Főrendiházi napló, 1901. II. kötet • 1902. október 8–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-24

93 -A- főrendi ház mozdítsa elő, hogy a munkásosztályt felemelje olyan színvonalra, a hol nagyobb egyéni faj súlyánál fogva megadj cl c\p nemzeti termelésnek azt a nagyobb productivitást, a mely azután bizonyos áldozatok elviselésére teszi képessé a nemzeti termelést, de a mely egyúttal a sociális békének ós egy üdvös nemzeti politikának is számottevő factorává neveli fel a munkásosztályt. Én azt hiszem, rajta kell lennünk, hogy a biztosítási ügyet kezökbe vehessék a munkásoknak szakmák szerint összeálló és csoportosuló egyesületei, a melyek azután egy kézben összpontosítva oldják meg a munkásoknak ezen eszmekörbe vágó összes fontos érdekeit. És azt hiszem, méltóságos főrendek, hogy ha erre a térre lépünk, a munkásosztálynak egy olyan szervezete fogja magát ebből kinőni, a melyben természetszerűleg előtérbe lép és kidomborodik a munkásosztálynak az eliteje ós a mely lehetővé teendi majd azt is, hogy fokozatosan, lépésrőhlópósre politikai jogokkal is ruházzuk fel a munkás osztálynak kiváló, kimagasló kategóriáit. (Helyeslés.) A földmivelósügyi tárczát illetőleg még csak azt legyen szabad külön mőgemlitenem, hogy a közelmúltban néhány igen fontos törvény hozatott, mely a mezőgazdasági rendészetnek és közigazgatásnak igen fontos ágait — hogy ugy fejezzem ki magamat — codificálta. A dolog természetéből folyik, hogy az élet ezen uj törvények számos, kisebb-nagyobb hibáira, mutatott rá; ós én ugy gondolom, helyes nyomon fog járni a kormány, ha figyelemmel az élet által kimutatott gj^akorlati kívánalmakra, első sorban meglevő törvényeinek novellaris kiegészítését és revisióját fogja megfontolás tárgyává tenni és ezen az utón szolgálja a mezőgazdaság gyakorlati igényeit, mielőtt, ismét nagyobb szerves törvényhozási acX"ÖV. ülése. tióhoz kérné a törvényhozás hozzájárulását. A mi a belügyi tárczát illeti, ott természetszerűleg elsőrangú és fő feladatunk leend előkészíteni ós lehetőleg mielőbb megoldani a nagy szerves közigazgatási reformot. Ez a kérdés még hosszabb előkészítést, hosszabb tanulmányt igényel Én ugy gondolom, feladatunk első sorban a dolog tanulmányozása és a törvényjavaslatok előkészítése leend, másodsorban az is, hogy a belügyministerium egész tevékenysége ós mindaz a, mit a felmerülő egyes kérdéseknél a törvényhozástól kérni fogunk, olyan természetű legyen, hogy előkészítse a reform lehetsógót, könynyebbé tegye annak megvalósítását, hogy ugy fejezzem ki magamat: mintegy planirozza azt a munkatért, a hová azután az állami közigazgatás épületét felállítani kívánjuk. Az igazságügyi tárcza köréből számos jelentékeny törvényjavaslat vár elintézésre ma is, s ugy gondolom, hogy az igazságügyi politika terén elsősorban ezen javaslatok elintézése és a polgári perrendtartás végrehajtásával kapcsolatosan előterjesztendő törvényjavaslat tárgyalása fogja a törvényhozást foglalkoztatni. (Helyeslés balfelöl.) A mi a közoktatásügyet illeti, e téren intézeteinknek az állam anyagi erejéhez mért további fejlesztése kópezendi főfeladatunkat, a felekezetek jogainak tiszteletben tartása mellett, de az állami és nemzeti szempont mennél hatályosabb érvény esitósó vei. Az egyházi téren az uj kormány is, mint az előbbiek, készségesen fog közreműködni a magyarországi katholikus egyház önkormányzata kérdésének közmegnyugvásra való megoldásában és a lelkészi jövedelem megfelelő kiegészítésének mielőbbi megvalósulásában. Az 1848. évi XX. törvónyezikk mikénti végrehajtására nézve pedig mindenekelőtt