Főrendiházi napló, 1906. III. kötet • 1908. április 29–1910. március 21.

Ülésnapok - 1906-36

A főrendiház XXXVI. ülése. 33 vetett károsodás, melyet a differentiára való speculatio a szolid gabonakereskedelemnek és azoknak a vidéki ipari vállalatoknak okoz, melyek gabonanemüeket használnak a gyártáshoz szükségelt nyersanyag gyanánt. Ezen állapot tarthatatlanságát kimutatni egész felesleges. Nem tűrhető, hogy az ádáz speculatio gátat vethessen az üzleti forgalom természetes fejlődésének, miből még az államkincstárra is tetemes kár háramlik, mert a börzei veszteségek alakjában az adóképesség szintén megcsappan. Nem szabad tétlenül nézni, hogy a szegény nép kenyerét csúfos játék tárgyává tegyék, és hogy a szolid kereskedelem és ipar egészen tönkremenjen csupán azért, mert egyesek a börzei hazárdjátékban találják kedvtelésüket, és mi meg vagyunk gvőződve, hogy nagyméltóságod ezen bajokat ismerve, a mindenképen válsággal küzdő szolid vállalkozást oltalmába fogja venni és kereskedelmi és ipari forgalmunk ezen baját hathatós intézkedések megtétele által orvosolni fogja.« Ezt mondják a kereskedők, ezt mondja Magvarországnak egyik legnagyobb iparosa. Hivatkozhatom továbbá arra a gyűlésre is, a melyet ez év május 26-án Nagykanizsán tartottak s melyen a Dunán-tul számos kereskedője résztvett. Ezen Weisz Tivadar urnak határozati javaslatát egyhangúlag elfogadták. Ebből szintén egy passust fogok felolvasni: »Áthatva azon meggyőződéstől, hogy a budapesti tőzsdei határidő-üzletek azokra gyakorolnak ált dános, gyakran döntő befolyást, kik a tulajdonképeni gabonakereskedők, mezőgazdák, fogyasztókörén kivül állanak és az ország effectiv gabonaforgalmát sokszor meghaladó nem létező nagy mennyiségek adásvételével, valamint mindenféle mesterkedésekkel oly áralakulásokat idéznek elő, melyek útját állják a valóságos kinálat és keresletből eredő reális árképzésnek. A Dunántúl minden nevezetesebb piaczár/)] Nagykanizsán, 1908 május 24-én e végből nagyszámban személyesen megjelent, illetve képviselt gabonakereskedők leghatározottabban megtagadnak minden közösséget az emiitett visszaélésekkel és tiltakoznak azon állítás ellen, hogy az effectiv gabonával megfelelő keretekben foglalkozóknak ilyen tőzsdei határidőüzletre szükségük volna, sőt azt rájuk nézve annyira károsnak nyilvánítják, hogy szinte lehetetlenné teszik üzleteiknek szolid alapon való folytatását. Mindezeknél fogva arra kérik a magas kormányt, hogy a mai formájában szerencsejátékkal azonos tőzsdei határidőüzlet beszüntetéséről, de legalább is a visszaélések és hátrányoknak lehető korlátozásáról mielőbb törvényesen intézkedjék . . . Elnök: Szabad kérnem, a szólásszabadsággal ne méltóztassék visszaélni. Ezeket a felolvasásokat kérem talán a beszéd keretében rövidebbre szabni. Zselénszky Róbert gróf: Ez roppant fontos tárgy. Mégis csak lehet indokolni. Elnök : Rövidebben kérem, ha lehet. Zselénszky Róbert gróf: De ne is csodálkozzunk azon, hogy minden oldalról olyan türelmetlenül követelik a fedezetlen határidőüzleti Főrendiházi naph'i. 1000 — 1911. Ifi. kötet. játék megszüntetését. Mióta internationahssá vált a fedezetlen határidőüzleti játék, ez a játék nemcsak felette károsan befolyásolta minden árunak és értéknek árképződését, melyben ez a játék j űzetik, hanem, ha megbukott eg}?-egy kereskedő, egy iparos, egy gazda, egy háztulajdonos, egy tőkepénzes, és megvizsgáljuk bukásának okát, kilencz esetben tíz közül okvetlenül a fedezetlen határidőüzleti játék okozta ezt. A hivatalnokoknak nagy mérvben való eladósodása szintén a fedezetlen határidőüzleti játékra vezethető vissza. Ujabban pedig sürün járják be vállalkozók a vidéket és fedezetlen határidőüzleti játékra csábítják a parasztgazdákat. 1903. évi mározius 7-iki képviselőházi beszédemben már emiitettem, hogy 1902-ben egy Bronner Adolf nevű gabonakereskedő fedezetlen határidőüzleti játékra birt számos parasztgazdát, természetesen szokás szerint á la hausse speculátióra birva azokat és miután a gabonaár sülyedt, — mint rendesen szokás, mikor outsiderek játszmája lebonyolittatik a tőzsdén, — azt a tanácsot adták, hogy terjeszszék a rozsgomba terjedésének a hírét, vágják le zölden búzájukat, hogy ezzel befolyást gyakoroljanak az árakra. A parasztgazdák rámentek a börzeügynök, illetőleg a gabonakereskedő nógatására, zölden levágták a búzájukat természetesen ezzel a búzaár nem emelkedett, továbbsülyedt és nemcsak elvesztették a speculatio folytán vagyonuk tetemes részét, de még termésök sem volt. mert a játék sikere érdekében azt zölden lekaszálták. Az idén jjedíg számos makói parasztgazda több százezer koronára rugó tőzsdei veszteségeket szenvedett, mert tőzsdeágensek biztatására hausse-ra speculáltak a búzában és sikerült a tőzsdének az április terminusra az árakat lenyomnia. Ne várjuk azt, hogy a fedezetlen határidőüzletet üző gabonakereskedők (arbitrageistek). bankok, ügynökök, a tőzsde körül csoporosult malmok és mindazok, a kiknek érdekében van a fedezetlen határidőüzlet fentartása, valaha szót fognak emelni a fedezetlen határidőüzlet eltörlése érdekében. Ezek a nagyon befolyásos és egyre befolyásosabbá váló tényezők, melyeknek rendelkezésére áll majdnem az egész sajtó, természetesen mindig azon lesznek, hogy a fedezetlen határidőüzlet fentartassék és ha törvényt is hoz az országgyűlés, azon lesznek, hogy ez a törvény olyan legyen, a mely mellett burkoltan a fedezetlen határidőüzlet tovább is űzhető legyen. Remélem azonban, hogy a méltóságos főrendek áthatva e kérdés nemzetgazdasági, kereskedelmi, mezőgazdasági és etnikai fontosságától, indítványom mellett fognak állást foglalni és ezzel hathatósan elő fogják segíteni azt, hogy egy jó tőzsdetörvény keresztül vitessék. A méltóságos főrendeknek majdnem minden gyűlését gúnyos megjegyzésekkel kiséri a sajtó legnagyobb része. Miért van ez igy ? Mert egész Európának minden főrendiháza és senatusa közt talán a magyar főrendiház az, a mely legkevesebb életjelt ad magáról. Az életképteleneknek látszó5