Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-3

A FŐRENDIHÁZ III. ÜLÉSE, 15 Legyünk őszinték, fegyveres erőnkben a nemzeti lelkesedés sajnos, ma még nem szívesen látott eszköz. Pedig nem kellene-e, hogy tért engedjünk azon eszmének, mely a becsületes hon­polgárt otthon munkára serkenti, a melyet nála otthon keresünk, és a mely lelkesedéssel ő a harcz­téren egészen más erőt fejt ki. mint a nélkül. Az egyszerű munkás ember nem veszi észre a különbséget, mely a honi és a katonai patriotis­musban rejlik. Hiszen a fegyveres erő azon közeg, melyben az államhatalom legközvetlenebbül érint­kezik a néppel, népnevelő hatása a fegyveres erőt a nemzeti állam előharczosává teszi, nevezzük akár közöshadseregnek, akár honvédségnek, hisz úgyis egy és ugyanaz a fegyveres erő czélja és hivatása. A mai viszonyok között egy néphadsereg ugy sem lehet az elkedvetlenités színhelye; bár­milyenek volnának a germanisatio kísérletei, ha volnának, mert 2—3 évig szolgáló katonánál ered­ményre úgysem számithatna. Nagyméltóságú Elnök ur! Méltóságos fő­rendek ! Legyen szabad egy szerény megjegyzést tennem a védrendszer közösségére vonatkozólag. A statistikának adatai világos számokban mu­tatják, mit jelent egy oly hadsereg, a mely 50 milliós néptömegen alapszik, azon erővel szem­ben, a melyet Magyarország egyedül képes katonai téren kifejteni, pénzügyileg pedig fentartani. Még csak ha Ausztriának is teljes véderejéhez csatlakozunk s azt felhasználjuk, lehet nekünk az a nemzetközi hatalmi súlyunk, a melyre köz­gazdaságilag is szükségünk van. Ez a közösség lényeges előnye és kelléke. Mert ezen érdekközös­ség nem rejlik a jelvényekben, a vezényszóban és külső formákban, hanem biztosítania kell a fegy­veres erő minden részének szükség esetén való sikeres együttműködését. Nemzeti jelleggel pedig azért kell bírnia egy néphadseregnek, mert csak ennek utján tartható fenn és vihető keresztül a vasfegyelem. Ha védrendszerünknek szervezetét tanul­mányozzuk, arra a tapasztalatra tehetünk szert, hogy nincs állam Európában, a mely hadi költség­vetésének oly jelentékeny részét csupán csak ad­ministrativ közegek fentartására fordítaná, mint az mi nálunk történik. Nálunk, a hol a csapatok­nál pénzhiány miatt gyakran a legszükségeseb­beket is nélkülözniük keh, két ministerium és két egészen külön katonai igazgatási tényező végzi mindazon teendőt, a melyeket másutt egy ad­ministrativ közeg szokott végezni. És minek szolgálna a szétválasztás ? Nem másnak, mint hogy nekünk a honvédség más sza­bású ruhájával, és a disztéri hatalmas palotával egy nemzeti hadsereg képét nyújtsa, mely nemzeti jelleget a hadsereg lényeges részében találni nem szabad. Évek multak és a katonai kérdéseknek elinté­zetlen volta megakadályozta a fegyveres erőkben mindazt a változtatást, ületőleg fejlesztést, a mit a modern hadi technika és a nemzeti haladás is megkövetel, És ha most, az utolsó órában az uj j véderőtörvény tárgyalása alkalmával újból sző lesz a katonai kérdések rendezéséről, attól kell tartanunk, hogy ismét csak ideiglenes rendezésről lesz szó. Méltóságos főrendek ! Még visszhangzik itt ez a terem Tisza István grófnak lelkes, fenkölt sza­vaitól. Bárcsak meglenne hatásuk messze-messze e ház falain túl. Mert csak akkor, — ha az irányadó körök felismerik a nemzeti fejlődésnek fő kellékeit,— remélhető az, hogy a fegyveres erő érdeke azonos lesz a nemzet érdekével. (Helyeslés.) A midőn az ujonczj avaslatot a maga egészé­ben és részleteiben elfogadom, felkérem a honvé­delmi minister ur ő nagyméltóságát, a ki egyébként fényes bizonyítékát adta a katonai kérdése k helyes és ugy a nemzeti, mint a katonai érdeket minden tekintetben Melegítő felfogásának, fejtse ki egész befolyását, hogy az uj véderőtörvény a katonai kérdéseknek egyszer és mindenkorra való elintézé­sét foglalja magába és a jövőben lehetetlenné tegye a fegyveres erő létét fenyegető folytonos parlamenti viszályok megújulását. (Általános helyeslés.) Elnök: Kiván-e még valaki szólni 1 (Nem!) Ha nem, akkor a vitát bezárom és felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a törvényjavaslatot álta­lánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfo­gadni, igen vagy nem ? (Elfogadjuk!) Kimondom, hogy a méltóságos főrendiház az ujon üzletszámnak az 1910. évre való megállapítá­sáról szóló törvényjavaslatot általánosságban el­fogadta. Következik a részletes tárgyalás. Hertelendy Ferencz jegyző' (olvassa a törvény­javaslat czimét és 1. §-át). Elnök : Nincs észrevétel. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa a törvény­javaslat 2. §-át). Eiílök : Nincs észrevétel. A törvényi avaslat tehát általánosságban és részleteiben harmadszori olvasásban is, végszöve­gezésben a képviselőházi szöveg szerint elfogad­tatott, a miről a képviselőház a szokott módon értesíttetni fog. Következik az 1910. évre kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat. Kérem a bi­zottsági jelentés felolvasását. Széchenyi Bertalan gróf jegyző (olvassa a bi­zottsági jelentést). Elnök : Kiván-e valaki általánosságban a tör­vényjavaslathoz hozzászólni ? (Nem 1) Ha nem, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni a törvényjavaslatot általánosságban % (Elfogadjuk !) A méltóságos főrendek általánosságban el­fogadták az ujonczok megajánlásáról szóló tör­vényjavaslatot. Következik a részletes tárgyalás. Széchenyi Bertalan gróf jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat czimét és szakaszait, a melyek észre­vétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : A törvényjavaslat tehát részleteiben is letárgyaltatván, kimondhatom, hogy a főrendi-

Next

/
Thumbnails
Contents