Főrendiházi napló, 1906. II. kötet • 1907. október 12–1908. április 10.

Ülésnapok - 1906-28

A főrendiház XXVI11, ülése. 21 Mielőtt a napirend következő tárgyára térnénk, van szerencsém bejelenteni, hogy a kereskedelemügyi minister ur a napirendre tűzött törvényjavaslatok tárgyalásánál esetleg kivánt felvilágosítások megadásával Szterényi József államtitkár urat bizta meg, a ki c czélból az ülésen megjelent. Méltóztatnak ezt szintén tudomásul venni. Következik napirend szerint az Ausztriával kötött némely gazdasági és pénzügyi megegyezés jóváhagyásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Miklós Ödön előadó : Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek ! A főrendiháznak egyesült pénzügyi, közgazdasági és közlekedésügyi bizottsága tárgyalás alá vette azt a törvényjavaslatot, a melyet a kormány az Ausztriával kötött némely gazdasági és pénzügyi megegyezésről előterjesztett, és ezt a törvényjavaslatot, mint a helyzet következményét, azon jelentés kapcsán, a melyet bátor voltam megbízatásból előterjeszteni, ajánlom a főrendiháznak elfogadásra. Az egyesült bizottságok ez alkalommal nem bocsátkoztak részletesebb tárgyalásába a kiegyezés érdemi részének. Nem azért, mert a megegyezés, a mely Ausztriával köttetett, a szerződésszerű jelleget viselvén magán, azt vagy el kell fogadni vagy el kell vetni. Nem ebből a szempontból bírálandó meg azon tárgyalásoknak értéke, a melyek ilyen szerződéseknél tulajdonképen az ország belügyei szempontjából is mérlegelendők ; de méltánylandó azon szempontból, hogy a jövendőre nézve kritika legyen gyakorolható azon hiányok felett, a melyek ezen szerződésben, mint minden ilyen megegyezésben, bizonyára foglaltatnak s elismerés is nyilvánittassék azon előnyök felett, a melyek ilyen szerződésből kiviláglanak. De az országnak gazdasági életét tíz évre köti meg ez a megegyezés, más formában, mint eddig, és azt hiszem, a méltóságos főrendek egyetértenek azzal, hogy ennek a megegyezésnek érdemi része igenis az általam j elzett okokból és szemjiontokból méltatás és kritika tárgyává tétessék akkor, hogyha ezen megegyezésnek tárgyi anyaga a beczikkelyezés alkalmával ismét elénk kerül. A jelen alkalommal annak az öt törvényjavaslatnak, a melyet a kormány előterjesztett, egy egyesitett törvényjavaslatban való ratifikálása kéretik és ezt azért hangsúlyozom, mert ez nem mint felhatalmazási törvény méltatandó, mert itt semmi egyébről nincs szó, mint arról hogy az öt törvényjavaslat ezen egy törvény]avaslat elfogadása utján ratifikáltassék. A nélkül, hogy a helyzet ezen előrehaladott állapotában és azon kényszerűségnél fogva, a mely ezt a javaslatot szülte, a tárgynak bővebb méltatásába bocsátkoznám, azzal a jelentéssel, a melyet előterjeszteni bátrak voltunk, ajánlom ezt a törvényjavaslatot a méltóságos főrendeknek elfogadásra. Hertelendy Ferencz jegyző; Serényi Béla gróf! Serényi Béla gróf: Méltóságos főrendek ! A javaslat fontosságánál fogva kívánatos, hogy a méltóságos főrendiház azzal mentől behatóbban foglalkozzék. En a méltóságos főrendek kegyes engedelmével tőlem telhető objectivitással fogok igyekezni a javaslattal foglalkozni, és szem előtt fogom tartani azon magasabb szempontokat, a melyek e méltóságos házban minden tárgy bírálatánál kell, hogy mérvadók legyenek. De méltóztassanak megengedni, hogy politikai multamnál fogva is egy bizonyos visszapillantást tegyek a multalcra, és abból kifolyólag conseqiientiát vonjak a jelenre és talán a jövő alakulásra is. A mi a szerződési formát illeti, illetőleg a felhatalmazási javaslatnak ilyetén való beadását, bár ellenkezik a szokással, ez ellen nekem egyénileg semmi skrupulusom nincs. Az e fajta javaslatok lényegében különböznek a többi törvényjavaslatoktól, ezek a szerződés formáját rejtik önmagukban, ezekben még stiláris módosítást sem lehet eszközölni a nélkül, hogy az egésznek létrejöttét ne veszélyeztetnők. A szerződésnek ilyetén módon való létrejövetele ellen tehát nekem semmi aggályom nincsen. De ismételten előfordult az az eset, hogy ezt a formát kellett választania a kormánynak és az országgyűlésnek, hogy a többség által kivánt javaslat törvényerőre emelkedhessek; ez secundär jelenség, a melylyel a baj valódi oka és kútforrása orvosolva ma sincsen. A mi a törvényjavaslat lényegét illeti, ha az u. n. Széll-Körber-féle kiegyezés szempontjából a parallelát felállitanók, mindenki tudja, és nyilt titok, hogy a jelenlegi kiegyezésben lényeges visszaesés mutatkozik. A mi álláspontunk bizonyos szempontokból lényegesen áttöretett. A mi álláspontunk a fogyasztási adók szempontjából az volt, hogy azok mind a két ország közös egyetértésével állapíttassanak meg s tartassanak fenn, vagy szállíttassanak le. Az osztrák ministerelnök pár nappal ezelőtt bejelentette az osztrák képviselőháznak, hogy Ausztriában nyolez koronával leszállítják a ezukoradót és hogy ez az osztrák fogyasztóközönség részére 28 millió koronányi megtakarítást jelent. Mi lesz ennek a következménye ? Az, hogy vagy nálunk is leszállittatik a ezukoradó, a mi a kincstár mai állapota mellet alig lehetséges vagy pedig pótlékokkal kell operálni, a mi a visszaéléseknek, csempészetnek nyit tág teret és mindenesetre a ezukorgyártás és a répatermelés rovására fog esni. De van az adóleszállitásnak még másik hátránya is : t. i. az osztrák fogyasztó olcsóbban jut fogyasztási czikkekhez és ezáltal versenyképessége tekintetében az ipari munkásnál a mérleg velünk szemben az ő javára emelkedik. Én ezelőtt 8—9 évvel rámutattam arra, hogy az őrlési forgalom eltörlése lényeges hiba, a melynek kárát ez az ország fogja vallani. A mit akkor előre megmondtam, bekövetkezett, mert a ki nézi a statisticát és beletekint a lisztárak kimutatásába, az látni fogja, hogy míg ezelőtt tiz