Főrendiházi napló, 1896. V. kötet • 1900. április 30–1901. szeptember 3.

Ülésnapok - 1896-80

170 LXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. azért sem megy, mert ez teljesen szokatlan, közjogilag absolute gyakorlatban nem levő eljárás, a mi közjogunk ezt az eljárást nem ismeri, sőt egyenesen kizárja és nézetem szerint a parlamenti felelős kormány eszméjével a kétkamarásrendszer teljes érvénye mellett össze nem egyeztethető. Az lehetetlen, hogy a parlamenti kormány a főrendiházban tegye meg az előterjesztést. Annak a képviselőházban kell megtörténnie, a főrendiház teljes szabadságának megóvása mellett, arra nézve, hogy a javaslatokat, a melyek átjönnek, elfogadja-e vagy nem ; mert a főrendek nélkül törvény ebben az országban nem keletkezhetik. T. barátom azt akarja, hogy ez által bizonyos előzetes táigyalási jog vagy előnye biztotosittassék a főrendiháznak. Én ezt sem tartom szükségesnek. Az initiativa kérdéséről is lehetne szólani, azzal is összefügg némileg a kérdés, de abba nem megyek bele ; nem is volna helyes, gondolom, ennek a nagy kérdésnek megvitatása ezen incidens alkalmából. Én erre nézve egyszerűen csak azt állítom, a mit az 1885-iki évi főrendiházi törvény 13. §-a mond, hogy a főrendiház jogköre az, a mi volt, a kezdeményezésre nézve is marad az eddigi gyakorlat addig, mig az iránt, hogy mely ügyek legyenek a törvényhozás mindkét házában és melyek kizárólag a képviselőházban kezdeményezhetők, külön törvény nem intézkedik. Ez képezi ma a kezdeményezési kérdés jogi alapjai, ez az eddigi gyakorlat; ne bántsuk az eddigi gyakorlatot és ne ütközzünk a főrendiház szervezési törvényébe, a mely 1885-ben megalkottatott. Hiszen — emlékeztetem a méltóságos főrendeket — az a törvény is a képviselőházban terjesztetett elő; én azt egészen természetesnek és jogosnak tartom, hogy, habár ez a törvény sem belügye a képviselőháznak és amaz sem lesz belügye, de a főrendekről lévén szó, a méltóságos főrendek nagyobb, fokozatosabb érdeklődéssel, közvetlenséggel fognak avval a törvénynyel foglalkozni és akár ki terjeszti azt elő, annak, gondolom, első sorban magának lesz óhajtása a főrendek nézete iránt magát idejében tájékoznia, mikor a törvényt előkésziti, hiszen minden törvény-előkészítésnél, a mely speciális kérdéssel foglalkozik, az illető speciális viszonyokkal való megismerkedés a törvényalkotásnak és előkészítésnek egyik alkateleme. Már azután, hogy az, a mit a minister elő fog terjeszteni, egyezik-e vagy nem egyezik bizonyos felfogásokkal a főrendek köréből, az más kérdés; a főrendiháznak bő alkalma lesz ezt megvitatni és nyilatkoznia a kérdés felett. Ez a törvény és ennek 29. §-a nem praejudicál ennek semmiben sem, mert semmiféle elvet sern mond ki, hanem azt mondja, hogy külön törvény által fogja szabályozni a törvényhozás a kérdést, a mikor a méltóságos főrendeknek alkalmuk lesz ehhez hozzászólani. A mi már most Eszterházy János gróf másik indítványát illeti, — az egyikre ezekben megtettem reflexióimat, — arra vonatkozólag azt vagyok bátor kérni a méltóságos főrendektől, hogy ne méltóztassanak elfogadni az itt kilátásba helyezett módosítást, mert az, ugy a mint van, ugy, a mint azt megírta, vagy meg fogja írni t. barátom, a ki csak a contextusát mondta el, nézetem szerint nem eléggé szabatos, nem eléggé praecis arra, hogy ebbe a törvénybe még bizonyos részeibe is beillesztessék. En elismerem azon hazafias aggodalomnak és felfogásnak nagyon nemes és minden tekintetben elismerésre méltó motívumát; de ne lőjjünk túl a czélon, ne tegyünk a törvénybe olyan valamit, a mi nézetem szerint a törvénynek természeténél fogva nem foglalhat helyet a törvényben és a mely közjogi és politikai rendszerünkbe sem illeszthető bele. Mert, hogy csak egyet említsek meg, nagyon nehéz lenne, kimondani a büntetőtörvénykönyvnek módosítása nélkül azt, hogy egy bűntény folytán beálló politikai jogvesztés következése — bármit mond a biró, mert úgy vélem, ezt csak határolja — örök időkre mondassék ki. Nem lehet egyszerűen törvénybe igtatnunk azt, hogy a ki ilyen kihágást vagy bűntényt követ el, ennek igen nagy következése lesz. Nem is tartom szükségesnek sem ezt kimondani; mert a euriai bíráskodásról szóló törvény világosan megmondja, hogy a ki az állam egysége, a nemzet egységre, a magyar állam területi épsége és egysége s a nemzet politikai egysége ellen izgat, három hónappal a választások előtt, az nem választható meg. Ezzel a törvény már odaállítja és