Főrendiházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–1902. június 20.
Ülésnapok - 1901-7
74 és — hangsúlyozom — ha, az illető törvényhozó testület a mentelmi jogot felfüggeszti, akkor az anyagi és alaki büntetőtörvénynek minden szabálya kivétel és különbség nélkül alkalmaztatnak mindenkire. Ez méltós»gos főrendek, a törvény előtti egyenlőség. De a törvény előtti egyenlőségen kivül vagy egy domináns elv, tudniillik az alkotmányos elvek használata és azok megállapítása (Halijuk/) A mentelmi jog alkotmányos jog és erre nézve a törvény önállóan, különösen intézkedik; megállapítja, a mint már mondani szerencsém volt, hogy a mentelmi jog a törvényhozás tagjait illeti és egyszersmind sanctionálja mindazt a gyakorlatot és eljárást, a mely ennek előtte küvettetett. (Helyeslés.) A mi az alkotmányos jogokat illeti ott igen jelentékeny különbségek vannak. így például, hogy csak a nagyméltóságú főrendiház szervezetének keretében maradjak a fel séges uralkodóház tagjai kell, hogy teljeskorúak leg3^enek ; a többi tagokra nézve a törvény általában megkívánja a huszonnégy éves életkort; az örökös tagoknál bizonyos vagyoni censust; képviselővé csak az választathatik, a ki huszonnégy éves ós be van valamelyik választói lajstromba irva ; választó az, a ki huszadik évét betöltötte ós azonkívül bizonyos képesítéssel ós vagyoni qualificatióval bír. Ezek mind különbségek és ezen különbségeket tetézi a törvéirynek az az intézkedése, a mely a törvényhozás tagjait kivétel nélkül mind a mentelmi jog védelme alá helyezi. (Élénk helyeslés.) Mindezekből folyólag én, méltóságos főrendek, azt tartom, hogy a montelmi bizottság javaslatát sem a törvény előtti egyenlőség, sem pedig a politikai jogegyenlőség szempontjából, a mely tulajdonképen nem is létezik, ilyen szempontokból megtámadni nem lehet. VII. üláae. A mi a dolog lényegét ós szerosan az ügy érdemét illeti, azt röviden annyiban vagyok bátor előterjeszteni, hogy a lovaregylet igazgatósága többeket, közöttük Ballá Sándort is — gondolom, így hívják azt az urat, a ki szintén kitiltatott — a versenytérről kitiltott; hogy miért, az a hírlapi közleményben előadva nincsen. A lo varegyletnek szabályai és a versenyszabályok a belügyministerium által helyben vannak hagyva és Batthyány Elemér gróf, a ki a lovaregylet elnöke, magára vállalta ezen kitiltásért a törvény előtti felelősséget, s utasította a lovaregylet titkárját, hogy ezt a kitiltást az újságban tegye közzé. Közzé is tétetett, minden indokolás nélkül. A törvény pedig egyrészről sértő, illetőleg gyalázó kifejezéseket tart szükségesnek, másrészről pedig valamely meggyalázó cselekményt. Indokolás nincs, tehát semmiféle kifejezés nem használtatik, a hol pedig semmi kifejezés nincs, ort önérthetőleg sértő kifejezés sem foroghat fenn. A mi pedig a cselekményt magát illeti, kétségtelen az, hogy Batthyány Elemér gróf itt, mint a lovaregylet elnöke, oly hatáskörön belől és annak korlátai között intézkedett, a melyet ugy a lovaregylet alapszabályai valamint a versenyszabályok reá ruháznak ; ennélfogva fel sem tehető, hogy az ilyen cselekményben legkisebb része is lett volna a becsületsértésnek, vagy a legcsekélyebb szándók is fenforgott volna erre nézve. Mindezeknél fogva a mentelmi bizottság javaslatba hozza azt, hog}' Batthyány Elemér gróf mentelmi joga fel ne függesztessék és ón a méltóságos főrendeknek ezt a javaslatot elfogadásra ajánlom. (Élénk helyeslés.) Elnök: Nem kivan senki hozzászólani ? Ha nem kivan senki többé hozzászólani, a vitát berekesztem ós felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a mentelmi bizottság jelentését elfoA fórendili á