosodást, és neveltek a hazának müveit, lelkes, hazáért, szabadságért buzgó, áldozatkész honfiakat. Erről tanúskodik Bocskay, Bethlen, Rákóczi Ferencz szabadságharcza. A legújabb korig, 1868-ig a protestáns egyházak állami részről nem nyertek semmi gyámolitást. Midőn azonban tagjaiknak épen vagyonosabb része mindig terhesebb állami, majd aztán megyei és községi adóztatás alá is esett, az egyházak segélyforrásai mind jobban hiányosaknak bizonyultak. Az 1848: XX. t.-cz. biztositotta számukra is a segélyt, és igy tel­jesen jogosult azon álláspontjuk, hogy mikor az állam érdekében ők is oly szolgálatot teljesítet­tek, iskoláikkal a közművelődést ugy terjesz­tették tovább és ugy gazdagították a nemzet szellemi kincstárát, méltó érdemet szereztek arra, hogy az egyenlőség és viszonosság elvének megfelelően az állam részéről ők is egyenlő elbánást, egyenlő aránylagos javadalmazást nyerjenek. A midőn ezekre bátorkodom felhívni a nagyméltóságú minister ur becses figyelmét, legyen szabad egyszersmind egyházam részéről reménylenem is, hogy óhajtásainkat, a melyek törvényre támaszkodnak, figyelemre méltatni kegyeskedik. Elnök: A minister ur kivan nyilatkozni! Zichy János gr. vallás- és közoktatásügyi minister : Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek! Az imént elhangzott felszólalásokra bátor vagyok néhány rövid megjegyzést tenni. Podmaniczky Géza báró főrendiházi tag ur szíves volt figyelmemet felhívni a felekezeti iskolák gondozására, amit már a magam részé­ről a képviselőházban is kilátásba helyeztem. Teljes tudatában vagyok ugyanis a feleke­zeti iskolák nagy fontosságának és jelentőségé­nek az állami iskolák mellett, annyival is inkább, mert népiskolai politikát ma még csak extensiv módon lehet folytatni, hisz méltóztatnak tudni, elegendő népiskoláink nincsenek. Az az elv, a melyet én követek a népiskolai politikát illetőleg, az, hogy a jó felekezeti iskolákat lentartani, segélyezni kell, amennyire lehet, ott azonban, a hol az állam érdeke megkívánja, főleg a peri­fériákon, az államosítást, amennyire az állam anyagi viszonyai megengedik, keresztül kell vinni. Gryurácz püspök és főrendi tag ur őméltó­ságának felszólalására vonatkozólag van szeren­csém kijelenteni, hogy szívesen fogok foglalkozni azzal az tervvel, hogy az 1883 : XXX. t.-cz. hatálya a jövőben kiterjesztessék a felekezeti tanító­képző-intézetekre is. A mi a testi nevelés kérdését illeti, erre vonatkozólag bátor voltam már ilyen termé­szetű felszólalásra a képviselőházban is vála­szolni és megígérni, hogy a jövő évi költség­vetésben a testi nevelés tételét felemelem, mert a magam részéről is nagyfontosságunak tartom a testi nevelés fejlesztését, különösen a közép­iskolákban. Ugyanakkor kijelentettem azt is, hogy nem vagyok barátja a systematicus, forcei­rozott tornának, hanem inkább azt kívánom, hogy a fiatalság a szabadban mozogjon, miért is a jövőben az uj iskolák létesítése alkalmával gondoskodni akarok megfelelő játszóterekről a mint azt a főrendi tag ur is szíves volt meg­említeni. A mi a lelkészi fizetéseket illeti, az én felfogásom az, hogy a mai viszonyoknak nem felel meg az az 1600 korona, amelyben a lel­készek részesülnek, miért is a kormány komolyan foglalkozik a lelkészi fizetésrendezésnek törvény utján való foganatosításával, mire vonatkozólag a kéjjviselőházban is voltam bátor nyilatko­zatot tenni. A mi az 1848 : XX. t.-cz. végrehajtását illeti, a kormány az 1848 : XX. t.-cz. folytató­lagos végrehajtásának alapján áll és arra törek­szik, hogy amennyire lehetséges és az állam pénzügyi viszonyai engedik, ez intézményszerüleg rendeztessék a jövőben. Ezeket tartottam szükségesnek a méltósá­gos főrendi tag urak felszólalására megjegyezni. (Átalános helyeslés.) Elnök: Módositvány nem terjesztetvén elő, folytatjuk a fejezetek és ezimek szerinti fel­olvasást. Széchényi Viktor gr. jegyző (olvassa a 19—48. czimeket). Csekonics Sándor gr. jegyző: Ferencz József unitárius püspök ! Ferencz József unitárius püspök: Nagymél­tóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Hazafiúi öröm tölti el lelkemet, hogy a vallás- és köz­oktatásügyi ministerium jelen évi költségveté­sében a culturalis intézmények fejlesztésére és támogatására előirányzott szép és jelentékeny összegek mellett az egyházak segélyezésére is az 1909. évi költségvetésben megállapított segély­összegekkel szemben 600.000 K-át meghaladó uj segélyösszeg van előirányozva, amiből az erdélyi római katholikus status egyházainak javadalmazására 10.000, a görögszertartásu ka­tholikus egyházak részére szintén 10.000, a görögkeleti hitvallású egyházra 20.000, az izrae­lita vallásuakra 30.000 K, az országos rabbi­képzőintézet bútorzatának kijavítására 10.000 K. a magyarországi református és ágostai hitvallása evangélikus egyházakra pedig 48.000 korona esik. De bár, ismétlem, hazafiúi érzéssel tölti ez el az én lelkemet, nem tagadhatom, hogy ezt az örö­memet nem kis mértékben zavarja, hogy ne mondjam, kisebbíti az, hogy, amint bátor vol­tam rámutatni, e hazában minden egyház ré­szesült ezen ujabb államsegély felemelésével bi­13*

Next

/
Thumbnails
Contents