Főrendiházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–1906. február 19.

Ülésnapok - 1905-6

28 A főrendiház VI. ülése erélyesen teljesíteni. Az országgyűlési kölcsönös értekezések fonalát tettleg a legmagasabb leirat szakasztotta meg, midőn ősi alkotmányunkat, az alapszerződések ellenére, abszolút hatalommal lényegében átalakitva, tanácskozásainkat a császári diplo­mák ós pátensek terére s korlátai közé kivánta szorítani, hova mi jog­szerűleg nem léphettünk. Meggyőzött minket azon legmagasabb leirat arról, hogy nincs szándóka O Felségének a sanctio pragmatica értelmében visszaállítani alkotmányunkat, mely­hez pedig mi hűtlenek soha nem lehetünk. És meggyőződésünket ujabban meg fogja erősíteni, ha az ország­gyűlésnek törvónyszabta kiegészítése ós a parlamentáris kormány vissza­állítása helyett az országgyűlésnek oly feloszlatása következik be, mely a törvények rendeletével ellenkezik. Az 1848. évi IV. t-cz. szerint az országgyűlést feloszlatni mindaddig nem lehet, inig a minisztérium a múlt évi számadásokat és a követ­kező költségvetést elő nem terjeszti s az országgyűlés azok iránt hatá­rozatot nem hoz. De a törvény ezen rendelete nem teljesíttetett s nem. is teli esi ttethetik mindaddig, mig a felelős minisztérium vissza nem állít­tatik s az ország gyűlése ki nem egészíttetik: mert nincs törvényes kormány, mely a költségvetést elő­terjeszsze s az ország gyűlése épen az által, hogy a törvónyszabta kiegé­szítés határozottan megtagadtatott, képtelenné van téve a költségvetés­nek megállapítására. Azt is rendeli az emiitett törvón}^­czikk, hogy az ország gyűlésének feloszlatása után három hónap alatt az ujabb országgyűlés összeüljön. Ha tehát a feloszlatás után az ország gyűlése a törvényben kitűzött időre ismét össze nem hivatik, a törvény rendelete ez által is ujabban sértve lesz. Mi tehát kénytelenek vagyunk már előre minden ily eljárást alkot­mányellenesnek sa 12 évig fennállott absolut rendszer további folytatá­sának tekinteni. Az erőhatalomnak tettleg ellene nem szegülhetünk; de azok ellen, mik ekkóp történnek, ün­nepélyes óvást teszünk s kijelentjük, hogy minden jogilag fennálló törvé­nyeinkhez ós igy az 1848-ik évben szentesitett ós országgyülésileg meg nem változtatott törvényekhez is szorosan ragaszkodva, a hatalomnak minden oly lépését, mely azokkal ellenkezik, alkotmányellenesnek fog­juk tekinteni.« A hatalomnak minden lépését, a mely a törvényekkel ellenkezik: ez a lényeg. Ez az expositio Most jön az eddigiek következménye. (Olvassa) : * A főrendek azon meggyőződéstől áthatva, hogy a trón, a haza ós alkotmány irányti hűség sugallotta mindazon lépéseket, melyeket eddig az ország jogainak védelmére tettek és hogy azon alapot, melyet hazánk­nak törvényei elutasithatlanul kimu­tatnak, elhagyni soha nem fogják, minden igyekezósük oda volt irá­nyozva, hogy az országos képvise­lőkkel kezet fogva, a törvényes alap­nak helyreállítása ós biztosítása által a hazának megnyugtatását és boldo­gitását lehetővé és maradandóvá tehessék. De érezvén azt, hogy a jelen országgyűlésnek a törvény ren­delete elleni feloszlatása által az ed digi működósök folytathatása elé el nem hárítható akadályok gördülhet­nek, legszentebb kötelességüknek tartják, hogy ezen óvást magukévá tévén, azt közakarattal, egjmangulag elfogadva, ezen lépósök által az or­szág elidegenithetlen jogainak fen­tartását minden időre ünnepébyesen ki­nyilatkoztassák. Egyszersmind ugyan­ezt jegyzőkönyvbe iktatni és erről a képviselőház elnökét a jegyző által szóval értesíttetni elhatározták.* A helyzet lényegesen különböző ma. Még 1861-ben fenyegetett az erő­szak részéről az alkotmánynak a maga teljességében való megszüntetése és

Next

/
Thumbnails
Contents