Főrendiházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–1902. június 20.

Ülésnapok - 1901-7

74 és — hangsúlyozom — ha, az illető törvényhozó testület a mentelmi jo­got felfüggeszti, akkor az anyagi és alaki büntetőtörvénynek minden sza­bálya kivétel és különbség nélkül alkalmaztatnak mindenkire. Ez mél­tós»gos főrendek, a törvény előtti egyenlőség. De a törvény előtti egyenlőségen kivül vagy egy domináns elv, tud­niillik az alkotmányos elvek hasz­nálata és azok megállapítása (Hali­juk/) A mentelmi jog alkotmányos jog és erre nézve a törvény önállóan, különösen intézkedik; megállapítja, a mint már mondani szerencsém volt, hogy a mentelmi jog a törvényhozás tagjait illeti és egyszersmind sanc­tionálja mindazt a gyakorlatot és eljárást, a mely ennek előtte küvet­tetett. (Helyeslés.) A mi az alkotmányos jogokat illeti ott igen jelentékeny különbsé­gek vannak. így például, hogy csak a nagyméltóságú főrendiház szerve­zetének keretében maradjak a fel séges uralkodóház tagjai kell, hogy teljeskorúak leg3^enek ; a többi tagokra nézve a törvény általában meg­kívánja a huszonnégy éves életkort; az örökös tagoknál bizonyos vagyoni censust; képviselővé csak az válasz­tathatik, a ki huszonnégy éves ós be van valamelyik választói lajstromba irva ; választó az, a ki huszadik évét betöltötte ós azonkívül bizonyos képe­sítéssel ós vagyoni qualificatióval bír. Ezek mind különbségek és ezen kü­lönbségeket tetézi a törvéirynek az az intézkedése, a mely a törvény­hozás tagjait kivétel nélkül mind a mentelmi jog védelme alá helyezi. (Élénk helyeslés.) Mindezekből folyólag én, méltó­ságos főrendek, azt tartom, hogy a montelmi bizottság javaslatát sem a törvény előtti egyenlőség, sem pedig a politikai jogegyenlőség szempont­jából, a mely tulajdonképen nem is létezik, ilyen szempontokból meg­támadni nem lehet. VII. üláae. A mi a dolog lényegét ós szero­san az ügy érdemét illeti, azt rövi­den annyiban vagyok bátor előter­jeszteni, hogy a lovaregylet igazga­tósága többeket, közöttük Ballá Sán­dort is — gondolom, így hívják azt az urat, a ki szintén kitiltatott — a versenytérről kitiltott; hogy miért, az a hírlapi közleményben előadva nincsen. A lo varegyletnek szabályai és a versenyszabályok a belügyminis­terium által helyben vannak hagyva és Batthyány Elemér gróf, a ki a lovaregylet elnöke, magára vállalta ezen kitiltásért a törvény előtti fele­lősséget, s utasította a lovaregylet titkárját, hogy ezt a kitiltást az új­ságban tegye közzé. Közzé is téte­tett, minden indokolás nélkül. A tör­vény pedig egyrészről sértő, illetőleg gyalázó kifejezéseket tart szükséges­nek, másrészről pedig valamely meg­gyalázó cselekményt. Indokolás nincs, tehát semmiféle kifejezés nem hasz­náltatik, a hol pedig semmi kifejezés nincs, ort önérthetőleg sértő kifeje­zés sem foroghat fenn. A mi pedig a cselekményt magát illeti, kétségtelen az, hogy Batthyány Elemér gróf itt, mint a lovaregylet elnöke, oly hatáskörön belől és annak korlátai között intézkedett, a melyet ugy a lovaregylet alapszabályai vala­mint a versenyszabályok reá ruház­nak ; ennélfogva fel sem tehető, hogy az ilyen cselekményben legkisebb ré­sze is lett volna a becsületsértésnek, vagy a legcsekélyebb szándók is fen­forgott volna erre nézve. Mindezeknél fogva a mentelmi bizottság javaslatba hozza azt, hog}' Batthyány Elemér gróf mentelmi joga fel ne függesztessék és ón a méltó­ságos főrendeknek ezt a javaslatot elfogadásra ajánlom. (Élénk helyeslés.) Elnök: Nem kivan senki hozzá­szólani ? Ha nem kivan senki többé hozzá­szólani, a vitát berekesztem ós fel­teszem a kérdést: méltóztatnak-e a mentelmi bizottság jelentését elfo­A fórendili á

Next

/
Thumbnails
Contents