Főrendiházi napló, 1901. II. kötet • 1902. október 8–1904. április 25.
Ülésnapok - 1901-24
A főrendiház XXIV. ülése. 97 Magában abban a legfontosabb közgazdasági actióban, a melynek megoldása most küszöbön áll, kifejezésre jutott eddig is és kifejezésre jut szükségszerüleg a jövőben is e különböző nagy érdekkörök közötti összhang és az azokat egyaránt figyelembe vevő harmonicus politikai irány. Figyelembe vétetett ez a kiegyezési javaslatoknál, a melyeket • a dolog természeténél fogva változatlanul fogunk fentartani és a melyeknek mennél előbbi változatlan elfogadását fogjuk az országgyűléstől kérni, de kell, hogy kifejezésre jusson azon nagyfontosságú tárgyalásokban is, melyek a kiegj-ezési törvény ós az autonóm vámtarifa alapján Magyarország és a külföldi területek közötti nemzetközi fogalmat vannak hivatva szabályozni. Volt szerencsém említeni, hogy a kereskedelmi politika legfontosabb kérdései égetően várnak megoldásra Törekvésünk az leend, hogy a kereskedelmi szerződéseknél mind az ipari, mind a mezőgazdasági szempontok jogosult módon, igazságos arányban érvényesülj ének. Hasonlólag rokonvonása mind a két tárczának az, hogy itt tulajdonképen olyan ügykörrel állunk szemben, a mely elsősorban a társadalmi tevékenységet kívánja meg, a hol az állam clirect tevékenysége mégis korlátolva marad ós igazán eredményes, igazán sikeres működés csak ugy képzelhető, ha egyeseknek ós társadalmi szervezeteknek közremű ködése az állam részére biztosítva van. A kormány igen nagy súlyt helyez tehát a társadalmi factorok közreműködésére, bizalommal fordul ugy a gazdatársadalom orgánumaihoz, mint az iparos és kereskedelmi körök hivatott testületeihez és abban a reményben van, hogy kölcsönös bizalommal, kölcsönös rokonszenvvel sikerülni fog a felmerülő nagy kérdések megoldása. A kereskedelmi tárcza körébe Főrendiházi napló. 1901—1906. II. kötet. tartozik ugyan, de ismét valamennyi közgazdasági érdekcsoportot közvetlen közelről érinti a közlekedési ügyek kérdése. Törekvésünk leend, hogy ugy a közúti, mint a vasúti ós hajóuti hálózat megfelelő intézkedésekkel lehetőleg íéjlesztessék. Különös súlyt fogunk helyezni arra, hogy a vasúti ügy olyan irányban kezeltessék, hogy a közgazdasági érdekeket lehetőleg teljes mértékben szolgálja. Itt égetően szükségesnek véljük a vicinális vasúti ügy reformját abban az irányban, hogy olcsóbb vasutak építése és a vicinális vasutaknak egyszerűbb, olcsóbb ós az illető vidék speciális közgazdasági viszonyaihoz jobban alkalmazkodó kezelése legyen megvalósítható, de nézetünk szerint a vicinális vasutakat ki kell egészíteni még egészen olcsón építhető mezei vasutak szervezése által is. Egyik nagyfontosságú ügyága a kereskedelmi tárczának az, mely a munkásvédelem kérdéseire vonatkozik E téren, nézetünk szerint, tovább kell haladnunk, de némileg az eddigi intézmények módosításával és revisiójával. A kormány tudniillik arról van meg győződve, hogy a munkásbiztositás kérdését csak akkor lehet megfelelően megoldani, ha a megoldás egyúttal hatalmas, erőteljes autonóm munkásszervezetek létrejöttét is mozdítja elő. Mert hiszen nem elég az, hogy magok a munkásoknak a concret érdekei megfelelő gondozásban részesüljenek. Nézetünk szerint erre is az a leghelyesebb út; és ha tanulmány tárgyává teszszük azon adatokat, a melyek pl a betegsegélyezés terén közkézen forognak, erről bármikor meggyőződhetünk. De tekintenünk kell az ügynek magasabb szempontjait is. Nézetünk szerint az egész sociálpolitikai törvényhozásnak igazi rendeltetése az is, hogy a socialis békét szolgálja, hogy a munkás szellemi és erkölcsi nevelését 13