Főrendiházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–1902. június 20.

Ülésnapok - 1901-5

36 A főrendiház V. ülése. hatalmazás kérésével áll elő a korra ány. Hogy lehetséges ennek végetvetni, az világos. Mert hiszen ezt a törvényt megcsinálják mégis a következő esztendőben, hát ha az előtte való esztendőben előbb kezdtek volna, meg lenne csinálva mostanig is. Elismerem azt, hogy a minister erre nézve azt mondja : hogyan csináljam meg a budgettörvényt, mikor az ellenzék folytonosan akadályozza Hosszas beszédek által kihúzza az időt és én nem tudok elkészülni a budgettel ? Tudvalevő, hogy ezek a hosszú discussiók csakugyan előfordulnak, de ezeknek a diseussióknak a budgettárgyalás a parlamenti szokás és gyakorlat szerint a valóságos tere Hiszen világszerte a budgettárgyalás alkalmával vitatandók meg a különböző politikai irányok, az állami feladatok iránti különböző nézetek, az actualis politika és actualis kérdések iránti eltérő nézetek. Hiszen a nélkül nem is lenne parlamenti kormány, minthogy nem lehet képzelni, hogy csak egynézetűek legyenek az országban és csak egy kormány, inert hiszen akkor parlamentre sem volna szükség, akkor nem beszélhetnénk meg semmit, akkor ezt véglegesen meg kellene szüntetni. Tudjuk azt, hogy nemcsak Magyarországon, hanem világszerte igy van ez, mert hiszen a választásoknál azt az úgynevezett hófehértisztaságot sehol sem létesítették még. Hiszen a parlamenti kormány ós a népképviselet azon alapokon, amelyeken nyugszik, nagyrészt egy jóakarattal fentartandó fictiót képez, mert a legtöbb parlamenti képviselet mellett is egy douce pression alatt szokták megcsinálni azt a többséget, a melynek segítségével a kormányok uralkodnak. Egyszer nyers hatalommal egyszer szelid hatalommal, egyik országban a választási rend és kerületek ilyen vagy amolyan beosztásával, a másik országban a választásra való jogosultságnak olyan módosításával történik ez, a mely mellett az állam czéljait egy állam óhajainak megfelelő, azaz a modern nézeteknek megfelelő kormányt továbbra is fentartani lehet, a nélkül, hogy annak tevékenysége megakasztatnók. Itt minálunk Magyarországon, a hol 1867-től fogva folytonosan egy párt és hát ne méltóztassanak mosolyogni, még azt is vitatják, hogyr folytonosan egy elv ós egy irány uralkodik, hogy a ministerválságok sohasem létesítenek változást a kormányok eljárásában, hogy mindig csak egyik a másiknak szakasztott mása, Magyarországon csakugyan akkor parlamenti kormányról nem is szólhatnánk. 1867-től 1901-ig mindig egy elv, egy kormány ós úgyszólván egy és ugyanazon nézet uralkodnék itt ? mindig ugyanazon eszközökkel és ugyanazon módon és soha az a válság nem állott volna be? Oly pártokkal állunk szemben, a melyek a budgetnek idejében való letárgyalását lehetetlenné teszik, akkor a kormánynak csakugyan komolyan meg kellene fontolnia azt, hogy ez nem egészséges állapot, hogy ezen segíteni kell. Mert ilyen dolgokat néhány képviselő a házban nem vihet keresztül, és tarthatatlan állapot lenne reájuk nézve, ha nem állana a hátuk megett az országban a jelen viszonyokkal valóban elégületlen, egy jelentékeny része a honpolgároknak, jelentékeny, mondjuk kisebbsége, vagy esetleg többsége, hiszen azt megítélni nem lehet, hogy ha nekieresztenők a dolgokat, mi eredne ebből? És ez az egyik oka, a miért szólok. A főrendeknek — hogy viszatérjek kiindulási pontomra -—• komoly feladata, hogy ezt az állapotot, a folytonos indemnitást legalább is a maguk rosszalásával hangsúlyozzák, vagy ha nem is mondom rosszalással, de hogy legalább ebben a házban kimondassék, hogy ez igy, a hogy va-