Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-8

60 A FŐRENDIHÁZ VIII. ÜLÉSE. ökör 1900-ban 57 fillérrel, — vagy forinttal, amint Tenni méltóztatik — 1906-ban 72 fillérrel, 1909-ben 61 fillérrel és 1910 szeptemberében 74 fillérrel szerepel. Tehát az arányszám — ha az 1900. évet száznak veszszük — az, hogy 1906-ban 26°/

0-kal emelkedett a magyar ökör ára, 1909-ben leszállt 8%-ra, 1910. szeptemberében pedig fölemelkedett ismét 29°/o-ra, tehát most szeptemberben, mert ez az utolsó adat, tovább nem mehetek — a középminőségü magyar ökör ára magasabb, mint volt 1906-ban, a mikor pedig visszamenőleg az egész időközben a legmagasabb: 26% volt. Zselénszky Róbert gr.: Az én adataim deczemberről szólnak! Matlekovits Sándor: Az enyémek, fájdalom, nem. Talán jobb proteetióban részesült. Következik a tarka marhának az ara, a mely az utóbbi időben mindinkább uralja a budapesti vásárokat. Itt az arány a következő. Ha az 1900. évet száznak vesszük, akkor 1906ban emelkedett 30 százalékra; 1909-ben leszállt 19 százalékra, 1910. szeptemberében felemelkedett ismét 39 százalékra, vagyis ismét magasabb volt, mint 1906-ban. (Mozgás.) Én megneveztem a forrásokat; méltóztassék ellenőrizni, vájjon helyesek-e adataim. Ezek után rátérek a húsárakra. Csak háromféle húsra nézve találtam egyforma adatokat, A pecsenyének való húsra, a leveshusra és a bordás borjúhúsra. (Mozgás.) Ha a pecsenyének való húsnál 1900-ban 100 az arányszám, akkor az felemelkedik 1906ban 21 százalókkal, 1907-ben 29 százalékkal, leszáll 1909-ben 17 százalékkal, hogy aztán 1910. októberében — mert itt már októberi adat is van — 25 százalékra emelkedjék ismét, vagyis csaknem megközelítse a legmagasabb 1907-iki árat; a leveshus emelkedik 1906-ban 27 százalékkal, 1907-ben 35 százalékkal, majd leszáll 1909-ben 27 százalékkal, hogy ma megint 45 százalékkal emelkedjék. Ezek az adatok, a melyeket én ugyanazon adatok alapján és ugyanabban a minőségben állítottam össze. Ezen husdrágaság és a húsáraknál való ezen változás tekintetében, hogy t. i. 1906, illetőleg 1907-ben felemelkedik a legmagasabb pontra, majd roppantul esik 1908—1909-ben és megint óriásilag emelkedik 1909. év végétől egész máig, először is az a kérdés, hogy miért emelkedett 1906-ban ilyen fokra. Annak egyedüli oka csakis a szerb határzár. 1906 márcziusig szabadon jött be a szerb marha; 1906-tól kezdve a szerb marha elzáratott, tehát a drágaság a legmagasabb pontját érte el. Miért hanyatlik a következő években ? Mert 1908—1909-ben takarmányhiány volt, ennek következtében mindenki, a ki tul tudott adni a marháján, túladott rajta és igy nagy volt a kínálat Budapesten, és leszállt a marha és a hus ára. Miért emelkedett 1910-ben? Mert 1909-ben nagyon jó termés volt, ennek következtében ismét volt takarmány és ismét fel lehetett neveim az állatot. Tehát nem emelkedtek az árak. 1910-ben az utolsó hónapokban egyúttal mutatkozik még egy rossz jelenség, t. i. a szájés a körömfájás. Azóta még kevesebb marha kerül a piaezra, az ára még jobban emelkedik. 1909. januáriusig az emelkedés alig volt nagyobb, mint 1909. júliustól kezdve a mai naj>ig. Összehasonlítást teszek egy forrás alajDJán, a mely nézetem szerint egész megbízható és a mely forrás szerint 1910-ben a magyar ökörnek az ára volt januárban 61, júniusban 74 és deczemberben 76 K. Tehát emelkedett januárban 21 százalékkal, de júliusban csak 2 százalékkal. Tehát a szájés körömfájásnak nem volt akkora hatása, mint a viszszatartásnak, mert a takarmányhiány miatt visszatartották az élő állatokat és nem hajtották fel. Az én nézetem szerint tehát ezen adatokból kiviláglik, hogy Budapesten tényleg husdrágaság van, mert 1910. évben felemelkedik az ár 20—25—40 százalékkal. Ez az emelkedés nem természetes, nem közönséges és nem felel meg a követelményeknek, tehát a drágaság indokolt. Zselénszky Róbert gr., — miután egymást kölcsönösen agráriusoknak és mercantílistáknak neveztük, — én külömben szívesen elfogadom a mereantilista elnevezést — hibáztatta a mercantilistákat és a vámvédelem ellen szólalt fel. Az én társaságomban és ott, a hol én szólaltam fel, soha egy árva szó sem volt arról, hogy az 1906-ik évben megállapított agrár védelem bármily tekintetben mérsékeltessék. Mi nem kívántuk soha és most sem kívánjuk, hogy az állatvámok mérsékeltessenek, hanem igenis, azt mondjuk, hogy a mi nincsen benne a vámtörvényben és a mi azután jön bele, t. i. a határzár, azt szüntessük meg, mert az ipari vámok tekintetében tilalmak, határvámok emiitettek, akkor egyenlő alapon azt kell mondanunk, hogy az agrár vámok tekintetében sem létezhetnek más intézkedések. Zselénszky Róbert gr.: A sacharint nem szabad behozni. Ez tilalom! Matlekovics Sándor: Micsoda kis részt képvisel a sacharin! Ipari szempontból be lehetne hozni a sacharint is, ám tessék a pénzügyminister urat megkérdezni, hogy megengedi-e ipari szempontból. Zselénszky Róbert gr.: Ez tilalom! Matlekovics Sándor: így állunk a vámvédelem tekintetében. Mercantil oldalról sohasem hangoztatták azt, hogy a vámok szállíttassanak le. Az agrárvámok igenis kiegészítő részei az 1907-iki híres kiegyezésnek, épp ugy mint az ipari vámok. De határtilalom, határzár az 1907-iki kiegyezésben nincs és ennek következtében mercantilkörökben ez ellen igenis felszólaltak. Igen, meglehet, hogy ez a határzár benne van az 1907-iki kiegyezésben, de az ország nem ismeri. Mindig