Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.

Ülésnapok - 1896-47

94 XLVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. Ha már experimentálni akarunk, talán czélszerű lenne megpróbál ni eddigi törvényeinkkel a választásokat, peecabatur extra et intra muros, most az igazság, a jog és törvény aerájában talán tiszta választások leendenek. Ha pedig külföldi törvénynyel akarunk experimentálni, talán legjobb lenne oly külföldi törvényekkel megkisérleni, melyek más államokban beváltak, jónak bizonyultak: ilyenek a választási kerületek decentralizálása és a titkos szavazás. Minthogy nem reménylem azt, hogy ez az indítványom elfogadtatik, felvetem azt a kérdést : szükségesek-e a javaslatban azok a rendszabályok, melyek a lelkészi kar ellen irányulnak ? Szerintem nem szükségesek, mert bár lehetséges, hogy egyes szórványos visszaélések előfordultak, de ezek nem szolgáltatnak elégséges alapot arra, hogy az egész lelkészi kar zaklatásoknak kitétessék. Ennek a nézetemnek helyességéről tanúskodik az, hogy sem Perczel Béla, sem Pauler Tivadar volt igazságügyi ministerek az általok annak idején előterjesztett törvényjavaslatban, sem Szilágyi Dezső volt igazságügyminister 1892. évi április hó 2-án kelt törvényjavaslatban, sem Csemegi Károly a büntető törvénykönyvben hasonló rendszabályok felvételét szükségesnek nem találták, habár a büntető törvénykönyv VIII. fejezete a polgárok választási joga ellen elkövetett bűntettekről és vétségről képletesen intézkedik. De a kérdéses szakaszokat nem tudom összeegyeztetni ő excellentiája a ministerelnök úr programmjával sem, melynek jelszava a béke, a pacificatió, melynek szelleme ő excellentiájának szavai szerint az, hogy »engesztelődést, enyhülést vigyen be a kedélyekbe és szivekbe és távoztassa el mindazt, a mi bennünket elválasztott egymástól és keltessen bennünk érzéseket, törekvéseket, intentiókat, a melyek összehoznak bennünket, hogy nemes vetélkedéssel munkálkodjunk az ország javára, az ország üdvére.« A béke és pacificatió ily szellemű hirdetése idejében a kérdéses intézkedés valóságos anachronismust képeznek, mert azok abban az időben keletkeztek, midőn az egyházpolitikai törvények alkotása már elhatároztatott és a harcz megkezdődött. Ugyanis tudjuk a hírlapokból, hogy a szóban forgó szakaszok, melyek mint emiitettem, Szilágyi Dezső volt igazságügyi minister úrnak i 892-ben kelt törvényjavaslatában nincsenek, 1893. évi február 24-én tartott 30-as bizottsági ülésében inditványoztattak, ennek[az indítványnak alapján terjesztetett elé az a szöveg, a mely a jelen törvényjavaslatban foglaltatik. Ezek a szakaszok az egyházpolitikai törvényekkel függnek össze s mintegy erődöt képeznek arra, hogy az egyházpolitikai kérdések ellen az actiő meggátoltassák. De feltéve, bár meg nem engedve, hogy intézkedések szükségesek, második kérdés merül fel: végrehajthatók-e igazságosán? Nem hajthatók végre a nagy átalánosság és határozatlanság miatt, a melyben mozognak. Ugyanis a javaslat szerint büntetendő az a lelkész, a ki a vallás szertartásának végzésére rendelt helyiségben a választás eredményének befolyását czélzó nyilatkozatot tesz. Tehát nem szükséges az, a miről az előbb emiitettem külföldi törvények kivétel nélkül szóínak, nem szükségesek az izgatások, a lázitások az állam intézményeinek becsmérlésére nem szükségesek az egyházi beszédek, mindez nem szükséges, hogy a lelkész büntettessék, elégséges a büntetésre a választás eredményének befolyásolását czélzó nyilatkozat. Hogy mit kell érteni e szó alatt »nyilatkozat« azt nehéz meghatározni. Azt mondják, majd meghatározza a Curia, illetőleg a biróság. Igen, de annak is, kit a törvény sújt, tudnia kellene, hogy milyen nyilatkozat miatt sujtatik s ha tudná, nem tenné meg. Felvilágosításul szolgáljon a következő eset. B. lelkész a fiókegyházba ment misézni a múlt választások alatt. Mise után a sekrestyében szokása szerint néhány szót váltott a templomatyával: Hogyan van Antal ? Jól, feleié a kérdezett. Mit hoztak az utczán levő kocsik? N. N. képviselőjelölt úr zászlóit. Tetszik őt ismerni plébános úr ? Jól ismerem, válaszolt a lelkész, derék, becsületes, jó ember. Ezzel elváltak. A templomatya elmondta a beszélgetést többek előtt. Ha ez a javaslat törvénynyé lesz, B. lelkész egy évig terjedő államfogházzal és ezer koronáig terjed-