Főrendiházi napló, 1896. IV. kötet • 1899. május 17–1900. április 26.

Ülésnapok - 1896-59

LIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. K? nem akarok bocsátkozni, okai a kivándorlásnak s annak hangoztatása agitationalis eszköznek lehet igen alkalmas, fel is használják minduntalan, hanem komoly, higgadt és tárgyilagos embereknek, kik a baj okait, ha nem is tudják megszüntetni, de legalább azok enyhitésén, orvoslásán fáradoznak, a kérdést nem erről az oldaláról kell felfogniuk és bolygatniok. Túllőnék a czélon, méltóságos főrendek, ha a kivándorlásnak számtalan okait, miket vagy magam is közvetlen észleltem, vagy tanulmányozásaim közepette itt-ott olvastam s melyeket még átalánositanij is igen nehéz feladat, felsorolnám s taglalgatnám; ezt mellőzöm, méltóságos főrendek s szorosan csak egyes főbb orvoslási módokra fogok rámutatni s egyes intézkedéseket fogok kérni, melyek okvetlenül szükségesek arra, hogy a kivándorlási kérdés oly mederbe tereitessék, mikép immár az ország közvéleményében is visszatükröződő veszedelmes s illetve kóros jellegét legalább némi részben elveszítse. Azt látjuk és tapasztaljuk, hogy a kivándorlást tisztán államrendőri intézkedésekkel meggátolni nem lehet, sőt ezen intézkedések szigorú keresztülvitelének még azon hátrányai is meg vannak, hogy a nép titokban, kerülő utakon vándorol ki a mindenütt résen lévő lelketlen ügynökök segélyével s Amerikában lévő nagyon kevés consulatusainkat is kerüli s mint üldözött vad kész prédájává válik új otthonában az ott már rendszeresen szervezett pánszláv ligának s az ottani honosító közegeknek ; s az erősebb állami támogatás hiányában vagy munka nélkül, vagy aránylag nehéz s olcsó munkára kárhoztatva bolyong Amerika földjén s igen sok azok száma, kik utolsó garasuktól is kifosztva s elerőtlenedve térnek vissza hozzánk, még jobban növelve elégedetleneink számát. Hitem és nézetem szerint tehát népünknek Amerikába való kivándorlását nemcsak hogy nem kell, — a törvényeinkben emiitett eseteken kivül, — szigorú rendőri intézkedésekkel gátolgatni, sőt inkább oda kell hatni, hogy kivándorlóink irányítva legyenek; mennél jobb helyre kell őket vezérelni, mint azt Európa több állama tette, mi pedig nem tettünk semmit; e czélból a consuli kart szaporítani s a kivándorlásnak jobban lekötni kell, s az ügynökök pedig legyenek kötelesek minden kivándorlót bejelenteni. A svájcziak még a kikötőig is elkísértetik a kivándorlókat, kiket bizony fel kell nekünk is világositanunk, rajok felügyelnünk s őket irányitanunk, s mindezen felül, ha már nincs módunkban őket visszatartani, minden erőnkkel oda kell hatnunk, hogy ők kint is érezzék meg, hogy ennek a földnek a szülöttjei s hogy e hazához tartoznak, mert ha nem teszünk semmit, azon szomorú tapasztalatra ébredhetünk, hogy nemcsak honfitársaink ezreit veszítjük el, de sőt azok legelkeseredettebb ellenségeinkké fognak válni a pánszláv agitatiók következtében. De nálunk, méltóságos főrendek, a kivándorlással együtt a bevándorlás is nagyon figyelemre méltó jelenség s nem mulaszthatom el hangsúlyozni, hogy különösen a felvidéken végbemenő bevándorlást minden rendelkezésre álló eszközzel akadályozni kell, mert e bevándorlások honfitársainkra úgy erkölcsi, mint anyagi szempontból rendkívül károsak: ebben a tekintetben vegyünk példát az egyesült államoktól — hogy én is egy jelszóval éljek — a világ legdemoeraticusabb államától, mely úgy törvényhozási, mint társadalmi úton a legmesszebb menő actióra áll készen s különösen a mi honosainkkal szemben, hogy a bevándorlást megnehezítse. Nemrég olvastam a »Zeitschrift für soc. Wissensch.« februári füzetében, hogy a közeljövőben tartandó congressuson Washingtonban néhány régibb javaslat, melyek a már létező bevándorlási törvények szigorítására vonatkoznak, ismét tárgyalás alá kerül, tudvalevőleg az északamerikai köztársaság a szellemileg és testileg beteg emberek bevándorlását megtiltotta. Ezen rendelkezés úgy látszik, csak papiroson maradt, mert ezentúl az újonnan érkezőket e tekintetben szigorúan meg fogják vizsgálni, további szigorítások lesznek, hogy a kik írni, olvasni nem tudnak, azokat visszaküldik, ez a hires Lodge senator javaslata; úgy látszik, az eddig behozott szigorításokkal az amerikaiak nem voltak megelégedve; azt irja továbbá az a közlemény, hogy a német bevándorlók száma, kiket pedig az amerikaiak szeretnek, megkeves-