Főrendiházi napló, 1906. II. kötet • 1907. október 12–1908. április 10.
Ülésnapok - 1906-30
Á főrendiház XXX. ülésé. 55 javaslat tárgyalása alkalmával felszólaltam a képviselőházban és erősen kikeltem a helyi érdekű vasutak épitése körül már akkor lábrakapott visszaélések ellen. 1896 márczius 7-én, tehát egy évvel később ismét felszólaltam és egy határozati javaslatot nyújtottam be, a melynek czélja lett volna e visszaéléseket, ha nem is teljesen megszüntetni, de legalább enyhíteni. Tehát előfordultak előbb is visszaélések a helyi érdekű vasutak épitése körül. Ezek erisísre vezettek, midőn a boldvavölgyi vasút épitése alkalmával a vállalkozó egy vashidat fából építtetett. Akkoriban gr. Csáky Albin ur ő nagyméltósága ajánlatára oly értelmű határozat hozatott, hogy képviselők, kormányhivatalnokok nem kaphatnak többé vasút építésére való előmunkálati engedélyt. Ismétlem, előbb is volt elég kifogásolni való a h. é. vasutak épitése körül. Most azonban olyan jelenségek fordulnak elő, a melyek sokkal súlyosabbak az előbbieknél. Mert azelőtt ha egy drága vicinális vasutat engedélyeztek, olyant, a mely kétszer annyiba került, mint a mennyiért kiépíthető lett volna, legalább több folyamodó kaphatott előmunkálati engedélyt és az előmunkálatok körül bizonyos concurrentia fejlődhetett ki. Talán 8 —10 év előtt magam is meghiúsítottam egy ilyen felette drága vicinális vasút építését, a mely nagyon erősen megterhelt volna egy csomó községet, a melyek határát érintette volna az a vasút. Éz az ujarad—varjasi vasút volt, a melyre előmunkálati engedélyt kapott volt a Haas és Deutsch czég, a mely nevezett a vasutat kiépíteni akarta kilométerenként kerek számban 80.000 koronáért. Meg is kapta volt ugy a községi, mint a megyei hozzájárulást. Én akkor képviselője és érdekelt birtokosa lévén ezen kerületnek, a községeket felvilágosítottam, hogy sokkal olcsóbban építhetem ki ezen vasutat s azok meg is vonták a drága vasuthozi hozzájárulást és átruházták az olcsóbb vasútra. Erre emlékezni fog Molnár Viktor ur ő nagyméltósága, ki akkoriban Temcs megye főispánja volt. Ez a vasút létre nem jött. Hogy miért, azt kissé hosszú lenne fejtegetni, tehát máskorra hagyom. Tény az, hogy legalább meghiusitottam a drága vasút létrejövetelét. Most azonban azon ürügy alatt, hogy a ki előmunkálati engedélyt kért, pénzét, a melyet abba az előmunkálatba befektetett, el ne veszítse, már nem adnak előmunkálati engedélyt többnek, hanem csak egynek. . Régebben a Haas és Deutsch-czég a maga strohmannjaival volt. az egyik fő vicinális vasutak építési vállalkozója, jelenleg pedig a Pallos Pollák czég az, a mely ugyanezt teszi. Régebben azonban a Haas és Deutsch czéggel szemben akárki, a ki idejében folyamodott, kapott előmunkálati engedélyt, a minthogy én is kaptam és meg is hiúsítottam egy drága vasútnak az épitését, de most Pallos Pollák czéggel és strohmannjaival szemben senki sem kaphat előmunkálati engedélyt. Ez a czég valósággal behálózta az ország egy részét és úgyszólván monopolizálja a botrányosan drága vicinális vasutak épitését. Áttérek ennek az állitásnak bizonyítására. A múlt évben köztudomásúvá vált, hogy a Pallos Pollák czég Temes megye északi részén kerek számban egy, kilométerenként 70.000 koronás vasutat akar építeni. Tudván azt, hogy fél áron, vagy nem sokkal drágábban mint fél áron ki lehet azt építeni, az arad-csanádi egyesült vasutak igazgatósága a ministeriumhoz folyamodott és kért előmunkálati engedélyt ezen a tájon vasutak építésére és hajlandónak mutatkozott az arad-kikindai vonalat — 83 kilométer hosszúságban — 4,523.500 koronáért, a komlős-zsombolyai vonalat — 11 kilométer — 599.500 koronáért és a pécska —nagylaki vonalat 36 kilométert 1,902.000 koronáért kiépíteni, összesen 130 kilométert kiépíteni 7,085.000 koronáért vagyis egy kilométert kerek összegben 54.000 koronáért szemben a Pollák-Pallos czég által követelt kerek számban circa 77.000 koronával. A fentebbi összeghez hozzáadva a forgalmi osztályhoz szükséges összeget, 800.000 koronát, belekerült volna egy kilométer az A. Cs. E. V. ajánlatában kerek számbaa 66.000 koronába, a Pallos czégnél pedig 83,000 koronába. Hogy össze legyenek kötve az arad—csanádi a leendő temesvár - torontáli vonalakkal, kért az A. Cs. E. V. egy Maros-hidra engedélyt, és erre praeliminált 600.000 koronát. Tehát a strikt építési költségek kitettek volna az A. Cs. E. V. kilométerenként 54.000 koronát. Ennél azonban jóval kevesebb lett volna, mert tudjuk, hogy a kért építési költségek mindig nagyobbak, mint a tényleges költségek. Az arad—csanádi egyesült vasutak — és ez igen fontos factor — nem kért sem a községektől, sem a megyéktől semmiféle hozzájárulást, A Pallos-Pollák czég azonban erősen megsarezol minden községet, a melyen keresztül megy, még azokat a községeket sem kiméli, a melyeknek tornyát csak nieszsziró'l látja. A számadás tehát igy áll: az arad— csanádi egyesült vasutak kiépítik a vasutat kilométerét 54.000 koronáért, szemben 77000 koronával, mely a Pallos-czég ajánlata, forgalmi eszközök nélkül. Eorgalmi eszközökkel az arad — csanádi egyesült vasutak kérnek 66.000 koronát, szemben a Pallos-czég 83.000 koronájával. Arad és Csanád megyét behálózzák az aradcsanádi egyesült vasutak. j Arad- és Csanád megyében egyetlen község sincsen megterhelve semmiféle vicinális vasúti kölcsönnel. A mely községnek vannak vicinális vasúti kötvényei a fiókban, azok jövedelmeznek 5—6 — 6 1 ,2 0 /o-ot, tehát többet, mint a mennyi kamatot fizetnek azért a pénzért, melyet felvettek, hogy hozzájáruljanak a vasút építéséhez. Az észak-temesi
