Főrendiházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–1902. június 20.
Ülésnapok - 1901-7
A főrendiház VII. ülése. 73 Elnök: Kiván-e valaki hozzászólni ? Gáll József jegyző: Gyulai Pál ő méltósága! Gyulai Pál: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! A mentelmi bizottságnak imént felolvasott jelentése rám nem annyira bizottsági jelentés benyomását teszi, mint inkább birói Ítéletét. A bizottsági jelentés nem azt vizsgálja, vájjon törvényes, illetékes bíróság kéri-e ki a ház egyik tagját, sem azt nem vizsgálja, vájjon törvényeink szerint büntetendő cselekmény czímén kéri-e ki és végül azt sem vizsgálja, vájjon forog-e fenn politikai zaklatás, hanem a helyett belebocsátkozik az ügy érdemébe, a, vádat alaptalannak itéli, a vádlottat pedig felmenti, azaz ki nemadását javasolja. A mennyire ón ismerem az ügyet, bizonyosnak látszik, hogy a vád alaptalan, de annak megállapítása és kimondása nem ránk tartozik, hanem a bíróságra. Ha a mentelmi bizottság javaslatát elfogadjuk, akkor a bíróság hatáskörébe avatkozunk és megsértjük a törvény előtti egyenlőség elvét, mert tulajdonképen a magunk számára bűnvádi esetekben külön bíróságot állítunk fel. Mindezeknél fogA r a én nem fogadom el a mentelmi bizottság javaslatát és indítványozom, hogy a bíróság megkeresését, kérését teljesítsük. Gáll József jegyző: Majthényi László báró! Majthényi László báró: Nagyméltóságú elnök tír, méltóságos főrendek. Előre bocsátom, hogy a mentelmi bizottság ezen ügy tárgyalásánál szorosan, sőt a legszorosabban ragaszkodott ahhoz a gyakorlathoz, a melyet a mentelmi bizottságok annak előtte folytonosan, átalában, mióta működésben vannak folytattak, fobytatott maga a nagyméltóságú főrendiház is. A bizottság tartózkodott javaslatot tenni az iránt, hogy vájjon Batthyány Elemér gróf felmentessék-e, vagy elitéltessék, mert a Főrendiházi napló. 1901—1.906. I. kötet. mentelmi bizottság is, mint mindenki, igen jól tudja, hogy ez kizárólag a rendes bíróságok illetékességi körébe tartozik A büntetőt örvénykönyvnek 19. § a a mentelmi jogról ekkópon szól: »Az országgyűlés, úgyszintén a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjainak mentelmi jogát a jelen törvény nem érinti « A törvény ezen szavaiban nézetem szerint két rendbeli dispositió van: az egyik az, hogy a törvényhozás tagjai részére a mentelmi jogot biztosítja, sőt egészen világosan kimondja ; a másik pedig, a melyben a mentelmi jogot érintetlenül maradandónak jelenti ki, az, hogy egyszersmind sanctionálja azt a gyakorlatot, azokat a szabályokat, melyek a mentelmi jog alkalmazásában eddig fenn állottak. Kiegészíti ezt még az igazságüg} T ministernek 1884-ben kibocsátott következő rendelete: »A mentelmi jog felfüggesztése ügyében előterjesztett megkeresés a ház elnökéhez czímzendő. Fel kel azt szerelni a nyomozás iratainak azon részével, melyből megbírálható, hogy a megkeresés illetékes bíróságtól származik e, a panasz tárgyát bűntett, vagy vétség képezi-e, van-e összefüggés a között és az illető képviselőnek helyesebben törvényhozási tagnak személye között; végre: nem forog-e fenn puszta zaklatás esete.« Ebből világos, hogy nem kizárólag ós egyedül a zaklatás esetének fenforgását rendeli a törvény, illetőleg a ministeri rendelet megfontolás tárgyává tétetni, hanem sok egyebet, a mi ezen ministeri rendeletben elősoroltatik. 0 móltósága a törvén}^ előtti egyenlőség szempontjából támadja meg a menteimi bizottság javaslatát. Tudtommal mindenkinek Magyarországon jogában áll mindenkit vádolnia, mindenkinek vád alá helyezését kérnie Ós, ha a törvényhozás valamelyik tagja ellen vád emeltetik 10
