Főrendiházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–1902. június 20.

Ülésnapok - 1901-4

A főrendiház IV. ülése. 21 igényelt és látjuk, hogy tulaj don­képen mi az eredménye, mit jövedel­mez, akkor ón óva intem a t. kor­mányt, hogy az ilyen hangzatos nagy tervekbe bene menjen, mert ez által a dolog természeténél fogva helyze­tünk mindig rosszabbá válnék. Engedje meg az igen tisztelt ministerelnök úr ezzel az alkalom­mal a,zt is, hogy egy pár észrevételt tegyek az ő munkásságára. Bámulom ezt a munkaerőt, azt a munkaképes­séget ós kitartást, a melyet ő, mióta a kormány élén áll, tanusit. A parla­ment vezetése, a ministerelnöki teen­dők, kapcsolatosan a belügyminis­teri teendőkkel is és mindazokkal az agendákkal, a melyek őt úgy is, mint a párt vezérét illetik, olyan nagy terhet rónak rá, hogy nagyon félek, hogy mindezeket együttesen nem lesz képes elvégezni ós előbb-utóbb kény­telen lesz ez alatt a nagy munkás­ság alatt összeroskadni; én pedig a magam részéről kívánom, hogy ez meg ne történjék. Egy más dolog, a melyet a poli­tikai új aerában, a melyet a tisztes­ség aerájának tekintek, az, hogy úgy­nevezett takarékosságunk nem elég erélyes. Látjuk ezt az administratió­nak minden terén, a ministeriumok­ban is. A tisztviselők nagy száma egy­részről, a munkaerőnek kellő módon ki nem használása másrészről, to­vábbá ennek a nagy tisztviselői karnak nem kellő dotálása ezek mind olyan kérdések, a melyek tekintetében az érdekek összhangba hozatala igen kí­vánatos, ós reményiem, hogy a mélyen tisztelt kormány hozzá is fog nyúlni e kérdésekhez, csak ideje legyen. Ezen pár megjegyzés után a ma­gam részéről elfogadom a válaszfel­irati javaslatot és azt a nagyméltó­ságú háznak is elfogadásra ajánlom. Almássy Imre gr. jegyző: Kautz Gyula ő excellentiája! Kautz Gyula: Nagyméltóságú el­nök úr! Méltóságos főrendek! A miket az igen tisztelt • előttem szóló gróf Dessewffy úr különösen a közgazda­sági viszonyokra nézve elmondott, azokat lényegökben ón is helyesek­nek tartom, a,zokban osztozom. Az ország anyagi helyzetét én is nem­csak súlyosnak, hanem majdnem vál­ságosnak tartom. Ezt a válságos álla­potot nézetem szerint különösen az jellegzi, hogy mig más depressionalis helyzetek alkalmából a rövid idő alatt való kibontakozás lehetősége állott előttünk, ennek a súbyos állapotnak én most, fájdalom, hosszabb időtar­tamot mernék jósolni. Adja az ég, hogy csalódjam! A mi már most a válasz felirati javaslatban foglalt, a t. képviselőház felirati javaslatában is előforduló, az investitióra, a beruházásokra stb. vo­natkozó utalást illeti, azok tekinte­tében is egyenlő véleményen vag}^ok az igen tisztelt gróf úrral. Én is azt tartom, hogy anyagi erőnk hosszú idő óta annyira meg volt feszítve, hogy kivált a jelenlegi súlyos hely­zetben annak továbbfeszitésót, a nél­kül, hogy bizonyosak volnánk egy megnyugtató, kielégítő eredményt illetőleg, nem látom megvalósulható ­nak. Sok tényező hat össze annak a súlyos állapotnak előidézésére, a mely­ben az ország van. Itten igen erősen concentrált sorozatára az erkölcsi, politikai s különösen gazdasági és financiális intézkedéseknek kell kiter­jeszkednünk, hogy a bajt némi siker­re való reménynyel leküzdeni képe­sek legyünk. A mi vála.szfeliratunk­ban, nem. egészen egyezőleg a tör­vényhozás másik factorának felira­tával, eltérőleg és merném mondani, helyesen kiterjeszkedőleg, utalás fog­laltatik a nemzetközi szerződések megkötésének óhajtatos voltára. Nem abból a szempontból kívánok én nem­zetközi szerződóseket kötni, mintha a szabad kereskedésnek keresztül­vihetésót, a melynek elvileg mindig asseotája és követője voltam, lehet­ségesnek tartanám, hanem más szem­pontból. A szabad kereskedés elme-

Next

/
Thumbnails
Contents