Főrendiházi napló, 1896. IV. kötet • 1899. május 17–1900. április 26.

Ülésnapok - 1896-59

86 LIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. nálunk tudományosan foglalkoztak, mint Thirring, Milhofer és Körösi. Igen nagy elismerés illeti meg Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselő urat, ki a kivándorlás kérdésével a fenti hazai kútfők, de különösen saját közvetlen tapasztalatai alapján, melyeket részint Amerikában, részint itthon szerzett, oly tudományosan s oly szeretettel foglalkozik, hogy az általa taposott ösvényen egész bátorsággal lehet és kell is tovább haladni. A »Budapesti Szemle« múlt évi számaiban megjelent közleményeit mindenkinek melegen ajánlom figyelmébe, a ki e kérdés iránt érdeklődik. Én első sorban a magam megyéjének, de különösen járásomnak viszonyait veszem tekintetbe és mint minden ügy, mely azon községekel érdekli, a hol lakom, figyelmem tárgyát képezi, igy természetesen az amerikai kivándorlással, annak okaival, következményeivel s orvoslási módjaival már régebben foglalkozom s ép ezért volt rám nézve Hegedűs Lóránt úr tanulmánya oly nagy fontossággal, mert abból sokban megtaláltam a magyarázatot, melynek megfejtéséhez a kulcs hiányzott, sokban saját felfogásom helyességét s az egész kérdésről táplált nézeteim megerősítését. Mindenben azonban nem osztozom Hegedűs Lóránt úr nézetében, mert minden ilyen jelenségnek okai a helyi viszonyok szerint különbözők s igy a következtetés is más. Tökéletesen egyetértek vele abban — és itt van a kérdésnek a súlypontja — hogy az a pénz, a mit az Amerikába vándoroltak az országba küldenek, csekély azzal a munkaerő veszteséggel szemben, a melyet az által szenvedünk, hogy a java munkaerő kimegy. Minálunk Zemplénben, de különösen újabb idő óta a Bodrogközön a férfiak közül a java munkásnép, a kaszás s az, a ki aratni szokott, megy ki, úgy hogy ma-holnap nagy munkáshiány lesz ; de_ kimegy azonkívül minden korú és nemű egyén már s oly mértékben, a mi nemsokára egy depopulatióval fog felérni; az, a ki visszajön, vagy már munkaképtelen vagy elzüllött, vagy pedig oly eszmékkel van telítve, melyek nem igen üdvösek, tehát mi semmiféle recompcnsitiőt nem kapunk. Éles megfigyelésre vall és a tényeknek megfelel Hegedűs Lóránt azon következtetése, hogy Magyarországon a kivándorlók számának emelkedése vagy csökkenése leginkább attól függ, hogy Amerikában milyen állapotok vannak, vagyis Magyarország egészen ártatlan a kivándorlással szemben, az itteni viszonyok nagyon csekély befolyással vannak a hullámzásra. Ezt nálunk Zemplénben is szomorúan tapasztaljuk, mert mig például az amerikai-spanyol háború idejében a kivándorlás igen csekély volt, a háború elmultával, midőn az üzleti élet túl a tengeren ismét virágzott, már erősebben indult meg, a legutóbbi elnökválasztás idejében igen erős volt, ép úgy, mint most, a midőn, úgy látszik, Amerikában igen sok emberre van szükség, mert valóságos láz fogta el népünket s napról-napra tizévelhuszával mennek az egyes községekből s nem a szegény, de a vagyonosabb s nem az amphibia'isegyén, mintSzéchényi Imre gróf mondta. S itt akarok tulajdonképen arra rátérni, hogy Hegedűsnek azon állítása, melyet ő thesisül állított fel, tudniillik, hogy a kivándorlás ott a legnagyobb, a hol sok a kötött birtok, mint tétel nem applicálható a Bodrogközön, mert minálunk például nem a munkahiány vagy a föld hiánya miatt mennek ki, hanem mert egy formális láz, a gyorsan gazdagodni akarás fogta el őket, a mit elősegítenek az ügynökök, kik az egész országot behálózták már; de nagy mértékben az is elősegíti, hogy az Amerikába kivándorlóit egyén itthon maradt rokonát, sógorát, ismerősét hivja, vele folytonos Írásbeli összeköttetésben van, sőt levelökben mindjárt a hajójegyet is megküldik. A Bodrogköz lakója a szabályozás előtti időben nomád életet élt, mert a természettől el volt szigetelve, mysticus felfogású is volt, most a cultura terjedése, a közlekedési eszközök tökéletesbedése folytán megnyílt előtte a világ, bár a boldogult Sennyey Pál röpke szállóigének, bölcsömaradványnak mondta az »ázsiai állapotokat*, még ott megtaláljuk, elfogja az utazási vágy, az ismeretlen világ bűvös erővel vonzza őt, neki az Amerikába utazás egészen csekély dolog, sőt eleinte őszszel sokan elmentek s aratáskor ismét visszajöttek. Megengedem, hogy sok helyen a nagy birtok s egyéb viszonyok, melyeknek taglalásába