Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-14

A FŐRENDIHÁZ XIV. ÜLÉSE. .SS képző-intézetek nyugodtan meghagyhatok egy­házi fenhatóság alatt, mert a mig odatartoznak, addig a hitsorsosok szívesen ragaszkodnak hoz­zájok, készek is érettök áldozni, az államnak is kevesebb a terhe. Ha pedig az állam által ki­jelölt munkatéren társadalom- vagy nemzetellenes irányú vádak emeltetnének valamely ilyen intézet ellen, akkor az államnak megvan a felügyeleti joga, vannak közegei, a kiknek segítségével min­dig szigorúan ellenőrizhetik az intézet műkö­dését; és ha a vádak alaposaknak bizonyulnak, akkor joga van az államellenes iránynak kér­lelhetetlenül büntetéssel sujtásával az intézet­nek megszüntetésére is. Ezen tárczánál testi nevelés czimén 46.000 korona van felvéve. Tekintve a testi nevelés fontosságát, ezt az összeget igenis nagyon kevés­nek kell jeleznünk, mintegy csak kiindulási pontnak. Hogy a testi nevelés ily kevés figye­lemben részesült az ujabb időkben, ez, általában mondhatni, a mindenütt uralkodó tanrendszer­ben leli magyarázatát. A mai kor majdnem kizárólag az értelmi képzésre, művelésre helyezi a súlyt és itt a tantárgyak folytonosan szaporodó, véget érni nem akaró sorozata, a tankönyvek tulterjedelmessége és az ezekből mennél nagyobb résznek beemlékeltetésre való törekvés követ­keztében az oktatás egyoldalúságba jut. Czáfolhatatlan igazság, hogy az emlékezés túlterhelése oly módon, hogy a növendék a beemlékelt tárgyat önmagában feldolgozni, igazán elsajátítani nem képes, határozottan az itélő képesség fejlesztésének rovására esik. Az értelmi képzésnek tulsággal terhelése, másrészről a testi nevelés kevés figyelemre méltatása nyomán állott elő az az eredmény, hogy a közélet terén min­dig nagyobb számban szaporodnak a szellemi megerőltetés tünetei, a betegeskedésre való hajlandóság, idegeskedés, elcsüggedés, a kitar­tást igénylő nagyobb munkától visszariadás, bizalom hiánya és a másokra támaszkodni törekvés. Itt, erre a tárgyra gondolva, önkénytelenül is mintegy lelkünk elé idézi az emlékezet a régi müveit népek élén állott görög-római népnek művelési, képzési rendszerét. Amint tudva van, ott nem volt ily hosszú sorozata a tantárgyak­nak, nem állott annyi szellemet erőltető vizsga előtt a növendék. Voltaképen zene, mathesys, költészet, a mihez járul retorica, phylosophia, ezek képezték azt a kört, a melyben a görög ifjú a maga szellemi képzését befejezte, és a történet tanítja, hogy épen annak a népnek kebelében születtek Sokrates, Plató, Aristoteles. a költők örök ragyogó fényes sorozata, a phylosophusok; költészetben, művészetben, phylosohpiában ma is oda jár hozzájok a világ. De nem felejthetjük el azt, hogy ők mily nagy fontosságot helyeztek a testi nevelésre. Ok azt valósággal átértették, hogy mens sana csak in corpore sano várható azért mindenekelőtt súlyt helyeztek arra, hogy az az ifjúság akkor Főrendiházi napló. 1910—1915. I. kötet. is, a mikor szellemileg képeztetett, folyton a testnevelés terén is mindig nyerjen alkalmat a kellő mozgásra, a testedzésre, és így amíg a szellemi téren oly hatalmas vívmányokat muta­tott fel az a nép, másrészről azt látjuk, hogy bár oly maroknyi csekélységet képezve, képes volt a perzsa óriás hatalmat visszaverni, sza­badsagát azzal szemben fentartani, sőt egy szá­zaddal később görög sereg hódítja meg Nagy Sándor vezérlete alatt Kisázsiát, Perzsiát. Ebből, méltóságos főrendek, annyi tanul­ságot merithetünk, hogy a testi nevelésre is a lehető legtöbb gondot fordítsuk, és a nagymél­tóságú minister ur áldotta teszi nevét még a későbbi nemzedékek előtt is, ha a testi nevelés kérdését teljes erélylyel, határozottsággal mind jobban előtérbe helyezi és tért foglal ennek minden intézetnél. A testi nevelés érdekében nagyon is óhaj­tandó volna, hogy a tornacsarnokon kívül, mely­ben az eddigi oktatás — be kell vallanunk — így egymagában meglehetősen egyoldalú, legyen minden tornacsarnok mellett akár a fentartó testület, akár pedig az illető város által, — mely­nek kebelében az intézet van, — egy megfelelő nagyságú szabad tér átadva a tanuló ifjúság­nak, szabad mozgásokra, ifjúsági játékokra, és egyszersmind megfelelő játékeszközökkel, ezek elhelyezéséhez és hirtelen időváltozás esetén az ifjaknak befogadására egy épülethelységgel. Ha ily helyen szabad mozgással szabad téren vé­gezhet gyakorlatokat, játékot, testedző és erő­feszítő mozgást az az ifjúság, ez nemcsak egész­ségére van jó hatással, de kihat ez az egész nemzedéknek életére, nagyhatású fog ez lenni átalában a társadalom, a nemzet erejének fej­lődésére is. Igen fontos tényező az, hogy azokból a középiskolákból, képezdékből ifjú, ha a tanfolyamokat végzi, necsak pusztán ismeretek gyűjteményét, hanem egyszersmind a tanfolya­mok alatt folyton rendszeres, okszerű testi neve­léssel fejlesztett organizmust, megszilárdult egészséget, ép izom- és idegrendszert s ezzel együtt azután a nemes czélok utáni törekvésben csüggedni nem tudó akaraterőt és ebben az aczélosodó jellem alapját hozza el. Mély tisztelettel ajánlom a testi nevelésnek kérdését ő nagy méltóságának, a vallás- és köz­oktatásügyi minister urnak nagybecsű figyel­mébe. (Helyeslés.) A lelkészi fizetés kiegészítését rendezte leg­utóbb az 1898. évi XIV. törvényezikk, amennyi­ben a lelkészek javadalmát 1600 koronáig egé­szítette ki. Mindenki be fogja ismerni, hogy mai napság akadémiát, egyetemi tanfolyamokat vég­zett, akár állami, akár egyházi tisztviselőnek ön­s még számos helyen családja fentartására is 1600 korona valósággal elégtelen. Talán azt mondhatná valaki, hogy az a munka, a mit a lelkész végez, nem olyan terhes, nem olyan fontos. Kérem, ha tekintjük azt az 12

Next

/
Thumbnails
Contents