Főrendiházi napló, 1896. IV. kötet • 1899. május 17–1900. április 26.

Ülésnapok - 1896-59

LIX. ORSZÁGOS ÜLÉS, 73 ember dolgoznék, és pedig saját initiativájából, saját érdekében és ezáltal nem volna neki ideje holmi Bukovai Absentius-féle naplopásokra, a melyekben mégis a könnyelmű élet legtöbb bacillusa szokott teremni. Másodszor elvonnők alóla azt a szellemi gyékényt, a mely mindig öntudatlan hátterét szokta képezni a luxushajhászatnak, a kicsapongásnak, a játékszenvedélynek és végre az uzsorával lón való lovaglásnak, melyet épen az apai jusra való kilátás táplál. Szóval, ha sikerülne ilyen intézkedést keresztülvinni, akkor nemcsak a cultusminister úr ö excellentiája számára rendelnők ki assistentiakép az apai hatalmat, de másrészt a kereskedelmi minister úr számára elkészitenök azt a ma hiányzó contingenst, a melylyel a magyar ipar könnyen fel volna épithető. Ily intézkedések az ipari vállalatoknak nemcsak alakitására, de fentartására, conserválására is előnyösek volnának. Az ilyen ipari vállalatok alapítására ugyanis nem elég egy-két év, hanem évtizedek szükségesek, hogy consolidálódjanak, hogy hirnevök terjedjen. Az apa halálával azután szétfoszlik az egész, mert vagy egyformán osztozkodnak az örökösök, vagy egyik a fiúk közül köteles kifizetni a többit. De tőkeelvonást a vállalat nem tűr, tehát igy is széjjelfoszlik az egész. Rendesen az örökösök csődöt kérnek magok ellen, hogy elkerüljék a hagyatéki eljárást. Hogy ily jogrend a földbirtoknak is előnyére válik, azt mindenki be fogja látni. Ott van a középbirtok problémája, megoldásának szükségességét most, a huszonnegyedik órában az intéző körök is elismerik; ezt a megoldást a legújabb földbirtokstatistika is sürgősen javasolja. Megvallom, nem hiszem a megoldást lehetségesnek az örökösödési kérdés szabályozása nélkül, akár a meglevő középbirtokok consolidálását, akár új középbirtokok alakulását tűzzük ki czélul. Ott van a parasztbirtok kérdése, a melynél szintén nagy horderővel birna. Nem is beszélek másról, mint azon parasztbirtokokról, a melyeknek az a hibája, hogy túlságosan el vannak parcellázva. Ott más mentség nincs, mint megcsinálni azt, hogy egy fiu vehesse át a birtokot a nélkül, hogy örököstársait kénytelen legyen túlmagosan kifizetni. S ha egyszer átment a FŐRENDI NAPLÓ 1896—1901. IV. KÖTET. felfogásába annak a parasztnak, hogy azt a továbbra nem parcellázható birtokot egynek a kezébe kell, hogy átadja, akkor többi gyermekeit öntudatosan fogja ipari pályára, vagy mondjuk gyári munkásnak nevelni, és igy meg fogjuk teremteni hazánkban is az alkalmas anyagot, a melynek hiánya miatt ma kénytelenek vagyunk Ausztriában készíttetni olyan czikkeket, a melyeknek itthon való előállításában semmiféle vámvagy más kérdés minket nem akadályoz. Összefügg evvel a kivándorlás kérdése is, A kivándorlók zöme az úgynevezett amphibialis birtokkategóriához tartozik : sem zsellér még, sem paraszt már: értem ezalatt azt a parcella-birtokost, a kinek annyira el van parcellázva a birtoka, hogy arra ugyan még mindig sok, hogy parlagon hagyja, és ennek folytán munkáját nem adhatja bérbe másnak, de mégsem elég arra, hogy abból megélhessen. Ezek tudnak nálunk legnehezebben megélni és ezek képezik a kivándorlóknak egy nagy részét. Ha tehát megakadályozzuk a parcellázást, részben meg fogjuk akadályozni a kivándorlást. Ott van még a telepítés kérdése. Megvallom, én a telepités kérdését nemcsak Magyarországon, de külföldön is tanulmányoztam és mindig abban a nézetben voltam és vagyok ma is, sőt a németek ma elfogadták ezt az álláspontot, hogy a telepítést a örökösödés kérdésének megoldása nélkül nem lehet megcsinálni, mert ez fából vaskarika volna. Miért? Az állam elad annak a telepesnek, mondjuk, 1000 forint értékű birtokot 40—50 esztendei amortisatióra. Ámde nem lehet várni, hogy az a telepes még 40—50 évig éljen. Ez alatt a 40—50 esztendő alatt tehát az a földbirtok valószínűleg háromszor-négyszer gazdát cserél. Mi ennek a következménye ? Tegyük fel, hogy meghal a telepes, vállalkozó, a mikor az 1000 forintból már 100-at lefizetett; tehát szerzett vagyona Í00 forint. Van négy gyermeke; azok között ez egyenlően el lesz osztva. Ha tehát a birtokot az egyik gyermek átveszi, akkor az 75 forinttal fog tartozni örökös társainak és 900 forinttal az államnak. Ezt nem fogja kifizethetni, mert hiszen az a 100 forintja nincsen meg, az benne van a telepben. Mikor fogja tehát ez a család magának megszerezhetni azt a telepet ? 10