Főrendiházi napló, 1906. III. kötet • 1908. április 29–1910. március 21.
Ülésnapok - 1906-36
36 A főrendiház XXXVI. ülése. Wekerle Sándor ministerelnök : Nem erről van szó, hanem arról, hogy tárgyalásra kitüzessék-e a javaslat. Elnök : Két javaslat lévén, az eg3 r ik, a mely az elnököt arra akarja kényszeríteni, hogy szavazzon, a másik pedig, a melyet én proponáltam, hogy méltóztassék e kérdések eldöntését az őszi ülésre halasztani, nem tudom e tekintetben a határozatot kimondani. Kérem, méltóztassanak, a kik az elnöki indítvány mellett vannak, ezt felállással jelezni. (Megtörténik.) Zselénszky Róbert gróf: Miről van szó kérem ? Elnök : Bátor voltam, mivel a többséget nem tudom kivenni, kérdést tenni, hogy vájjon elfogadja-e a ház az én propositiómat. (Igen! Nem!) Zselénszky Róbert gróf: Hogy őszszel tárgyaljuk, azt el lehet fogadni. Elnök : Bátor vagyok kérdezni, méltóztatnak hozzájárulni aboz, hogy e kérdés őszszel újra tárgyalás alá vétessék és akkor történjék a döntés ? (Felkiáltások : Oszszel!) A ministerelnök kivan szólni ! Wekerle Sándor ministerelnök: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! En azt hiszem, hogy a főrendiház házszabályai irányadók a kérdés eldöntésére. A házszabályok alapján a méltóságos főrendek most a felett határozhatnak : kivánják-e e javaslatot tárgyalásra kitűzni vagy nem. Ez az első kérdés. Ha őszre méltóztatnak ez iránti határozatukat halasztani, ezt, végre is a méltóságos főrendek megtehetik, de ez nem annyit tesz, hogy akkor a törvényjavaslat őszszel fog tárgyaltatni, hanem annyit, hogy akkor fog a méltóságos főrendiház a felett határozni, kivánja-e tárgyalni vagy nem. Ezt a kérdés tisztázása végett voltam bátor megjegyezni. Különben, méltóztassanak megengedni, tökéletesen közömbösnek tartom, hogy a méltóságos főrendek méltóztatnak-e a javaslatot most tárgyalni vagy nem. Leszek bátor ezt indokolni. 0 nagyméltósága azt mondotta, hogy bizonyos nyomásoknak vagyunk kitéve e javaslatok előkészitésében. Nos hát, legyen meggyőződve, hogy mi j)olitikai állásunknál fogva tul vagyunk azon, hogy nyomásoknak engedjünk. Mi nyomásoknak engedünk eljárási módozatok, érintkezések, formalitások tekintetében, de elvi kérdésekben nyomásoknak sem egy, sem más oldalról nem fogunk engedni. Ezért vagyok bátor jelezni, hogy rám nézve tökéletesen közömbös, miként méltóztatnék e kérdésben határozni, mert a törvényjavaslat előkészítésében saját meggyőződésünk fog bennünket irányitani. (Helyeslés.) Zselénszky Róbert gróf: A szabályokhoz kérek szót. A ministerelnök ur ő nagyméltóságának teljesen igaza van. Most kell dönteni . . . Wekerle Sándor ministerelnök: Elhalasztható a döntés ! Zselénszky Róbert gróf: ... a felett, hogy indítványom tárgyaltassék-e vagy nem. Azt nem lehet mondani, hogy a szavazatok egyenlősége konstatáltatván, őszre e tárgyat újból elő fogjuk venni és újra szavazni fogunk.Ez a házszabályokban elő nem fordul. Ebből kifolyólag hozzájárulok Zichy Nándor gróf ő nagyméltóságának inditványához, ki azt javasolja, hogy a szavazatok egyenlőek lévén, tűzzük ki törvényesen tárgyalását őszre. (Felkiáltások : Nem azt mondotta! Zaj.) Ezt az indítványt el lehet fogadni. Egy másik módozat volna : az elnök dönt. Egy harmadik módozat volna, mivel két szavazás volt és mindegyik szavazás más eredményt szült, a névszerinti szavazásnak elrendelése. Ha Zichy Nándor gróf szavait félreértettem, kérem a névszerinti szavazás elrendelését. Wekerle Sándor ministerelnök: Ez megint szabályellenes ! Zselénszky Róbert gróf: Egy másik módozat, mondom, az volna, hogy az elnök ur dönt; ha pedig dönteni nem akar, azt hiszem, legjobban teszszük, ha hozzájárulunk Zichy Nándor gróf inditványához, ha nem értettem félre. Zichy Nándor gróf: En nem tehetek egyebet, minthogy azért, a mit mondottam, most is helyt álljak. En nem tettem indítványt. En az elnök urnak azt a javaslatát támogattam, hogy ez alkalommal annak a felvetett kérdésnek: hogy akarjuk-e tárgyalni a javaslatot vagy nem, eldöntését őszre halaszszuk. (Helyeslés. Zaj.) De nem is tehetek javaslatot, mikor már egyszer szavazás alatt van a másik indítvány ; akkor a házszabályok szerint nem is vagyok jogosítva felállani és azt indítványozni, hogy ne a felett szavazzunk, hanem egyéb felett. Ez nem lehetséges ; én tehát ezt nem tettem. És most is csak azt ismétlem, hogy ezt a bölcs javaslatot, a melyet az elnök ur tett, nem akarván ezen kérdésben elnöki döntő szavazatjogával élni, méltóztasssnak elfogadni és ezen kérdésben a hattrozathozatalt az őszi ülésszakra halasztani (Helyeslés.) Elnök : Méltóságos főrendek ! Nekem aggályaim voltak e tekintetben és nem akartam ezt a kérdést elnöki szavazatommal eldönteni. De hogy tovább ne tartson a dolog, szavazatommal azokhoz járulok, a kik Zselénszky Róbert gróf indítványát nem fogadják el. Ennélfogva, — többség lévén a mellett, hogy az indítvány nem fog tárgyaltatni, — kimondom, hogy ezen indítvány el nem fogadtatván, az a najnrendről levétetik. Zselénszky Róbert gróf: Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke ! (Mozgás.) Elnök : A napirend szerint következik az elemi népoktatás ingyenességéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kérem méltóztassék felolvasni a bizottság jelentését. Csekonics Sándor gróf jegyző (olvassa a főrendiház közjogi- és törvénykezésügyi, továbbá fénzügyi bizottságának »az elemi néf iskolai oktatás ingyenességéröh szóló törvényjavaslat tárgyában leadott jelentését). Elnök : Kiván-e valaki átalánosságban szólni a törvényjavaslathoz ? Csekonics János gróf jegyző: Főtisztelendő Prohászka Ottokár ő méltósága !
