Főrendiházi napló, 1896. IV. kötet • 1899. május 17–1900. április 26.

Ülésnapok - 1896-59

LIX. ORSZÁGOS ÜLÉS, 97 kérdések maga az állam által sikerrel nem oldathatnak meg, kell, hogy a társadalom is teljes hatálylyal közreműködjék és akkor számithalunk a társadalom közreműködésére, ha a társadalom gondolkozása és érzése is el van találva. Most még csak egy körülményre kívánok kitérni és ez az, hogy több méltóságos főrendiházi tag úr hangsúlyozta a vámpolitikai kérdések fontosságát és azon nagy kérdéseket, a melyek a legközelebbi jövőt e részben foglalkoztatni fogják. Én magam is azt tartom, hogy nem lehet megmérni azon kérdések horderejét, a melyeknek küszöbén állunk, ha akár az autonóm vámtarifa megállapítását, akár pedig a lejáró külföldi egyezményeket tekintem. Épen azon körülmény, hogy mi gazdasági szempontból egy nagy küzdelem előtt állunk, a mely létérdekeink felett van hivatva határozni, utal bennünket arra, hogy az összes gazdasági factorok egyetértőleg közreműködjenek, mert csak úgy, ha egységesen jelentkezünk, hogyha az egész nemzetnek egész gazdasági erejét és tekintélyét tudjuk latba vetni, csak akkor remélhetjük, hogy ezen nagy kérdésekben is sikert érhetünk el, míg ellenben ha megosztva működünk, csak biztatást adunk azoknak, a kik ellentétes érdeket képviselnek velünk szemben és csak nehezítjük a létkérdések megoldását. Ajánlom a költségvetés elfogadását. (Élénk helyeslés.) Elnök: Az átalános vitát ezennel bezárom és felkérem a méltóságos főrendiház tagjait, hogy azok, a kik a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, ezt felállással méltóztassanak jelezni. (Megtörténik.) A főrendiház elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Előbb azonban az ülést öt perezre felfüggesztem. (Ssünét után.) Elnök: Az ülést ismét megnyitom. Következik a törvényjavaslatnak szakaszonként és fejezetenként való tárgyalása. Időkímélés szempontjából bátor vagyok azt ajánlani, hogy miként ez más alkalommal is történt, csak azokFŐRENDl NAPLÓ. 1896—1901. IV. KÖTET. nál a pontoknál állapodjunk meg, a melyekhez valaki hozzá kíván szólani. (Helyeslés.) Solymossy Ödön b, jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, 1. és a 2. §-ának 1—

XVI. fejezetét, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a XVII. fejezetet. Belügyministerium), Korányi Frigyes: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Széchényi Imre grófő méltóságának minden irányban érdekes beszédje rám nézve különös érdekkel bir azon körülménynél fogva, mert a birtokpolitikából indult ugyan ki, de az csak alapul szolgált neki arra, hogy rátérjen a népességi mozgalom fluctuatiojára, melyet összefüggésbe hozott az ő birtokpolitikai eszméivel. Nem épen ilyen közvetlenül, hanem közvetve mégis a népesség fluctuatiójával foglalkozott Mailáth József gróf ő méltósága is, midőn a kivándorlásról szólt. Részemre e beszédek érdeke főkép abban állott, hogy különösen Széchényi Imre gróf ő méltósága fejtegetései egészen belevágtak a közegészségügyi viszonyok fejtegetésébe. A törvényjavaslat jelen tárgyalásánál azt lehet tapasztalni, a mint már a képviselőházban is lehetett, hogy tudniillik az egészségügyi viszonyok már sokkal behatóbb tárgyalás alá vétetnek, mint azelőtt. A képviselőházi tárgyalás alatt fejtegették a gyermekhalandóságot, számbavették azon viszonyokat, melyek között a trachoma terjedt, a kórházak állapotát s a közegészségügynek még számos mozzanatát. Midőn én 1893-ban e házban közegészségügyi viszonyokról szóltam, akkor még azon feszélyezés alatt állottam, mely alatt áll valaki, a ki attól tart, hogy a miről beszél, nagyon kevés embert érdekel. Akkor fejtegetéseim támogatására felhoztam Gladstone egy nyilatkozatát, mély szerint a mely nemzetnél a népesség gyarapodása sülyedőben van s a mely nemzet közegészségügyi viszonyai rendezetlenek és hanyatlanak, az megszűnt az európai számbavehető nemzetek közé tartozni. Ma, ha a közegészségügyről szólok, egyálalán nem szükséges messze keresnem a támaszt. Ma idézhetem azt, a mit a ministerélnök úr ő nagyméltósága február 24-én a költségvetés képviselőházi tárgyalásakor mondott, a mely szavai következőleg hangzottak (olvassa) : »A belügyi kormányzat egyik legfontosabb 13