Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-25

A FŐRENDIHÁZ XXV. ÜLÉSE. 215 Elnök: Van még valaki szólásra feljegyezve? Degenfeld Pál gr. jegyző: Kincs! Elnök: Miután szólásra többé senki sincs felirva, az átalános vitát bezárom. A házszabályok szerint a kisebbségi vélemény előadójának, azonkívül Hadik János grófnak, mint az elbalasztási indítvány beadójának van még joga felszólalni. Talán méltóztatnak beleegyezni ebbe a sorrendbe. (Helyeslés.) Akkor Dessewffy Aurél gróf, vagy lia ugy tetszik, Hadik János gróf ő excellentiáját kérem fel nyilatkozatának megtételére. Hadik János gr.: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Az általam beadott indítvány zárszava czimén kérek szót. Mindenekelőtt nem hagyhatom szó nélkül az előttem elhangzott jogi felfogásoknak szerintem téves voltát. A bíró urak, mondhatom, nyitott ajtókat döngettek, amidőn nekünk megmagyarázták, hogy a képviselőház ügyeibe nem lehet és nem szabad beavatkozni. Hát ki mondta ezt? Ezt mi nem mondtuk. Ebben tehát teljesen egyetértünk. De azt csak nem veszik tagadásba, vagy abban talán mégsem kételkednek az urak, hogy a főrendiháznak, ha előtte fekszik egy törvényjavaslat, jogában áll szabadon megállapítania, vájjon akarja-e azt elfogadni, akarja-e módosítani, vagy akarja-e a tárgyalás előtt egyáltalában visszautasítani. Ez csak világos dolog és ezt nem is méltóztatik tagadni. Ha pedig ahoz jogunk van, hogy visszautasítsuk azt a javaslatot és mi ezt itt indokolni akarjuk, ez csak nem zavarhatja az urakat? JNeni mondhatják jogtalan beavatkozásnak ? Ugyanakkor, amidőn ezt az okoskodást hallottuk, gondolom, Csathó Ferencz ő nagyméltósága azt is mondotta, hogy miképen lehetséges ezen az alapon visszautasítani a javaslatot, mert hisz nekünk vizsgálatot kellene elrendelnünk és kutatnunk kellene, hogy ott mi történt? És kérdik, hogyan lehet azzal indokolni a törvény visszaküldését, ha nekünk egyáltalában nincs tudomásunk arról, hogy ott mi történt? Mi nem akarjuk, hogy Csathó Ferencz ő nagyméltósága vizsgálatot rendeljen el, de ha valami köztudomású dolog, nem lehet, csak annak, aki a fejét a homokba dugja, nem látni azt, hogy itt ezernyi és ezernyi katonaság van mozgositva, hogy itt száz 48-as vagy más ellenzéki képviselő mellének szegeznek tízezer szuronyt, hogy egy csonka parlament határoz, vagy a képviselőház — elfogadom az urak okoskodását — házszabályellenesen határozott. Ezt nem tagadják, hiszen maga Tisza István gróf is constatálta, hogy házszabályellenesen jött létre a határozat. Azt méltóztatott mondani — és bocsánatot kérek, hogy épen nekem kell ezt megmagyaráznom ezekkel az urakkal szemben, amihez különben nem tudom, hogy mikép jutok hozzá — Csathó Ferencz ő excellentiájának, hogy nincs arra törvényes alap, mert nem olvasott olyan törvényt, amely kimondaná, hogy a házszabályokat meg kell tartani. Ez a képviselőház dolga. (Mozgás balfelöl.) Vagy nem ezt tetszett mondani ? Csathó Ferencz: Azt mondtam, hogy nincs törvény, amely megengedi a főrendiháznak, hogy az alsóház tanácskozási rendjét bírálja. Hadik János gr.: Rendben van, elfogadom, de nem állította senki ennek ellenkezőjét. Bebizonyítom, hogy van egy törvény, amelyre már sokszor hivatkoztunk, az 1848 : IV. t.-cz. és amelynek 10. §-a azt mondja: »ezen szabályoknak*, — amelyeket a képviselőház autonóm jogkörében meghoz — »a végrehajtását az elnök által szigorúan eszközölteti.« Itt nem arról van szó, hogy az a házszabály rossz-e vagy jó, hanem arról, hogy az 1848-iki törvény értelmében és parancsa szerint az a házszabály az elnök által megtartandó. (Helyeslés.) És ha igy méltóztatik ezt elfogadni, akkor senkisem fogja tovább joggal hangoztatni azt a theoriát, hogy azok, akik a mai halasztási indítványunkat elfogadják, avval a képviselőház autonóm jogkörébe beavatkoztak. Ez, szerintem, tarthatatlan álláspont. Legyen szabad ezek után még „a ministerelnök ur beszédjére reflectálnom. 0 mindenekelőtt, mint nagy bizonyítékot, az ő álláspontja mellett felemlítette Andrássy Gyula gróf rozsnyói beszédét. Hát én attól félek, hogy ez a hivatkozás is olyan lesz, mint a Deák Ferenczre való hivatkozás és minthogy én a rozsnyói levelet nem olvastam, abba bele nem megyek, hogy azt magyarázzam és minthogy a ministerelnök ur fényesen megmutatta, hogy milyen nagy mestere annak az iskolának, hogy miképen lehet komoly kérdésekre választ nem adni és azok elől kitérni,- ennek következtében meg fogja engedni a ministerelnök ur, hogy erre a kérdésre ne válaszoljak. Andrássy Gyula gróf majd módját fogja találni annak, hogy ezt az állítását': megczáfolja. Azt mondja továbbá a ministerelnök ur, hogy a béke nem jött létre és ennek következtében igenis szükség volt az erőszakra és kifejtette itt, a nagyméltóságú ház előtt, hogy mennyire elitélendő az obstructio. Hát nekem meg kell mondanom — bár nem akarok személyeskedni, a személyeskedést mindig igyekszem elkerülni — hogy nem tartom a ministerelnök urat illetékesnek arra, hogy épen ő legyen az, aki az obstructiót elitélje, mert valljuk meg őszintén, a ministerelnök ur állását az obstructiónak köszönheti. (Helyeslés a középen. Derültség és ellenmondás balfelöl.) Igenis! (Zaj.) Azt mondja Lukács László ministerelnök ur, hogy hallatlan, operettszerü jelenetek folytak le a képviselőházban. Hát én nem tudom, hogy folytak-e le ilyenek. Őszintén megvallva, nem is olvastam ilyenekről, de nem akarom