Főrendiházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–1902. június 20.

Ülésnapok - 1901-4

16 A főrendiház IV. ülése. Zichy Nándor gróf: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! Voltaképen nagyon rövid lehetnék ós mégis kis időre igénybe veszem becses figyelmüket. Rövid lehetnék, mert azt mondhatnám, a főrendiházi válaszfeliratnak természete lényegileg eltér a képviselőház válaszfeliratától, lényegileg eltér azért, mert egészen más szerepe van a dologrendje szerint a főrendiháznak ós még inkább eltér, mert — nagyon szeretnék csalódni — de nem igen merem hinni, hogy a főrendiház attól az 1867 óta gyakorolt szokástól eltérőleg erkölcsi súlyát, vagy szavazatát egy bizonyos irányban érvényesítené. Remélni lehet, csalódni emberi dolog, én nagyon szeretném, ha csalódnám. Másodszor pedig rövid lehetnék, mivel egyszerűen elmondhatnám, hogy hiszen a nagyméltóságú kormányelnök, a méltóságos urak nem teszik fel rólam, hogy a válaszfelirati javaslathoz járuljak, a mely a jelenlegi kormány politikájához csatlakozik. A főrendek ezt nemcsak a feliratban teszik, hanem minden kormány politikájához szoktak csatlakozni, a melyben talán bizonyos conservativismust látnak. Mellesleg engedjék meg megjegyeznem, hogy ezt conservativismusnak én sem nem nevezem, sem annak nem találom. De még egygyel akarom megtoldanimegjegyzésemet,azzal ugyanis. hogy én a lapokban ismertetett ama válaszfeliratij avaslathozj árulok egész terjedelemben, a melyet a néppárti képviselők a képviselőházban benyújtottak. Azt hiszem, ezen sem csodálkozhatik senki sem. (Derültség.) De bátor vagyok megjegyezni, hogy a méltóságos főrendeknek előterjesztett válaszfelirati javaslat bizonyos érdemmel bir; először is mert jelesen van szövegezve, a szövegezés irodalmi tekintetben magas színvonalon áll; másodszor azért, mert rövid, harmadszor pedig mert bizonyos lényeges kérdésekben a törvényes álláspontot foglalja el, igy mindazokban a viszonylatokban, melyek a közösügyekre vonatkoznak ós a főrendeket egy irányban sem kötik le, hanem fentartja teljes szabadságukat és ezt igen helyesen cselekszi. Provocatcio más nyilatkozatra szerintem nincs helyén, más irányban magát lekötni sem nem törvényes, sem nem az ország érdekében való eljárás volna. Hanem mindenfelreértéselkerülésevógettmeg akarom még jegyezni, hogy a méltóságos főrendek ismerik az ón gondolkozásomat ós alapelveimet, ismerte azokat az ország, mielőtt még a kiegyezés utáni főrendek az ügyekhez hozzászólhattak volna, mert alkalmat vettem magamnak azokat egész őszinteséggel kifejteni. Én azt hiszem, hogy jó, hazafias, becsületes politika mindig a nyíltság és őszinteség, teljes leplezetlen feltárása gondolkozásunknak és a helyzetnek úgy, a: hogy azt ismerjük. Én azt tartottam azelőtt és azt tartom ma is, hogy

r a magyar alkotmánynak sértetlen fentartása a maga teljességében nemcsak Magyarországra nézve létkérdés, hanem a monarchiára nézve is az, és szerintem hiba és a kettő elleni bűn ettől akármely részében is engedni. Transactiók, melyek jogfelhagyással történnek, ezen a téren üdvösek nem lehetnek. De mint a magyar alkotmány sértetlen fentartása és védelme, épúgy a pragmatica sanctio [által megalapított, az 1867-es törvények által körvonalzott és ez idő szerinti alkalmazásukban meghatározott birodalmi viszonyoknak kapcsolata is létkérdés Magyarországra nézve és éppoly fontos, mint az alkotmánynak fentartása. Nincsenek ezen a téren kérdések, melyek Magyarországra nézve fontosabbak lennének, mint a többi tartományokra és országokra nézve, de nincsenek is kérdések, meryek ránk nézve kevésbbó fontosak és kevésbbé érdekesek lennének. Nekünk szintoly nagy érdekünk saját