Főrendiházi napló, 1896. IV. kötet • 1899. május 17–1900. április 26.

Ülésnapok - 1896-59

96 LIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. ról-szóra — mini azt mi gazdák kívántuk, ki­véve a 9547 hektoliter contingenst; a szesz­contingentálási törvény pedig nem lett úgy módosítva, a mint azt mi gazdák kívántuk és csak ebben: a szeszcontingentálási törvényben találtam sérelmet. Ezt akartam röviden constatálni. Darányi Ignácz földművelésügyi mi­nister: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Tekiníettel az idő előrehaladott vol­tára, nem szándékozom azon nagyérdekű esz­mékre kiterjeszkedni, (Halljuk! Bálijuk!) a me­lyek itt különböző méltóságos főrendiházi tag urak által felvettettek, egy két kérdésre nézve azonban "szükségesnek tartom, hogy nyilat­kozzam. Méltóságos Zselénszky Róbert gróf főrendi­házi tag úr általam nagy figyelemmel hallgatott beszédében utalt arra, hogy a borhamisítás elleni actióban lohadásnak nem szabad bekövet­keznie. Hát jelenthetem a méltóságos főrendi­háznak, hogy a borhamisítás elleni törvényt teljes tárgyilagossággal, de következetesen szán­dékozik a kormány ezentúl is végrehajtani. A mi azt a megjegyzést illeti, mintha ebben valami visszaesés mutatkoznék, itt tévedésnek kell fen­forognia. Megengedem, hogy kevesebb zajjal folyik az actio, de ezt helyeslem is, mert külö­nösen addig, a mig eonstatálva a hamisitás nincs; addig, a mig az illető elitélve nincs, azzal lármát csapni és azt közzétenni: ez azt hiszem, ha a külső közegeknél olykor meg­történt, helytelenül történt, (Élénk helyeslés.) és azt hiszem, hogy azt elkerülni a közérdekben áll. (Helyeslés.) De hogyha sikerül a kereske­delemügyi minister úrral egyetértőleg módot találni arra, hogy még biztosabb sikerrel esz­közöljük a borhamisítás üldözését és eszközöl­jük azt még kevesebb zaklatásával az érde­kelteknek, akkor sietni fogunk ilyen megoldás­sal ezen ügyet is előbbre vinni. Mailáth József gróf főrendiházi tag úr ő méltósága a socialis kérdésekre utalt bennün­ket. Átalában feltűnő és hozzáteszem, igen örvendetes jelenség, hogy úgy a méltóságos fő­rendiházi tag urak, mint a képviselők is nagy előszeretettel foglalkoznak a socialis kérdések­kel. Én azt hiszem, hogy sok bajon lesz se­gítve és sok dolog máskép fog kinézni Magyar­szagon, ha a birtokososztályt közelebb hozzuk ahhoz a néphez, azon munkásosztályhoz, mely­nek körében él. Meg kell vallanom, hogy azon példa, a melyet az előttem felszólalt mélyen tisz­telt főrendiházi tag, Majláth József gróf úr, a saját vidékén ad, követésre méltó és kívánatos, hogy az ország minden vidékén hasonló meleg­séggel karoltassék fel a nép érdeke. (Helyeslés.) Utalt a méltóságos főrendiházi tag úr egy­felől a nem jogosult bevándorlás megakadályo­zására, másfelől a kivándorlás kérdésére. A mi a bevándorlás kérdését illeti, azt erélyesen vette kézbe a ministerelnök úr, mint belügyminister. Egyik közege már beutazta az én megbizottam kíséretében azon vidékeket és azt hiszem, hogy akár törvénynyel, de esetleg törvény nélkül is az igen tisztelt ministerelnök úr fog mielőbb módot találni arra, hogy ezen ügyet közmeg­elégedésre rendezze. A kivándorlás kérdése nem kevésbbé fon­tos. Az előttem szólott méltóságos főrendiházi tag úr egészen új szempontokat vetett fel ezen kér­désben. Azt hiszem, hogy ez olyan kérdés, mely­lyel szemben a kormány minden egyes ágazatának vannak kötelességei. Most, hogy a kereskedelem­ügyi minister úr részéről, valamint az én tár­czám részéről is Amerikába szaktudósok kül­dettek ki; ezeknek is azt hiszem, egyik feladata lesz ezen kérdéseket magán a helyszínén be­ható 'tanulmány és állandó megfigyelés tár­gyává tenni. Mailáth József ő méltósága utalt a tele­pítési ügy kérdésére is. Én ezen kérdést, vala­mint mindazt, a mi ezzel kapcsolatos, állami, nemzeti, de gazdasági és socialis szempontból is rendkívüli horderejűnek tartom. Igen biz­tató jelenség az, hogy a telepítési tanácskozá­sokon, a melyekről, megvallom, magam is azt hittem, miként az előttem szólott igen tisztelt méltóságos főrendiházi tag úr is, hogy ott igen éles nézetellentétek lesznek, mintegy leszűrődtek a nézetek és mondhatnám talán egyes elszige­telt hangokat kivéve, a dolgok lényegére nézve majdnem egyetértés jött létre. Én azon tör­vényjavaslatot, a melyet annak idején előter­jeszteni szándékozom, úgy contemplálom, hogy az lehetőleg közmegnyugvásra szolgáljon, ezen

Next

/
Thumbnails
Contents