Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-20

A FŐRENDIHÁZ XX. ÜLÉSÉ. 159 felől és főlcéjien pedig azért, mert ha maga kéri az áthelyezést, akkor neki kell viselnie a költségeket, ami pedig pár ezer koronába kerül. Ennyi azonban ami szegény bíráink zsebéből nem igen telik. Épen azért van ez az intézmény, hogy ha az igazságszolgáltatás érdekében a fegyelmi bíróság szükségesnek látja, akkor megmondja neki: itt nem teljesítheted kötelességedet, máshol meg egészen jó biró lehetsz, tehát áthelyezünk, és akkor az állam megfizeti az áthelyezés költségeit. Hogy ez miképen történik, t. i. fegyelmi eljárás utján, és a képviselőház beszúrása szerint »a fegyelmi eljárás szabályainak teljes betartása mellett«, magától értetődik; ez így volt értve különben is, és attól nem kell tartani, hogy az illető valami nagyon sokat fog ellenkezni. Mihelyt az első bíróság kimondja, hogy áthelyezésre van ítélve, el fog menni és nem lesz sok felebbvitel. Ugy megy ma már a fegyelmi eljárás, olyan gyorsan, hogy e tekintetben kívánnivaló nincsen. Hiszen nincs is restantia. En ugy képzelem, hogy ez nagyon helyes és jó intézkedés lesz, különösen azokkal szemben, a kik talán a magok hibájából mégis makacsul ragaszkodnak ahoz, hogy a helyöket el ne hagyják. Ezt el lehet rendelni fegyelmi vétség mellett is t. i., hogy ha fegyelmi vétséget követ el valaki, megbüntetik és kimondják az áthelyezést, de el lehet rendelni fegyelmi vétség nélkül is. Ez tehát a bíróságnak adott egy kedvezmény. Mert a fegyelmi vétség fogalma nagyon tág. Az egyik megbotránkozik valamin, a másik nem botránkozik meg. Tehát hamar meg fognak egyezni, hogy nem botránkozunk meg, nem rójuk reá a megbotránkozás büntetését, hanem a nélkül helyezzük át. Én tehát ebben nem látom a birói állás függetlenségének, önállóságának legcsekélyebb megsértését sem. Talán már hosszura is nyúltak felvilágosításaim, de már a végökre értem. Én, méltóságos főrendek, birtam volna nagyobbszabásu, sok mindent felölelő egységes javaslatot is készíteni, különösen, ha számíthattam volna arra, hogy minden simán fog menni. Minthogy azonban, a mint bebizonyult, nagyon meg kell fontolni, megkell latolni, hogy nem hoz-e az ember olyan kérdéseket szőnyegre, amelyek a tárgyalásokat végtelenül elnyújtják, ezért minden practicus politicusnak arra kell gondolnia, hogy azt, a mi szükséges, ami nélkülözhetetlen, és a gyakorlatban is könnyen keresztülvihető, megcsinálja, a másikat ji>edig hagyja jobb időkre. Én ennek következtében tisztelettel kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassék ezt a javaslatot elfogadni. Bernáth Géza: Méltóságos főrendek! Elnök: Mi czimen kíván ö excellentiája szólni ? Bernáth Géza : Méltóságos főrendek! Félreértett szavaim értelmének helyreigazítása czimén kérek szót. Én sohasem mondtam azt, vagy legalább is nem akartam azt mondani, hogy annak a jegyzőnek a megbízatása olyan legyen, amely vissza ne vonathassák. Én azt akartam mondani, hogy garantiális intézkedéseket létesítsünk arra a jegyzőre nézve, ép ugy, mint a biróra nézve történik. A bírótól is vissza lehet vonni a megbízatást, ha nem felel meg a kötelességének. Távol volt tőlem az a gondolat, hogy egy meg nem felelő ember továbbra is otthagyassék az ő állásában. Én csak garantiális intézkedéseket kértem és nem a ministeriális önkényt tartottam helyesnek arra nézve, amelynek alapján ez a megbízatás visszavonható. Csak ennyit kívántam megjegyezni. Elnök: Kivan valaki még szólni? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a méltóságos főrendeket, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot átalánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? (Elfogadjuk!) A törvényjavaslatot eként általánosságban elfogadottnak jelentem ki; következik a részletes tárgyalás. Széchényi Bertalan gr. jegyző (olvassa a törvényjavaslat ezimét és 1—38. §§-ait, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: A törvényjavaslat ekép részleteiben is elfogadtatván, felkérem azokat, akik azt végszerkezetben elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A javaslatot tehát a képviselőház szövegezése szerint elfogadottnak jelentem ki, miről a képviselőház értesíttetni fog. Következik a leánykereskedés elnyomása végett Parisban létrejött nemzetközi megállapodás beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Megjegyzem, hogy a közjogi és törvénykezési bizottság erről a javaslatról a hasonló tárgyú következő törvényjavaslattal, a leánykereskedés elnyomása végett létrejött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslattal együttesen tette meg jelentését. Kérem méltóztassék a jelentést felolvasni. Széchényi Bertalan gr. jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Várady Árpád ő méltósága! Várady L. Árpád: ^Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Xyolcz év előtt Parisban egy nemzetközi megállapodás jött létre a leánykereskedés elnyomásai a. Ezen nemzetközi egyezménynek beczikkelyezése fekszik most, mint törvényjavaslat, a magas ház előtt. Legyen szabad ezen törvényjavaslat kapcsán néhány megjegyzést tennem. Örömmel üdvözlöm ezt a törvényjavaslatot két okból, először azért,mert az ezen egyezményben részt vevő culturállamok az államnak ethicai feladatát teljesítik akkor, amidőn ezen gyalázatos üzelmekkel szemben, amelyeket a sociologia a leánykereskedelem neve alatt foglal össze, állást foglaltak és amidőn módját és eszközét keresik annak, hogy ezt akadályozzák. Hogy ezen cul-