Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.

Ülésnapok - 1896-47

XLVII. ORSZÁGOS ULES. m javaslat tárgyában beadott jelentése. Méltóztassék felolvasni. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a főrendiház Hoz jogi és törvénykezési bizottságának jelentését). Cziráky Antal gr- jegyző: Vaszary Kolos herczegprimás! Vaszary Kolos Ferencz, Mbornok-herczegprimás, esztergomi érsek: Nagyméltóságú elnök úr méltóságos főrendek! (Halljuk! Halljuk!) Habár a napirenden levő törvényjavaslatra vonatkozólag úgy átalánosságban, mint egyes részleteiben aggályaim vannak és többrendbeli észrevételeim is volnának: mindazáltal következetességbőb és abból a tekintetből, hogy sokan ennek a törvényjavaslatnak mielőbbi életbeléptetésétől közéletünk egész irányára üdvös hatást várnak, abban a reményben és feltevésben, hogy a katholikus egyház elvei és tanai szempontjából nemcsak aggályos, hanem sérelmes intézkedések ép úgy, mint a főrendiház 1896-iki szeptember 30-án tartott ülésében a törvényjavaslatból kihagyatni fognak: a törvényjavaslatot, átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Reményemet fejezem ki az egyházra nézve sérelmes intézkedések kihagyása iránt, mert azok az indokok, a melyek az úgynevezett »egyházi izgatás« elleni törvényeket külországokban létrehozták, hazánkban nem léteznek. Tudjuk, hogy ily törvények először franczia forradalomban, 1795-ben keletkeztek, abban a forradalomban, a mely az Istent is megtagadta, következőleg szolgáit is üldözte. E törvények később felvétettek a napóleoni »Code pénalba«, honnan egyes államok szintén átvették. Megjegyzendő, hogy ezek a törvények kivétel nélkül izgatásról, lazításról, az állami intézmények becsmérléséről, a közbéke és a közrend veszélyeztetéséről szólnak. A mi a törvényjavaslat indokolásában idézett angol és olasz választási törvényt illeti, nagy különbség van ezek és a napirenden levő törvényjavaslat között. Az angol törvény a templomról vagy vallási jellegű gyülekezetről és azokban tett nyilatkozatokról, tartott beszédekről szól, de a lelkészeket külön meg sem emliti, csak a szövegből lehet következtetni, hogy a lelkészekre is vonatkozik, a mennyiben egyházi, vagy lelki hátrány, vagy kár alkalmazásáról tétetik emlités. Az olasz törvény szintén különbözik ettől a javaslattól, a mennnyiben egyenlően bünteti a köztisztviselőket és lelkészeket, sőt első sorban a köztisztviselők és a közigazgatás alkalmazottjainak választási visszaéléseit sújtja büntetéssel, a lelkészt csak kapcsolatosan emliti, ha a cultusra szánt helyen egyházi szónoklatok vagy beszédek által a választók szavazatát lekötni vagy a választókat a szavazástól való tartózkodásra birni törekszik; eltekintve attól, hogy Olaszországban ily befolyásolás érvénytelenségi okot nem képez és hogy ott a képviselőválasztások érvényessége felett bíróság nem itél. Méltóságos főrendek! Többen hibáztatták már azt, hogy mindenben a külföldet akarjuk utánozni. Utánozzuk, vegyük át a mi jó, helyes, hasznos intézményeiket, de először vizsgáljuk meg, megfelelnek-e véralkatunknak természetünknek, viszonyainknak, másodszor vizsgáljuk meg, vájjon az általunk átveendő törvények mit eredményeztek abban az államban, a hol alkottattak ? Tudtommal I. Napóleon már meghagyta, hogy a »Code pénal«-nak általam fentebb jelzett törvényei ne hajtassanak végre szigorúan. Úgy tudom, hogy a hírhedt Lutz-féle Kanzel-paragraphusok minden pénzbüntetés, fogság, száműzetés, internálás, externálás daczára sem vezettek czélhoz. Az angol törvény után sem tiszták a választások. Ezek után bátorkodom azt kérdezni: Miért akarunk mi külföldi választási törvényekre alapított törvényekkel experimentálni? Mert hogy ez a curiai bíráskodás is experimentálás lesz, azt az indokolás is elismeri következő szavaival: a törvény tartama nyolcz évre van megszabva. Bármily gonddal alkoítatik meg a törvény, bármily szorgos megfontolással mérlegeltetnék a különféle irányadó szempontok, nem szabad elfeledni, hogy itt oly jogról van szó, melyet az alkotmány a képviselőháznak ad, hogy a jelen rendszabály helyessége vagy elhibázott volta felett végleges ítéletet csak tapasztalás alapján lehet mondani.