Főrendiházi napló, 1901. III. kötet • 1904. május 7–1905. január 3.

Ülésnapok - 1901-41

A főrendiház XLI. ülése 103 nak Solymossy Lászlő báró és Serényi János gróf vagyoni képesítésének elisme­rését és királyi levelének Meszközlé-íét szorgalmazó kérvénye tárgyában beadott jelentését). Elnök: Ha nincs észrevétel, ugy határozatilag kimondom, hogy a méltóságos főrendek Solymossy László báró és Serényi Nep. János gróf főrendiházi tagsági jogosultságát vagyoni képesítésük alapján elisme­rik, neveiket a főrendek jegyzékébe beiktattatják és királyi meghívóleve­leik kieszközlésével az elnökséget megbízzák. Egyúttal elrendelik a méltóságos főrendek, hogy Csathó Ferencz, mint a budapesti kir. ítélőtábla elnöke a jegyzékbe beiktattassék. Mindezekről a belügyminiszter úr értesíttetni fog. Következik a gazdasági bizottság jelentése. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a főrendiház gazdasági bizottsá­gának az országház fűtő- és szellőztető berendezéséi/él végleg alkalmazóit egyé­neknek 3 — 3 szolgálati év után biztosí­tott fizetésemelés és féléven át havonként 10 korona fűtési átalányban való része­sítése és az országház építési műszaki bizottság 1904. éri deczember 31-én le­telt leszámolási határidejének 3 906 évi deczember hó 31-ig való meghosszabbí­tása tárgyában, beadott jelentéséf). Elnök: Ha nincs észrevétel, ha­tározatilag kimondom, hogy a mél­tóságos főrendek a felsorolt fizetés­emeléseket, valamint fűtési átalá­nyokat megszavazzák ós az elnök­séget megbízzák a szükséges költsé­gek kiutalvánj^ozásával: hog;y to­vábbá a méltóságos főrendek az országházépitési végrehajtó bizottság megbízását 1906. évi deczember 31 ig meghosszabbítják Következik a miniszterelnök úr­nak egy átirata. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a miniszterelnök átiratát, a mely­ben éitesiti a főrendiház elnökségét, hogy ő cs. és ap kir. Felsége a jelen ország- ­gyűlést 1905. január 4-én d. e. 11 órakor a budai királyi vár nagytermé­ben be fogja rekeszteni). Széchényi Bertalan gróf jegyző: Prónay Dezső báró! Prónay Dezső báró: Nagymél­tóságú elnök úr, méltóságos tőren­dek! Sokkal nagyobb jelentőségű a jelen pillanat, semhogy ne érezném. hog} T nálam jelentékenyebb egyéni­ség volna hivatva arra, hogy a méltóságos főrendek körében most szót emeljen. Midőn néhány perezre mégis szót kérek, teszem ezt azért, mert attól tartok, hogy aligha volna a méltóságos főrendek körében valaki, a kit e pillanat szólási-a késztetne. Válságos időknek nézünk eléje Rövid időn belül az országgyűlés fel lesz oszlatva Hogy mi követ­kezik majd azután, az iránt tájé­koz va nem lehetünk. Isten mentsen, hogy a hatalom a maga akaratának érvényesítésére a rendelkezésére álló végső eszközökhöz folyamodjók De, fájdalom, volt ]3Ólda hazánk törté­netében elég, midőn az országgyű­lések be lettek rekesztve abban a reményben, hogy rövid idő múlva az országgyűlés ismét össze lesz híva, de ez még sem következett be. A jövő tehát kétséges s ez teszi e pillanatot oly nagyfontosságúvá és komo.lylyá. Ezért meggyőződésem, ' hogy a főrendiház az országgyűlés feloszlatásának bejelentését nem ve­heti egyszerűen tudomásul, hanem jeleznie kell a feloszlatással szem­ben, de a jövővel szemben is maga­tartását. Számunkra egyetlen út biztos, az, melyet a törvény kijelöl. 1861. augusztus 21-én mondta Deák Fe­rencz — és én nem tudok alkal­masabb szavakat találni, melyekről azt hinném, hog}^ azok a méltósá­gos főrendek körében mély vissz­hangra találnak, mint Deák Ferencz­nek 1861-ben az országgyűlés bere­kesztése előtt mondott szavai; ezért

Next

/
Thumbnails
Contents