Főrendiházi napló, 1901. II. kötet • 1902. október 8–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-29

A főrendiház XXIX. üláse. 151 bén szolgáljanak, azon meggj^őződósre juttatván őket, hogy ott nem csak hogy hátrányt nem szenvednek, háttérbe nem szorulnak, nemcsak hogy nem követelik tőlök, hogy hazafias érzelmeikről lemondjanak, hanem azokat nyugodt vérrel táplálhatják, azok tiszteletben tartatnak mindenképen, ós hogy előmenetelök érdemeikhez, iparkodásukhoz képest teljesen biztosítva vóin. Haeziránybanműködnek, haellentállanak — és itt a társadalomnak, megengedem, nagyobb feladat jut, mint a kormánynak — azon áramlatnak, mely az utolsó időkben kapott lábra, hogy — nem akarom mondani mindenki — de legalább sokan folyton abban szereznek érdemeket, hogy a közös intézményeket és az osztrák intézményeket gúnyolják ós szidják, és ha saját fiaink sorsát ezen a téren is kellőképen megvédjük : akkor, azt hiszem, obyan súrlódásokra, mint a milyenek az utolsó években előfordultak, sor kerülni nem fog. Hiszem ós remélem, hogy a kormány szabadelvű is lesz azon mértékben ós terjedelemben, a mint azt szükségesnek tartom, hogy a 67-es párt a, szabadelvű jelzőt csakugyan joggal viselhesse, s ezért némileg el kell térni az utolsó kormányok által néha követett iránytól A szabadelvű irány egy ós ugyanaz, bármi térre alkalmaztassanak szabványai és törvényei De a szabadéivüség teljes alkalmazása sem a vallásos téren, sem a közgazdasági, sem a politikai téren tisztán fenn nem tartatott. Túlengedókenyek voltak eddigi kormányaink e három téren. Megengedem, hogy ez az események menetében egy fokozódó lejtő, lassan lassan képződött ez az eljárás: de az a ferde irány, melybe a parlamentarismus nálunk jutott, tényleg azt eredményezte, hogy ezen engedékenység mind a három téren máris káros és aggályos kezdett lenni. Ilyen engedékenység volt elsősorban az, hogy a szabadelvüsóg, vagyis a jogegyenlőség feltétlen fentartása nem alkalmaztatott vallásos téren sem, félve, hogy azt ne mondják, hog}^ elnyomatik egyik-másik vallás, eltüretett az, hogy mások jogai csorbitta.ssanak, mások vallásos meggyőződése sértessék. Itt csak néhány péld utalok, pár olyan esetre, mely az utolsó években törtónt A halottégetós czóljából egy egyletet akartak alakítani a fővárosban, de ettől megtagadták az alapszabályok hatósági jóváhagyását azon ürügy alatt, hogy az másoknak vallásos meggyőződését sérti. Ez teljes felforgatása a szabadelvüség elvének; mert hiszen, ha azoknak, a kik meggyőződésük szerint önmaguk felett rendelkezni kívánnak, ezt megtiltják, ez a legerősebb megsértése az ő egyéni meggyőződésüknek és teljes felforgatása annak, hogy nem szabad mások meggyőződését csorbítani az által, hogy eltiltassanak szabad akaratuk érvény esitósétől Történt egy másik dolog is, a minek egy magát szabadelvűnek nevezett kormány részéről nem volna szabad történnie, tudniillik, hogy Pozsonyban betiltották egy vallásos tárgyú darabnak előadását, a mely darab pedig Berlinben ós Bécsben is előadatott Ha ez megtörténhetik Magyarországon, a hol pedig színházi censura nem létezik, ez határozottan ellenkezik a szabadelvüség fogalmával. Ugyanezen engedékenység nyil vánult és meggyőződésem szerint kezdett aggályos lenni közgazdasági viszonyaink fejlődésében, a közgazdaság terén, az agrarismus kérdésében. Nem kívánom itt egy fél pereznél továbbra igénybe venni a méltóságos főrendek türelmét; elég. ha jelzem, hogy a közgazdaság terén azt az ellentétet, a mely az utolsó időben az agrarismus és mercantilismus között kifejlődött, határozót-