Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-26

A FŐRENDIHÁZ XXVI. ÜLÉSE. 239 megtartsuk és erősítsük a tudományos külfölddel való szerves kapcsolatunkat, a másik pedig az, hogy emeljük általok nagy nemzeti érdekeinket. Nagyméltóságú elnök ur és méltóságos főrendek ! Ha ez a dolog áll, ugy ennek realizálásánál elsősorban jő tekintetbe a milieu kérdése. Anélkül, hogy derogálni kívánnék, anélkül, hogy felesleges összeha onlitásokat tennék, anélkül, hogy bármiképen bírálni akarnám a jelenlegi két uj milieu kiválasztását, tisztelettel kijelentem, hogy felső Magyarország fővárosa, Kassa, történelmi milieu arra nézve, hogy ott egy tudományegyetem állittassék fel, illetőleg hogy az ott egykor létezett tudomány-egyetem visszaállittassék. (ügy van!) Méltóságos főrendek. Ha valaki gazdagodni akar, akár anyagi, akár szellemi javakban, szükséges, hogy először rója le adósságát, hogy ne tartozzék senkinek. A nemzet Kassa városának tartozik. Tartozik neki az egyetemével, amely nem a nemzet akaratából vétetett el tőle. Mária Terézia királyunk korában az egyetem még virágzott, ő volt az, aki fejedelmi jogánál fogva a nemzet megkérdezése nélkül megszüntette azt. Az a vagyon, amely ezen egyetem fentartásának biztositására szolgált, azóta nemzeti kulturczélokra használtatott és használtatik ma is. Méltó és igazságos, hogy ennek recompensatiójaképen a nemzet viszont megadja Kassának azt, ami ezelőtt harmadfélszáz esztendővel az övé volt és helyezze vissza arra a culturalis piedestálra, ahonnan nem a saját akaratából és nem is a nemzet elhatározásából taszították le. Méltóságos főrendek! A kassai egyetemet III. Ferdinánd királyunk idejében Kisdy Benedek egri püspök és jászói prépost alapította meg. Ez utóbbi minőségében alapította, mert a török elűzte őt és elődeit is székhelyéről s Jászóvárra volt kénytelen vonulni, hol mint jászóvári prépost működött közre abban és hatott oda, hogy Kassán egyetem létesíttessék és pedig olyképen, hogy kieszközölte a premontrei rend megbízásának a mislei prépostságra való átruházását, amelyet ezen egyetem fentartásának terheivel megbízott. Mindenki nagyon jól tudja, hogy a Jézustársaság eloszlatása után annak a vagyonából keletkezett a tanulmányi alap és hogy ez a tanulmányi alap ma oulturmissiót teljesít a nemzet érdekében í hogy ebből a tanulmányi alapból ma még két katholikus jogakadémia tartatik fenn, jelesül a j)ozsonyi és a nagyváradi, de magának Kassának ebből az alapból, illetőleg régi egyeteme jövedelmeiből semmije sem maradt fenn. Igenis fenmaradt egy ; fenmaradt állami jogakadémiája, az egyedüli az országban, és meg vagyok győződve arról, hogy a kassai egyetem felállításának legkönnyebben, legolcsóbban és legozélszerübben a kassai állami jogakadémia felhasználásával lehetett volna megtörténnie. Hogy Kassa város egy egész országrészt jelent ; hogy Kassa városában a felvidék eulturája központosul ; hogy Kassa városa a Rákóczi vármegyéknek szive dobbanása és lelki ereje ; hogy Kassa városának történeti múltja és az az izzó magj^ar hazafiság, amely ott virágzik, praedestinálja azt arra, hogy a tudomány ott megkoronáztassák, és a tudományos intézmények legjelesebbike odaállittassék, illető'eg visszaállittassék, ez itt hosszasabb bizonyításra nem szorul. A kassai egyetem vagyona megvan egyrészt a tanulmányi alapban, másrészt a mislei prépostságnak a vallásalap által kezelt jövedelmeiben, így tehát ennek a vagyonnak méltányos felhasználásával, illetőleg az állani részéről az állami jövedelmekkel való helyettesítésével nem lett volna nehéz a kassai állami jogakadémiai facultást egy bölcsészeti facultással kiegészíteni és ezzel eleget tenni annak a kötelezettségnek, amelylyel Kassa városának a nemzet tartozik. Egyébként meg vagyok győződve arról is, hogy a nagyméltóságú cultusminister ur a jogi oktatás tervezett reformját egészen jól és egészen helyesen csak a facultásos rendszer behozatala után, tehát egyetemi keretek között fogja megoldhatni. Addig, mig a jogakadémiákat ugy hagyja, ahogy vannak, mai elszigetelt, mondhatnám sivár helyzetűkben, amidőn ifjúságunk kellő paedagogiai felügyelet nélkül egyesegyedül a jogtudomány egyes részeinek, egyes ágainak kényszerű hallgatásával tesz ugy ahogy eleget egyetemlátogatási kötelezettségeinek; még az átalános műveltség föltételeit sem biztosithatjuk ennek az ifjúságnak a számára. Ezekkel az akadémiákkal, amelyekhez fogható intézmény külföldön sehol sincs, mert a külföld nem ismer semmiféle Rechtsakademie-ket, ezzel az intézménynyel mi nem operálhatunk tovább ; eljött az ideje annak, hogy az ifjúságot concentráljuk olyan tudományos milieukben, ahol a szorosan vett szakszerű műveltség feltételeinek elsajátításán kívül kellő nemzeti irányú műveltségre tesz szert, kellő aesthetikai tartalommal bővül és kellő piedestálra lesz helyezhető, és ahol az az idő, amelyet az ifjúság a legdrágább években eltölt, nem a pazarul elpocsékolt, könnyelműen eltékozolt és elmulatott időnek vissza nem térő napjait, hanem a szellemi vagyonszerzésnek, az erkölcsi tőkegyarapitásnak, a hitben, erkölcsben, hazaszeretetben való megerősödésnek és a tudományos ki művelődésnek becses és drága napjait fogja jelenteni. (Helyeslés.) Ha tehát mi Magyarországnak culturjövendőt akarunk biztosítani, szükséges, hogy annak feltételeit is megteremtsük. Szükséges, hogy teljesítsük ezeket a culturexigentiákat, amelyeket az előttem szólott illustris szónok ur igen élénk és szemléltető módon állított a mi lelki szemeink elé. De szükséges egyúttal az is, hogy mikor ezeket a feltételeket teljesitik, respectálják a tiszteletreméltó történelmi multat és ez előtt meghajolván, adják vissza azt, ami nem az övék volt és aminek kamatait most ők használják, adják vissza azt a nemzet ifjúságának nevelésére. í&. Nem sérelmi szempontokat akarok itt felsorolni, sem pedig a mellőzöttség keserűségével