Főrendiházi napló, 1901. II. kötet • 1902. október 8–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-19

4:8 A főrRndiház XIX. ülése. a közjogi és törvénykezési bizottságnak. Következik a tegnapi napon félbeszakított tárgyalásnak a folytatása, még pedig az utlevélügyről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. A törvényjavaslat e szerint szakaszonként fel fog olvastatni. Vigyázó Ferencz gr. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és 1—8 §-ait, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa a 9. §-t). Dégenfeld-Schomburg Pál gr. jegyző: Esterházy János gróf! Elnök: Az imént felolvasott sza kaszhoz Esterházy János gróf módositványt nyújtott be az elnökséghez. Kérem ennek felolvasását Vigyázó Ferencz gr. jegyző (olvassa): vMódositvány a 9. §-hoz. A törvényjavaslat 9. §-ának harmadik sorában ezen szavak után : »HorvátSlavon-Dalmátországokban« köz vet lenül teendő : »magyar». Beadja Esterházy János gróf. Esterházy János gr.: Nagyméllóságú elnök úr, méltóságos főrendek ! Legyen szabad nekem csak egész röviden nem annyira indokolást, rnert az már a törvényjavaslatban általánosságban mondott beszédemben foglaltatik, hanem inkább egy magyarázatot ezen beszédemben előadni. Az ón véleményem az, hogy a horvát útlevelekben a magyar ós a horvát nyelvek közül viszonylagosan egyik sem tekinthető fordításnak; egyik szöveg sem a másiknak fordítása. Ha azén propositiom szerint szerkesztetnek ezek az útlevelek, akkor a magyar nyelv elfoglalja az útlevélben a magyar álLimot megillető helyet, a horvát szöveg a horvát nyelvnek a törvények által a közigazgatásban biztosított helyét, a franczia nyelv pedig mindkettőnek a fordítása, csak a nyomtatványok azok, a mikre az én propositiom vonatkozik Legyen az az útlevél ellátva a magyar egyesitett czímerrel, legyen ellátva Magyarországra ós Horvátországra egyöntetűen nyomtatott szöveggel, tudniillik nyomtatott magyar, horvát és franczia szöveggel, de hogy mint töltik ki azt Horvát-Szlavonországokban, tudniillik, hogy horvátul, az a horvátoknak a dolga. Ajánlom módosításom elfogadását. Elnök: Kíván még valaki hozzászólani? Prónay Dezső b.: Méltóságos főrendek! A tegnapi vita közben a tárgyalt törvényj'avaslat 9. §-ára vonatkozólag ezzel a szakaszszal szemben törtónt felszólalásokra nézve azok részéről, kik a tárgyalt törvényjavaslat 9. szakaszának változatlan elfogadása mellett érveltek, történtek nyilatkozatok, hogy az ily természetű kérdéseket úgy kell tárgyalni, diogy minden szónoki lendületet mellőzve, minden érzelmi elemet kiküszöbölve, a teljes tárgyilagosság ós a jogszabályok szigorú mérlegelésének körében kell maradni. Igyekszem alkalmazkodni ehhez az óhajtáshoz. Azon leszek, hogy felszólalásomban minden érzelmi elemet mellőzzek, ámbár meg vagyok győződve, hogy nagyon tévednek azok, kik a politikában az érzelmeket kiküszöbölhetőknek tartják. (Helyeslés a középen.) Az érzelmek a legreálisabb dolgok közé tartoznak ós az érzelmi világnak megfelelő ismerete, megfelelő tekintetbe vétele nélkül reális politikát űzni nem lehet. (Helyeslés a középen.) De igyekszem tartózkodni mmden szónoki lendülettől, még ha erre talán képes volnék is. Igyekszem minden érzelmi elemet távol tartani és szorosan a jogi meghatározások és az azokból levont rideg következtetések, a törvénymagyarázat, a fogalom-körülirás, a fogalommagyarázat körében kivánok mozogni. A törvényjavaslat 9 §-a megállapítja az útlevelek külső kellékeit. Foglalkozzunk első sorban az útlevél fogalmával. Ez nem lesz talán érdekes, de hiszenaz óhajtás az, hogy'