Főrendiházi napló, 1901. III. kötet • 1904. május 7–1905. január 3.

Ülésnapok - 1901-35

A főrendiház XXXV. ülése. 49 lesz a vége. Az objeetiv szempontok érvényesülését másként nern tudom elképzelni, mint hogy a ma is már nagy és valószínűleg még fokozódó feszültség ellen idejekorán, azaz a robbanás előtt megnyitjuk a..-biztosító szelepeket, Magyarországon megoldjuk az összes függő kérdéseket gyökeresen, alaposan, Ausztriában pedig a ma teljes erővel Magyarországra nehezendő ipar lendülésóre uj piaczokat, uj kereskedelmi összeköttetetéseket czélzó erélyes kiviteli impulsust adunk, a mit el lehet érni uj consulátusok felállításával, uj hajójáratok létesítésével s haditengerészetünk fejlesztésével ós emelésével. Az idő, az évszak ós a diseretió tiltja, hogy bármennyire is szeretnék a részletekkel ug}^ ezen kérdésnél, mint a költségvetésnél bővebben foglalkozni, ezt most tegyem. Azért csak ugy általánosságban, quasi algebraice kívántam rámutatni ezen általános jelentőségű kérdésekre. Midőn a kormány elnök . ur ő nagymóltósága azon programmja, a melyet elsősorban is ezen házban fejtett ki, hosszú, nehéz ós fényesen sikerült küzdelem után, remélhetőleg ma' fogja első tartalmas fejezetét bevégezni, legyen szabad nekem is, a ki pártjához nem tartozom, őt ez alkalommal a legnagyobb 6S cl legmelegebb bizalommal üdvözölnöm ós azon reményemnek ós óhajomnak kifejezést adnom, hogy ő nagyméltóságának sikerüljön az objeetiv szempontokat itt is, Bécsben is, fent is, lent is mennél többször, mennél nagyobb mértékben és mennél tovább érvényesíteni A költségvetést elfogadom. Esterházy János gróf jegyző: Prónay Dezső báró ! Prónay Dezső báró: Méltóságos főrendek! Midőn a költségvetés általános tárgyalásánál felszólalok, engedjék meg, hogy néhány észrevételt tegyek Széchényi Imre gróf főrendi tag urnak igen érdekes elő Főrendiházi napló. 1901—1906. III. kötet. adására. (Halljuk! Halljuk!) Széchényi Imre gróf mezőgazdasági kór dósekkel foglalkozván, annak kapcsán igen érdekesen fejtegette és bizonyította az ipar fölényét a, mezőgazdasági termelés felett. Ez volt — nondhatnám — beszédének első része. Ezt örömmel hallgattam, de vártam, hogy most következik ennek logikai consequentiája, t. i. az önálló vámterület. Széchényi Imre gróf nem is zárkózott el teljesen ennek a lehetősége elől, de rámutatott bizonyos nagy veszélyekre, melyek az önálló vámterületfelállítása esetén bekövetkeznének. Azt hiszem, kétségtelen, hogy az a lényeges változás, a mely a ma fennálló közgazdasági állapottal szemben bekövetkeznék az önálló vámterület felállítása esetén, oly nagy volna, hogy az okvetetlenül bizonyos megrázkódtatatással járna. Az is kétségtelen, hogy az önálló vámterület és önálló vámpolitika még nem jelent egyszersmind jó vámpolitikát, mert képzelhető, hogy Magyarországon az önálló vámterületet felállitjká, de azért mégis rossz vámpolitikát követnek és akkor az önálló vámterület következményei károsak lesznek. Nem azért, mert az ország közgazdaságilag önálló, hanem azért, mert miként a társadalomban az önálló ember is vagyonilag tönkremehet, ugy közgazdaságilag önálló ország is elszegényedhetik A külömbség az önálló vámterület ós a közös vámterület között szerintem csak az, hogy önálló vámterület mellett folytathatunk önálló közgazdasági politikát, a mely megfelel az ország társadalmi, közgazdasági, nemzetiségi viszonyainak és követelménj^einek, de közös vámterület mellett ilyen politikát egész terjedelmében sohasem folytathatunk, mert mindig társunkra kell tekintenünk. Tudja jól Széchényi Imre gróf ő móltósága a latin közmondást, a