Főrendiházi napló, 1896. V. kötet • 1900. április 30–1901. szeptember 3.

Ülésnapok - 1896-80

LXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 169 én egész őszintén megvallom, — hogy elő­ször is azzal a kifejezéssel végezzek — ez az erkölcsi súly azt akarja jelezni a jelentésben, — gondolom, hogy ab inverso csökkennék a főrendiház mint egyenjogú törvényhozási factor erkölcsi súlya abban az esetben, ha az incom­patibilitas ilyen szigorú alapon rendeztetvén a képviselőházban, nem tartatnék szükségesnek, hogy a főrendiházra nézve különösen az érde­keltségi esetek kérdése szabályozva legyen. Le­het valaki abban a nézetben, hogy az incompati­bilitási kérdést átalában nem kell szabályozni, sőt tovább megyek, azt is — nemcsak elfo­gadom, de állitom, hogy tényleges gyakorlati szükség arra, hogy a főrendek függetlensége törvény által mentessék meg, ez idő szerint a főrendeknél nincs. Elismerem, elfogadom, álli­tom azt. De, bocsánatot kérek, a harmadik dolog, a mit állítok, az, hogy ha a képviselő­ház a nemzeti képviselet tagjaira nézve az incompatibilitas kérdését ilyen szigorú alapon akarta szabályozni és szabályozta is; ha a füg­getlenséget a kormánynyal szemben ilyen mó­don vette körül, ily messze menő erős rendel­kezésekkel: akkor tökéletes erkölcsi lehetetlen­ségnek tartom, hogy a főrendekre nézve pedig kimondassák, hogy ott bármi néven nevezendő függési viszony, bármi néven nevezendő szerződési viszony, bármi néven nevezendő érdek eset lehet, korlát nélkül, szabályozás nélkül, határ nélkül. Ezt lehetetlennek tartom; teljes lehetetlennek; a főrendek érdekében tartom ezt lehetetlennek. Nem mondom, úgy kell szabályozni a kérdést betűről-betűre, mint a képviselőházban ; hiszen méltóztattak talán a méltóságos főrendek tudo­mást venni arról, hogy ilyen áramlat is volt és én határozottan kijelentettem a kormány szem­pontjából és a, magam álláspontjából, hogy nem fogadom el azt az óhajt, azt a kívánságot, hogy ez a törvény azonnal kiterjesztessék a főren­dekre, mert, a mint a képviselőházban is kije­lentettem, a főrendiház összealkotása, a főren diház állása, a főrendiház alkotó elemeinek, természete, a képviselőházétól különböző és ez a kérdésnek egy másik speciális törvényben való elintézését teszi motiválttá és szükségessé. És azért került ebbe a javaslatba az, hogy uta­sittatik a miniscerium, — illetőleg nem utasit­FÖRENDI NAPLÓ. 1896—1901. V. KÖTET. tátik, hanem ki mondatik, — nem szeretem ezt a formát, jobban szeretem ezt, — kimondatik, hogy ez a törvény ekkor terjesztendő elé a ministerium által. Erre Zichy Nándor gróf úr ő excelleniiája azt mondja, hogy ez az egy nóvum és hogy ezt nem szereti, mert nem jó törvényben meg­kötni egy ilyen előterjesztés idejére nézve a kormány kezét. Hát ő excellentiájának igaza lehet ebben és talán vitatható az a kérdés, hogy jó-e nem jó-e ez és én sok, sőt talán a legtöbb esetben oda fognék concludálni, a mire ő nméltósága concludált, de ebben az esetben engedjék meg a méltóságos főrendek, hogy én azt merjem ajánlani, a mint ajánlottam a kép­viselőházban, mert azt akartam, hogy maga a megalkotott törvény az egész közvélemény­ben azt a benyomást keltse, hogy ezt a szabá­lyozási, a mennyiben elvileg szükségesnek mon­datik, — gondolom mindnyájan egyetértünk abban, vagy legalább csekély kivétellel egyetér­tünk, — komolyan veszszük; olyan komolyan, hogy be is akarjuk váltani, mert én semmit­sem perhorescálok a politikában úgy, mint a kétszínűséget, az előadási jelszavakba, formákba és köpenyegbe öltöztetett eljárást ilyen nehéz és súlyos kérdésekben. Minden kérdéssel szembe kell nézni; meg kell csinálni annak idejében, vagy igy, vagy úgy, hanem a kérdéseket a le­vegőbe oda vetni elvileg, kijelentésekkel és de* cretálásokkal, hogy megcsináljuk tényleg pedig azzal az akarattal, hogy mindezt, soha sem fog­fogjuk megcsinálni: ezt perhorrescálom és in­kább azt mondom nyíltan, hogy nem akarok valamit megcsinálni. Azért jött be a terminus, a melyet kérnék, méltóztassanak a javaslatban bennhagyni. Most már visszatérek arra a kérdésre, a mely felvettetett, hogy a főrendiház foglalkoz­zék-e először a kérdéssel vagy a képviselőház a rendes utón és módon 1 — és ez összeesik az Eszterházy János gróf t. főrendiházi tag úr által kilátásba helyezett második módositás­sal. Ö tudniillik azt mondja, hogy: helyes, ol­dassák meg a kérdés, szabályoztassék, a főren­dekre nézve is, hanem ide terjesztessék elő­ször a javaslat. Teljesen igazat adok Zichy Nán­dor gróf úr ö nagyméltóságának, hogy ez már 22

Next

/
Thumbnails
Contents