Főrendiházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–1906. február 19.
Ülésnapok - 1905-6
28 A főrendiház VI. ülése erélyesen teljesíteni. Az országgyűlési kölcsönös értekezések fonalát tettleg a legmagasabb leirat szakasztotta meg, midőn ősi alkotmányunkat, az alapszerződések ellenére, abszolút hatalommal lényegében átalakitva, tanácskozásainkat a császári diplomák ós pátensek terére s korlátai közé kivánta szorítani, hova mi jogszerűleg nem léphettünk. Meggyőzött minket azon legmagasabb leirat arról, hogy nincs szándóka O Felségének a sanctio pragmatica értelmében visszaállítani alkotmányunkat, melyhez pedig mi hűtlenek soha nem lehetünk. És meggyőződésünket ujabban meg fogja erősíteni, ha az országgyűlésnek törvónyszabta kiegészítése ós a parlamentáris kormány visszaállítása helyett az országgyűlésnek oly feloszlatása következik be, mely a törvények rendeletével ellenkezik. Az 1848. évi IV. t-cz. szerint az országgyűlést feloszlatni mindaddig nem lehet, inig a minisztérium a múlt évi számadásokat és a következő költségvetést elő nem terjeszti s az országgyűlés azok iránt határozatot nem hoz. De a törvény ezen rendelete nem teljesíttetett s nem. is teli esi ttethetik mindaddig, mig a felelős minisztérium vissza nem állíttatik s az ország gyűlése ki nem egészíttetik: mert nincs törvényes kormány, mely a költségvetést előterjeszsze s az ország gyűlése épen az által, hogy a törvónyszabta kiegészítés határozottan megtagadtatott, képtelenné van téve a költségvetésnek megállapítására. Azt is rendeli az emiitett törvón}^czikk, hogy az ország gyűlésének feloszlatása után három hónap alatt az ujabb országgyűlés összeüljön. Ha tehát a feloszlatás után az ország gyűlése a törvényben kitűzött időre ismét össze nem hivatik, a törvény rendelete ez által is ujabban sértve lesz. Mi tehát kénytelenek vagyunk már előre minden ily eljárást alkotmányellenesnek sa 12 évig fennállott absolut rendszer további folytatásának tekinteni. Az erőhatalomnak tettleg ellene nem szegülhetünk; de azok ellen, mik ekkóp történnek, ünnepélyes óvást teszünk s kijelentjük, hogy minden jogilag fennálló törvényeinkhez ós igy az 1848-ik évben szentesitett ós országgyülésileg meg nem változtatott törvényekhez is szorosan ragaszkodva, a hatalomnak minden oly lépését, mely azokkal ellenkezik, alkotmányellenesnek fogjuk tekinteni.« A hatalomnak minden lépését, a mely a törvényekkel ellenkezik: ez a lényeg. Ez az expositio Most jön az eddigiek következménye. (Olvassa) : * A főrendek azon meggyőződéstől áthatva, hogy a trón, a haza ós alkotmány irányti hűség sugallotta mindazon lépéseket, melyeket eddig az ország jogainak védelmére tettek és hogy azon alapot, melyet hazánknak törvényei elutasithatlanul kimutatnak, elhagyni soha nem fogják, minden igyekezósük oda volt irányozva, hogy az országos képviselőkkel kezet fogva, a törvényes alapnak helyreállítása ós biztosítása által a hazának megnyugtatását és boldogitását lehetővé és maradandóvá tehessék. De érezvén azt, hogy a jelen országgyűlésnek a törvény rendelete elleni feloszlatása által az ed digi működósök folytathatása elé el nem hárítható akadályok gördülhetnek, legszentebb kötelességüknek tartják, hogy ezen óvást magukévá tévén, azt közakarattal, egjmangulag elfogadva, ezen lépósök által az ország elidegenithetlen jogainak fentartását minden időre ünnepébyesen kinyilatkoztassák. Egyszersmind ugyanezt jegyzőkönyvbe iktatni és erről a képviselőház elnökét a jegyző által szóval értesíttetni elhatározták.* A helyzet lényegesen különböző ma. Még 1861-ben fenyegetett az erőszak részéről az alkotmánynak a maga teljességében való megszüntetése és
