Főrendiházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–1902. június 20.

Ülésnapok - 1901-4

16 A főrendiház IV. ülése. Zichy Nándor gróf: Nagyméltó­ságú elnök úr! Méltóságos főrendek! Voltaképen nagyon rövid lehetnék ós mégis kis időre igénybe veszem becses figyelmüket. Rövid lehetnék, mert azt mondhatnám, a főrendiházi válaszfeliratnak természete lényegi­leg eltér a képviselőház válaszfelira­tától, lényegileg eltér azért, mert egészen más szerepe van a dolog­rendje szerint a főrendiháznak ós még inkább eltér, mert — nagyon szeretnék csalódni — de nem igen merem hinni, hogy a főrendiház attól az 1867 óta gyakorolt szokástól elté­rőleg erkölcsi súlyát, vagy szavazatát egy bizonyos irányban érvényesítené. Remélni lehet, csalódni emberi dolog, én nagyon szeretném, ha csalódnám. Másodszor pedig rövid lehetnék, mivel egyszerűen elmondhatnám, hogy hiszen a nagyméltóságú kor­mányelnök, a méltóságos urak nem teszik fel rólam, hogy a válaszfelirati javaslathoz járuljak, a mely a jelen­legi kormány politikájához csatla­kozik. A főrendek ezt nemcsak a felirat­ban teszik, hanem minden kormány politikájához szoktak csatlakozni, a melyben talán bizonyos conservativis­must látnak. Mellesleg engedjék meg megjegyeznem, hogy ezt conservati­vismusnak én sem nem nevezem, sem annak nem találom. De még egygyel akarom meg­toldanimegjegyzésemet,azzal ugyanis. hogy én a lapokban ismertetett ama válaszfeliratij avaslathozj árulok egész terjedelemben, a melyet a néppárti képviselők a képviselőházban benyúj­tottak. Azt hiszem, ezen sem csodál­kozhatik senki sem. (Derültség.) De bátor vagyok megjegyezni, hogy a méltóságos főrendeknek előterjesztett válaszfelirati javaslat bizonyos érdem­mel bir; először is mert jelesen van szövegezve, a szövegezés irodalmi tekintetben magas színvonalon áll; másodszor azért, mert rövid, harmad­szor pedig mert bizonyos lényeges kérdésekben a törvényes álláspontot foglalja el, igy mindazokban a viszony­latokban, melyek a közösügyekre vonatkoznak ós a főrendeket egy irányban sem kötik le, hanem fentartja teljes szabadságukat és ezt igen helye­sen cselekszi. Provocatcio más nyilat­kozatra szerintem nincs helyén, más irányban magát lekötni sem nem törvényes, sem nem az ország érde­kében való eljárás volna. Hanem mindenfelreértéselkerülésevógettmeg akarom még jegyezni, hogy a méltó­ságos főrendek ismerik az ón gondol­kozásomat ós alapelveimet, ismerte azokat az ország, mielőtt még a ki­egyezés utáni főrendek az ügyekhez hozzászólhattak volna, mert alkalmat vettem magamnak azokat egész őszinteséggel kifejteni. Én azt hiszem, hogy jó, hazafias, becsületes politika mindig a nyíltság és őszinteség, teljes leplezetlen feltárása gondolko­zásunknak és a helyzetnek úgy, a: hogy azt ismerjük. Én azt tartottam azelőtt és azt tartom ma is, hogy r a magyar alkotmánynak sértetlen fentartása a maga teljességében nem­csak Magyarországra nézve létkérdés, hanem a monarchiára nézve is az, és szerintem hiba és a kettő elleni bűn ettől akármely részében is engedni. Transactiók, melyek jogfelhagyással történnek, ezen a téren üdvösek nem lehetnek. De mint a magyar alkot­mány sértetlen fentartása és védelme, épúgy a pragmatica sanctio [által megalapított, az 1867-es törvények által körvonalzott és ez idő szerinti alkalmazásukban meghatározott biro­dalmi viszonyoknak kapcsolata is létkérdés Magyarországra nézve és éppoly fontos, mint az alkotmánynak fentartása. Nincsenek ezen a téren kérdések, melyek Magyarországra nézve fontosabbak lennének, mint a többi tartományokra és országokra nézve, de nincsenek is kérdések, meryek ránk nézve kevésbbó fontosak és kevésbbé érdekesek lennének. Ne­künk szintoly nagy érdekünk saját

Next

/
Thumbnails
Contents