Főrendiházi napló, 1901. II. kötet • 1902. október 8–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-19

A főrendiház XIX. ülése. 49 minden szónoki lendületet, minden érzelmi momentumot tartsunk távol. Ha talán nem is fogom azt teljes sza­batossággal megadhatni az útlevél fogalmát, azt hiszem, mégis helye­sen fogom a következőképen körül­írni: az útlevél olyan közokirat, a melylyel az állampolgárok kívánsá­gukra el lesznek látva, hogy személy­azonosságukat általában, de különö­sen a külfölre kiállított útlevelekkel a külföldön, tehát nemzetközi érint­kezésben igazolják. Azt hiszem, nagy­ban ós egészben az útlevél fogalmá­nak ez a körülírása ellen nem lesz kifogás. Az útlevél a személyazonos­ság igazolására szolgáló közokirat. Mit tesz ez a szó: »rendszer«, különösen jogi intézményre alkal­mazva? Rendszer alatt valami egé­szet értünk ; egy intézmény rendszere azt az intézményt felöleli a maga egészében, teljes valójában. Az út­levél-rendszer tehát mindazon jogi intézkedések összessége, a melyek az útlevelekre vonatkoznak. Menjünk tovább a végrehajtásra. Jogintézményekre és jogszabályokra nézve ä végrehajtás — mint már tegnap mondottam és nem hiszem, hogy erre nézve nézeteltérés legyen — a jogszabábyoknak egyes ooncrét esetekben való alkalmazása Ez a végrehajtás. Az útlevél-rendszer az egész; az útlevél-rendszernek mint egésznek, mint jogi intézménynek egy része a végrehajtási eljárás, miként például a törvénykezési rend­szer az egész, a mely magában foglalja épp úgy a magánjogi ügyek­ben való törvénykezést, mint más ügyekben valót, épp rígy az írásbeli eljárást, mint a sommás eljárat, a végrehajtási eljárást stb. A keres­kedelmi jog rendszere a kereskedelmi jognak a maga egésze, melynek egy része azután, teszem a váltójog, annak ismét egy része a váltóvógrehajtási eljárás. Végrehajtás a jogintézmé­nyeknél azon jogszabályoknak concrét esetekben való alkalmazása. Főrendiházi napló. 1901—1908. II. kötet. Az 1868 : XXX. törvénzzeikk még pedig annak 10. §-a az útlevél-rend­szert Magyarország közös törvényho­zásának tartja fenn A közös törvény­hozás tehát, a magyar országgyűlés, a melyen kü] önben Horvát-Szlavón­ország, miként tudjuk, megfelelően képviselve van, intézkedik a törvény­hozást megillető korlátlan hatáskör­ben az útlevél-rendszer tekintetében. Csupán a végrehajtási eljárást tartja fenn az 1868 : XXX. t.-czikk Hor­vát-Szlavonországok autonóm köz­igazgatási szervezete szánna. Kérdés már most az: az útlevél külső alaki kellékeinek a megállapí­tása bele tartozik-e az útlevél-rend­szerbe? Ha az útlevél-rendszer azt jelenti, hogy ez az útlevelekre vonat­kozó jogszabályok összessége, két­ségtelen, hogy az rítlevél közokirat lévén, a közokirat külső alaki kellé­keinek meghatározása ós megállapí­tása az útlevél-rendszerbe tartozik. (Úgy van!) Az útlevél külső alaki kellékeinek a megállapítása tehát a közös törvényhozás hatáskörébe tar­tozik az 18íi8 : XXX. törvónyczikk rendelkezéseinél fogva is, egyébként is, de annálfogva is. Ugy hiszem, méltóságos főrendek, hogy ennélfogva a magyar törvényhozás intézkedhetik az útlevele vélek külső, alaki kellékeire nézve intézkedhetik úgy, mint az a magyar korona országainak állami közösségének — ugyanazon kifejezés­sel igyekszem élni, melylyel az 1868: XXX. tőryényczikk él — érdeke meg­kívánja. És intézkedhetik úgy, a mint ezt ezen törvénynek szelleme is meg­kívánja és a mint az annak megfelel. Azt hiszem, méltóságos főrendek, mindezekkel szemben, a miket fel­hoztam, egyetlenegy lényeges észre­vételt lehet tenni; azt, hogy az álta­lam elmondottak nagyban és egészben általános jogi elvek, általános szabá­lyok, a melyekkel szemben azonban vannak kivételek. Ilyen kivétel éppen az 1868 : XXX. törvónyczikk, nem éppen annak a 10-ik §-a, hanem ezen

Next

/
Thumbnails
Contents