Főrendiházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–1902. június 20.

Ülésnapok - 1901-8

A főrendiház VIII. ülése. 81 nem siettünk volna annyira, akkor később jobb conversiot lehetett volna csinálni, ha majd egyszer az aranyvaluta helyreállíttatván csakugyan életbe lép: Bizonyos, hogy nagy baj az is, hogy a viszonyok természeténél fogva nem merünk az ilyen dolgokhoz consortiumok és bankok nélkül nyúlni. Ezt én nagj^on| szívesen hangsúlyozom itt, mert nagyon szívesen mutatom meg azt, hogy sem az a bank, a melynek ón részvényese, részese ós igazgatója vagyok, sem ez a főrendiház nem teszi fel azt sem rólam, sem egyikünkről sem, és nem kívánja meg sem tőlem, sem egyiküüktől, hogy azért, mert egyikünknek, másikunknak érdeke forog szóban, másképen szóljon, mint a mint azt meggyőződése, az igazság ós a hazának érdeke kívánja De hát a pónzügyministernek úgy kell e dologban eljárnia, a hogy azt a viszoiryok és az ő belátása megengedik. Mi tehát azt sem tudjuk voltaképen, hogy mekkora összegű új. titre-ek fognak a 4°/o-os papírokban kiállittatni. A jelentós maga is a bizalmi téren mozog. Már meg fognak bocsátani azért, hogy én ezen nézeteim mellett nem járulok ennek a jelentésnek elfogadásához. De engedjék meg, hogy a ministeriumnak még egy érdemét kiemeljem. Á regale-váltság voltaképen természete szerint két szempontból volna megítélendő. Az egyik szempont az, hogy a midőn a regaleváltságot kifizették, akkor megbecsülték azt a regálét, illetőleg annak hozamát és azt mondták: ezért a jövedelemért akarlak benneteket kárpótolni, és nem a tőkéért, mert különben nem cursus szerinti papírokat lehetett volna adni. Ez volt tulajdonképen a regalebirtokosra nézve a regale-váltság: egy, főleg a közérdekben elvont jövedelmórt való kártalanítás. És ez a titre, a melyet ő kap, ennek kamatja képezi az ő Főrendiházi napló. 1901—1906. I, kötet. szemében ennek megitólósónól az alapot, és nem annak a tőkének ingadozása. Épen így jártak el az úrbéri váltság alkalmával is; ott pláne névre állították ki a kötvényeket, úgy, hogy girálás nélkül tovább adhatók nem voltak. De ha egyszer az, a kinek ez kártalanításul szolgált, azt egy más kezébe adta át, és megelégedett annak vételi, eladási árával, akkor az a titre ugyanazon természetet ölti magára, a melylyel az állam által kibocsátott kötvény bir. És én megvagyok róla győződve, hogy nemcsak az a szempont, hogy a városokat és a községeket ezen regale-váltság bizonyos humanitárius és állami érdekben is terhes szolgálmányok teljesítésére képesíti, de maga ez a jogi természete a dolognak is a minister úr ő nagyméltóságát ennek a viszonynak méltánylására birta, Csak azt sajnálom, hogy eljárásában itt megállott, mert nemcsak a városok ós a községek vannak ilyen helyzetben. Hogy mások micsoda helyzetben vannak, azt megítélni nem az én dolgom, és ha nem szólaltak fel annak idején, nem tették meg a magok lépéseit, vagy hazafias készséggel belenyugodtak, akkor ez az ő dolguk. Hiszen a katholikus clerus többet is tett le már a haza oltárára ennél. Azonban vannak bizonyos alapok, a melyek érdekében ón magamat különösen kötelezettnek érzem, részint, minthogy azok katholikus czóloknak szolgálnak, a melyek szentek előttem, részint pedig, mivel ezek, és különösen ezek a mi felséges Urunknak, a főkegyúrnak különösen a magyar törvények által is ráruházott védelme ós pártolása alatt állanak. Természetesen ő Felsége ezt nem gyakorolhatja maga mindaddig, míg Magyarországban a katholikus egyháznak nem lesz az úgynevezett autonómia által egy szervezet adva, a melynek következtében ezen érdekeire maga is ügyelhet, és maga is 11