Főrendiházi napló, 1901. II. kötet • 1902. október 8–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-18

2* A főrendiház XVIII. üléae. sóges szabályozás következtében a VI-ik czikk a fuvarlevelek kérdésében rendelkezik és igy szól: »A fuvarlevél kiállítására és tartalmára vonatkozó közelebbi határozatokat, különösen az alkalmazott fuvarlevélmintát is a végrehajtási határoznianyok állapítják meg.« A végrehajtási határozroányokát pedig természetesen hatáskörébe utalja az illető államoknak és azt mondja itt a végrehajtási utasítás második szakasza: »A fuvarlevél ós pedig úgy a nyomatott szövegben, mint kéziratilag kitöltött részében német vagy franczia nyelven állítandó ki; azonkívül az illető állam saját nyelvét is használhatja.« Ennek következtében, méltóságos főrendek, mi történik igen helyesen és jogosan? Az akkori kereskedelmi minister, Lukács Béla adta ki a rendeletet, megállapítja, hogy a magyar államban való feladásoknál nemzetközi vonatkozásban a magyar ós franczia, esetleg a mag}'ar és német szövegű űrlapok használandók kizá rólag, amig a belföldön magyarhorvát-német avagy magyar-olasz német szöveg is alkalmazható. Tehát már ott megtörténik a megkülönböztetés. A mig a magyar állam egész belterületén, Horvátországot is odaértve, a magyar-horvát-német, esetleg magyar-olasz-német nyelvű szöveg használtatik, addig kimondatik, hogy a külfölddel való vonatkozásban kizárólag magyar-franczia, esetleg magyar-német szöveg használható és tíz éven belül nem hal lőttünk e miatt sérelmet emlegetni, nem szólalt fel senki, nem találta senki, hogy az 1868 : XXX. t.-czikk e miatt sérelmet szenvedne. Alkalmaztatnak tehát ezen fuvarlevelek az egész vasúti fuvarozásnál. És méltóságos főrendek, hiszen mindenkinek kezében járt, mindenki tudja, látja, hogy a postautalványok, például a melyek Horvát-Szia vonországbau használtatnak, magyar ós horvát nyelven vannak kiállítva; méltóztassanak megnézni, mindenki ismeri ; de a nemzetközi vonatkozású postautalványok, »mandat de poste internationale« megnevezéssel csakis magyar és franczia nyelven használtatnak. No már kérem, ha a postai forgalomnál érvényesülhet ez, a nélkül, hogy sértenők Horvát-Szlavonországoknak az 1868 : XXX. t. czikkben lefektetett és én szerintem érintetlenül hagyandó jogait, akkor én nem tudom megérteni, hogy midőn a magyar állam kifelé jelentkezik, ne lehessen a magyar állam egységének érvényesülésére való tekintettel gondoskodni arról, hogy a mi sérelem nélkül történik a posta- ós a vasúti forgalomnál, megtörténhessék az útlevelek kiállításánál is. Ne méltóztassanak ezúttal arra. az álláspontra-helyezkedni és magukat az által félrevezettetni, hogy az árú- ós postafuvarlevelek kiállításánál a közös kormány közegei járnak el, mig az útlevél kiállításánál az autonóm közegek, mert e tekintetben, méltóságos főrendek, különbség nincs. Az általam felolvasott és hivatkozott szakaszok egyaránt megállapítják azt, hogy Horvát-Szia vonországokban a hivatalos nyelv a horvát és egyaránt kötelezik az autonóm hatáskörben alkalmazott hivatalnokokat, nemkülönben a közös kormány hivatalnokait ós alkalmazottait, hogy a magyar nyelvet használják. Ebből következik, hogy különbség ott a kötelezettség tekintetében nem lévén, különbség nem lehet és nincs is ezen nemzetközi vonatkozású okmányok kiállításánál. Mindezekre való tekintettel, méltóságos főrendek, kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak meghallgatni Budapest székesfőváros lelkes közönségének szavait, méltóztassanak mély ós komoly megfontolás alá venni ezt a kérdést ós a magyar állam egységének s az egysége suverainitásának kifelé való érvényesülése