Főrendiházi napló, 1906. III. kötet • 1908. április 29–1910. március 21.

Ülésnapok - 1906-36

82 A főrendiház XXXVI. ülése. az állam mindenbe beleavatkozzék, mindent őtőle függővé tegyen, azért nem bénítom a tőzsde auto­nómiáját. A tőzsdeérdekeltség sokkal jobban tudja, hogyan simuljon a kereskedelem szükségleteihez, mint az állam, és ha a kormány készit egy olyan nagy. vaskos tőzsdetörvényt, mint volt az idén módosított német törvény, azzal csak gátat vet a kereskedelmi mozgás szabadságának, a termelő köröknek azonban keveset használ. A tőzsdei bíróságról nem szólok tőzsdetörvény ­tervezetemben és íentartandónak vélem azzal a korlátozással, hogy csak oly esetekben legyen oompetens Ítélkezni, midőn bejegyzett czégek álla­nak egymással szemben. A tőzsdebiróságot nem törölném el, mert a bejegyzett czégek közötti perek­ben szakértőbbnek, gyorsabbnak és olcsóbbnak tartom a tőzsdebiróságot, mint a rendes bíróságot. A tőzsdebiráskodás kérdését nézetem szerint külön törvényben kellene rendezni. Közgazdaságilag a legideálisabb lenne, ha megtiltatnék a fedezetlen határidőüzleti játék minden áruban és minden értékben. A fedezetlen határidőüzleti játék azonban, sajnos, az utolsó húsz évben oly óriásilag terjedt ki minden árura és értékre, hogy annak tilalma meglehetős komoly közgazdasági és kereskedelmi rázkódtatás nélkül egyszerre keresztül nem vihető, ép ugy, a mint meg nem tiltható a morfium adagolása egy mor­phinistánál egyszerre, ha nem akarjuk beteg szer­vezetét veszélynek kitenni. Ezért a fedezetlen határidőüzletet egyelőre ugy, a mint azt tette Ausztria és Németország, csak a gabona őrlemé­nyek és egyéb mezőgazdasági terményekben til­tom meg, a többi árukra és értékekre vonatkozólag pedig megadandom az érdekelteknek azt a jogot, hogy egyetértve a szakministerrel bármikor ha­tározhassák el egy-egy áru vagy értékre nézve a fedezetlen határidőüzleti játék megtiltását. A lajstromozási kényszert fentartom. Ez egyet­len módja megvédeni a játék áldozatait olyan esetekben, midőn olyan árukban vagy értékekben játszottak, melyekben a fedezetlen határidőüzleti játék meg van engedve. Szívesen ejteném el a lajstromozási kényszert és fogadnám el az uj né­met tőzsdetörvény intézkedését, melyben a meg­engedett áruk és értékekben való játékveszteség fize­tésére csak olyan ítélhető el, a ki bejegyzett nagy czég. Nálunk azonban nem létezik különbség a bejegyzett nagy es kis czégek között, ha pedig megengedjük a játékot minden bejegyzett czégnek, akkor alig fog létezni majd korlátja a játéknak. Ezért okvetlenül szükségesnek tartom a magyar törvényben a lajstromkényszernek fentartását. A tőzsdének még egy fontos hatásköréről kell megemlékeznem s ez az árjegyzés, mely jelenleg teljesen a kereskedők és játékosok befolyása alatt áll, a gazdának, a termelőnek, a gyárosnak, az árjegyzés kérdésében semmi szava nincs. Ez igy nem maradhat, ez igazságtalan. Javaslatom az ár­jegyzős kérdésében annyi befolyást enged a ter­melőnek, a gyárosnak, mint a kereskedőnek, a játékost pedig oly áru vagy értékre nézve, melyre a fedezetlen határidőüzlet meg van tiltva, teljesen eliminálja törvényem, miután a játékost a gabona­tőzsdéből kizárom. Valahányszor felszólaltam a fedezetlen határ­időüzlet kérdésében, mindig csak az utolsó hétnek mozzanatait kellett kezembe vennem, hogy be­bizonyítsam, hogy a fedezetlen határidőüzleti játék milyen károsan befolyásolja az árképződést. Most is csak az utolsó hét adatait veszem a kezembe. Június 25-étől 30-áig a budapesti tőzsdén a leg­magasabb és a legalacsonyabb ár közt az efiectiv búzában a különbség volt 1 K 80 fillér. A berlini tőzsdén, hol a fedezetlen határidőüzlet meg van tiltva, a különbség volt 20 fillér. Most mikor ara­tunk, egy hét alatt verik fel és le a játékosok a szak­vány búza árát 1 K 60 fillértől egész 2 K-ig és utána fut a készáru, a midőn mindenki tudja, hogy Magyarországon úgyszólván semmiféle készlet bú­zában nincs, midőn minden szakértő tudja, hogy az idén ép ugy, mint tavaly, Ausztria és Magyar­ország vámterülete egy métermázsát sem fog exportálni, ebből kifolyólag az árképződés nem lehet más, mint a legolcsóbb ár hozzáadva a vámot és a fuvarköltséget. Jelenleg New-Yorkban a búza ára 17 K 83 fillér, ehhez hozzáadva a vámot, 6 K 30 fillért és nagyon szerényen számítva New-Yorktól Buda­pestig a fuvart, 2 koronát, kapunk 26 K 13 fillért. 26 K 13 fillérnél lehetetlen olcsóbban kapni Buda­pesten búzát és a tőzsdejáték folytán mégis leverik a búzát a játékosok a budapesti tőzsdén 24 K 20 fillérre, a hol meg van tiltva a fedezetlen határ­időüzleti játék ; Berlinben múlt héten is húsz fillér volt a búza árváltozása, nálunk pedig, a hol nincs megtiltva 1 K 80 fillér. Most áttérek azon indokok rövid elősorolásáraj a melyek rábírtak engem, hogy a jelenleg indokolás alatt álló tőzsdetörvényjavaslatomat a mélt. fő­rendeknek benyújtsam. Eltekintve az Ausztriával kötött vám- és kereskedelmi szerződés XXI. czikkétől, évek óta sürgeti a kormányt minden magyar gazdasági egyesület, minden magyar gazda­congressus, hogy tiltsa meg végrevalahára a fedezetlen határidőüzletet, mely oly káros befo­lyást gyakorol az árképződésre, ugy lefelé, mint fölfelé — nem mondom csak lefelé — a gabonánál. De nemcsak a gazdasági congressusok, a gazda­sági egyesületek kérik évek óta a legsürgősebben a fedezetlen határidőüzlet megtiltását, hanem tették ezt ismételve iparosok és kereskedők is. Hivatkozhatom arra a gyűlésre, a melyet Dél­magyarországon malomtulajdonosok, szeszgyár­tulajdonosok és kereskedők tartottak Aradon 1899. márczius 21-én s melyből kifolyólag a Neumann Testvérek czég. Magyarország egyik leg­gazdagabb czége feliratot intézett az akkori keres­kedelemügyi ministerhez. Ebből a feliratból csak egy passust fogok felolvasni: *i »A papiros-gabona révén számos existentia ment tönkre közvetlenül, t. i. az azzal való speculatio által, ámde még ennél is sokkal nagyobb az a köz-

Next

/
Thumbnails
Contents