Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.

Ülésnapok - 1896-46

XLVÍ. ORSZÁGOS ÜLÉS. 7S mellett és részben általok practicus munkát is végez az ipar- és bányászatnak. Az agronom geológiai osztály felhasználja ugyan az intézet tudományos munkáit, de ezek alapján és részben azok nélkül tisztán a mezőgazdaság érdekében működik, úgy hogy az agronomus vizsgálván azt, hogy a termőföld miből és mikép képződött, egy-egy szántó talajának nemcsak physicai és chemiai tulajdonságát — az az agrochemieusok dolga — de egyúttal a talajrétegek települését és szerkezetét is kutatja. Hogy ez a feladat minő fontos, arra gondolom utalnom sem kell, levén sző az anyaföldről, mely kiindulási pontja minden vegetabilis és animalis életnek, tehát mezőgazdaságunknak is; de fel is ismerte a kérdés actuaütását a minister ur másodelődje, a midőn az osztályt megalapította, felismerte a törvényhozás, a midőn a szükséges eszközöket megadta és elismerjük mi is, a midőn erre a czélra állandóan áldozunk, bár fájdalom csak áldozunk, mert eddig czélt nem értünk. Az országos talajfelvétel — és ezen nézetemmel nem állok magamban — mostani szervezetében nem felel meg a czéljának, hanem tudományosan tökéletlen, gyakorlatilag meddő munkát végez. Az osztály a mostani létszámmal ugyanis a jelenlevő alapon dolgozva, csak 259 év múlva fejezné be a munkát, melynek eredménye azonban mindenesetre hasznavehetlen, a gyakorlati mezőgazdának azért, mert a térképek az ő czéljainak mégsem elég részletesek, az államnak pedig, mert áttekintésre tulrészletesek, tehát nagyok volnának, ugy hogy használatra ismét reductiót kellene eszközölni. Ezért határozottan kívánatosnak tartom, hogy az agronom geológiai osztályt, önállósítsuk. Teljesen elismerem és jól tudom, hogy a földtani intézet igazgatója a magyar tudományos világnak egyik kimagasló alakja, érdemes, a kül- és belföldön nagy hírnévnek örvendő tudós, ez azonban semmit sem változtat a helyzeten, mert míg állásánál, hivatásánál fogva ő előtte kell a tudomány ideáljának lebegnie, a mezőgazdasághoz semmi köze sincs, addig az agronomus tudományosan képzett, de tisztán szakközege a földmivelésnek, melyhez bizonyos fokig értenie is kell, ezért a priori plausibilis előttem az, hogy a meddig a geológiai osztály a földtani intézetnek alárendelt tagját képezi, ez az intézet traditiója, szokása és szelleme; mely ott egészen helyes és szükséges, a talajvizsgálat szabad fejlődését korlátolja és megbénítja, Ha egyszer önállósították a mai osztályt, akkor azután tűzzünk ki a talajvizsgálatnak olyan czélt, melyet a mai anyagi és szellemi eszközökkel is belátható időhen elvégezhessen. A mi ugy a catasteri felvételt mint kísérleti ügy fejlesztését lényegesen fogja könynyiteni. Ezért az ügy ily értelemben elintézését a minister urő excellentiájának melegen ajánlom; rátérvén a kőről a növényre, felhívom a méltóságos főrendek figyelmét egy növénygeographiai ügyre. A porosz neustadt-eberswaldei kisérletügyi állomás indítványára 1896-ban az Összes fontosabb európai államok elhatározták, hogy területükön az ott vadon vagy tenyésztve előforduló növénygeographiailag vagy gazdaságilag nevezetesebb fásnövények horizontalis és verticalis elterjedését pontosan megállapítják, a gyűjtött anyagot pedig külön-külön és majdan együttesen feldolgoztatják. Ezen mozgalom inditó oka növénygeographiai ismereteink hézagos és csak körülbelüli volta, végczéíja a tüdomáoyos érdek mellett eminenter és pedig első sorban gazdasági, a mennyiben megbízható alapra kívánja fektetni erdészetileg fontos fanemeink tenyészfeltételeinek ismereteit, melyek hijján sötétben tapogatózunk akár belföldi fafajokkal kísérletezünk, akár külföldieket akarunk meghonosítani. De nemcsak acclimatizálni kell, selectalni, fejleszteni, javítani is akarjuk végre valahára fáinkat, melyeket ellentétben minden más culturnövénynyel ma is azon sokszor igen tökéletlen alakban nevelünk, a melyben őket az anyatermészettel átvettük. De hogybetölthessük ezen culturalis lacunát, melynek okát a szóban álló növények hosszú fejlődési kora magyarázza, hogy tehát ezen nagy apparátot igénylő, egyesek által az emberi