Főrendiházi napló, 1901. II. kötet • 1902. október 8–1904. április 25.
Ülésnapok - 1901-28
142 A főrendiház XXVIII. ülése. szóló törvények, sehol sincsen megmondva az, hogy a katonai nevelés közös ügy. Magyarországnak joga van arra, hogy a maga ifjúságát bármely pályára magyar nyelven kiképezhesse, joga van an-a, hogy a a maga ifjúságát magyar nyelven magyar katonává nevelje. Költöttünk milliókat sok mindenfélére, erre a czifra épületre is, hanem arra nem gondoltunk, hogy a magyar ifjúságot magyar nyelven katonának neveljük. Méltóságos főrendek, nem igen régen egy igen kiváló állású magyar államférfi utói hallottam —- magánúton megnevezem bárkinek bármikor, az illető tudhatta, sőt tudnia is kellett — hogy mi volt ós ki volt ennek az oka. Ez a kiváló állású, szavahihető, talpig uri ember, a ki, mondom, nemcsak tudhatta, de a kinek tudnia is kellett, azt mondotta, hogy Albrecht főherczeg volt akadálya a magyar katonai intézetek szaporításának. Albrecht főherczeg egyébként hivatalos állást is viselt, ő volt az összes hadsereg főfelügyelője, tehát nem mondom, hogy a 67-iki alapnak — Bécs értelmezése szerint — nem felelt meg az ő állásfoglalása a magyar katonai neveléssel szemben. Ez, uraim, tény, és ebből következik, hogy annak a szegény gazdatisztnek nagyon igaza A r olt. És most méltóságos főrendek, midőn a katonai kérdések megvitatásában szünet állott be, a mikor kimerültek a küzdők, vagy nem tudom miféle körülmények előidézték a küzdelem abbanhagyását, a mikor minden lehetőség meg volt adva és a körülmények azt tették volna indokolttá, hog} 7 ha már a közös hadsereg intézményében mint olyanban nem létesíthetünk a magyar nemzeti érdekeknek megfelelő reformokat ez idő szerint, legalább azokat készítsük elő, a melyek a magyar tisztképzés ós a tiszti nevelés számára otthont teremtenek: vájjon történik-e e tekintetben valami? Nem, hanem a közös katonai nevelő-intézetekben állítunk fel alapítványi helyeket. Danausi ajándék ez! Még csak egyet, mert ez világítja meg legjobban állapotaink visszás voltát. Kinek a nevében gyakorolják a hadsereg körében a fegyelmi jogot ? Kétség kívül annak nevében, a kire a törvény a vezérlet és vezénylet jogát ruházta, tehát a magyar király nevében. Melyik nyelv Magyarország hivatalos nyelve. A magyar. Midőn pedig a magyar honpolgár megjelenik azért, hogy megjelenésével tanúsítsa azt hogy törvónyszabta kötelezettségének, a hadseregnél való szolgálat kötelezettségének megfelel, és magyarul, a magyar állam nyelvén meri kimondani azt, hogy ő jelen van, akkor a ma.gyar állam hivatalos nyelvének a magyar honpolgár által, szent honfiúi kötelességének teljesítése közben való használatáért, megbüntetik őt a magyar király nevében, Tetszik ez méltóságos főrendek ? Ily viszonyok közt sem a czímet, sem magát a törvényjavaslatot nem fogadom el. Elnök: Kivan még valaki a törvényjavaslat czímóhez szólam ? (Nem !) A miniszterelnök úr kivan szólani. Tisza István gróf miniszterelnök: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek ! Legyen szabad egész röviden ő móltóságának előadásával szemben hangsúlyoznom azt, hogy az 1867 :XII. t.-czikk igenis a magyar hadsereget emliti. mint kiegészítő részét az egész hadseregnek, a melynek egységes belszervezete, vezénylete és vezérlete van, a mely egységes vezérlet, vezénylet és belszervezet megállapítása ő Felségének alkotmányos fejedelmi jogai közé tartozik. Ezen törvényes alapon épült fel a véderőrendszer 1868-ban ugyanazon férfiak döntő befolyása ós felelőssége mellett, a kik az 1867 : XII. t.-czikket megalkották. Az tehát
